Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Több mint 73 ezren jutottak be valamelyik felsőoktatási intézménybe - ezek a legnépszerűbb szakok

Hírek2022. júl. 22.MTI

Idén 99 192-en jelentkeztek valamelyik felsőoktatási intézménybe, közülük 73 805-en jutottak be valamelyik képzésre, vagyis ennyien kaptak üzenetben "mosolygós fejet" - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán.

Hankó Balázs a csütörtök este nyilvánosságra hozott felsőoktatási felvételi ponthatárokról megjegyezte, hogy

idén néhánypontos emelkedést tapasztaltak szinte minden kiemelt képzés esetében.

Hozzátette:

a ponthatárok emelkedése sejthető volt abból is, hogy idén az érettségi eredmények jobbak voltak.

Kitért arra is, az egyetemi modellváltásnak köszönhetően 2020-hoz képest 16 százalékkal nőtt például a műszaki területre felvettek (8300 hallgató) és 14 százalékkal az orvos- és egészségtudomány területre felvettek (6200 hallgató) száma.

Hankó Balázs hozzáfűzte, hogy az agrárterületen is nőtt a diákok száma, szeptemberben mintegy 3100-an kezdhetik meg a tanulmányaikat.

Kérdésre elmondta azt is, jelenleg a felsőoktatásban 30 százalékos a "lemorzsolódás", ezt néhány éven belül 20 százalék alá szeretnék szorítani. Ehhez mentorprogramokat indítanak és bővítik a szakkollégiumi rendszert.

A helyettes államtitkár szerint egy magyar diplomás az unióban a legrövidebb időn belül, átlagosan 1,2 hónap alatt tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és a középszintű végzettséghez képest másfélszer-kétszer többet kereshet.

Hankó Balázs ismertette:

idén a legnépszerűbb képzési terület a gazdálkodástudomány lett, ahová mintegy 17 ezer hallgatót vettek fel. Ezt követi a műszaki, az orvos- és egészségtudományi, a pedagógusi, valamint a jogi terület.

A legtöbb hallgatót idén is az ELTE vette fel (több mint 11 ezer diák), ezt a Debreceni Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követi. Azt tapasztalták, hogy a kisebb vidéki egyetemeken is nőtt a felvettek aránya, például a kecskeméti (14 százalékkal), a nyíregyházi (18 százalékkal) és a dunaújvárosi (10 százalékkal) intézményben.

Kérdésre elmondta azt is, a világ 25 ezer egyeteme közül az első 1400-ban tizenegy magyar egyetem szerepel. A kormány szeretné elérni, hogy 2030-ra legyen egy olyan magyar egyetem, amely a top 100-ba kerül, és három olyan, amely Európa legjobb 100 egyeteme között szerepel.