Unger Anna: valahol 20 és 60 ezer milliárd forint között van az a vagyon, amit fel kell kutatni

A bizottsági meghallgatásán elhangzottak kapcsán ért kritikákra a Telexnek adott interjúban kifejtette: nem azt mondta, hogy a hatodik év végén lesznek csak eredmények, hanem hogy vállalja, a hatodik év végére "fel lesz tárva a vagyonvesztés teljes körűen", és be lesz biztosítva az, ami az ellopott közvagyonból megtalálható.

Az NVVH elnöke szerint az első vizsgálatok még idén elindulhatnak a bejelentések alapján vagy egy közvagyonvédelmi kockázatértékelést követően, amihez a módszertant december végéig elkészítik. Ha egy cég az elmúlt öt évben a nettó árbevételének 75 százalékát vagy azt meghaladó összeget közbeszerzésekből szerzett, akkor azt hivatalból is vizsgálniuk kell.

Unger Anna nem kívánt konkrét ügyekről beszélni, mert a nyomozásfelügyelő, illetve a közpénzügyi elnökhelyettes dolga lesz ezeket kijelölni. Ebbe az elnöknek nincs beleszólása, a törvény szerint "az elnökhelyettesek a hatásköreikben önállóan járnak el".

Kifejtette, hogy a vizsgálati módszertan elkészítésében a majdani négy elnökhelyettes munkájára számít, továbbá arra a szakmai stábra, ami részben az elnökhelyettesek alatt dolgozó szakemberekből, részben külső, részben civil szervezeti, részben a tudomány, részben a jogalkalmazás területén működő szakemberekből áll.

Arra a kérdésre, hogy a Tisza által ígért gyors elszámoltatásnak minként tud megfelelni az új hivatal, Unger Anna azt felelte, hogy az Országgyűlésnek sürgősen meg kell még választani három elnökhelyettest, fel kell állítani a hivatalt, hogy néhány hónap múlva elmondhassák, hogy hol vizsgálódnak.

Hangsúlyozta: arra vállalkozott, hogy minél hamarabb minél több ügyben, ami már most vizsgálati szakaszban van, előre tudjanak lépni. "Bármennyire is ezt várja tőlem a társadalom (...) nem ez a dolgom, hogy én itt most az első este megnevezzek három embert, akit el fogunk vinni, mert akkor engem kéne ezért elvinni" - fogalmazott.

Unger Anna szerint "rajtunk a világ szeme, mindenki azt figyeli, hogy mit lehet ezzel csinálni". Ez a rendszerváltás és az a demokratikus konszolidáció, ami itt megtörténik, az lesz a példa másoknak, ugyanis "ilyen rendszerszintű korrupció, ami Magyarországon történt, a modern demokráciák és modern autokráciák életében", az Európai Unióban még nem volt.

Arra is kitért, hogy a bűnök feltárása hamarabb megtörténik, mint a vagyonvisszaszerzés, ami a sok-sok bebiztosított vagyonelemből, a zárolt számlákból apránként fog összejönni. Nincs arra célkitűzés, hogy mennyi vagyont kellene visszaszerezni, "fel kell tárni, hogy mennyi tűnt el, és minél többet vissza kell szerezni belőle" - közölte.

Az NVVH elnöke a jogi végzettségének, a bűnüldözéssel kapcsolatos gyakorlat és a vezetői tapasztalat hiánya miatt kapott kritikák kapcsán kifejtette: a hivatal egy maximum 200 fős szervezet lesz. Társadalomtudós, politikatudományi diplomát szerzett, "nagyon sok jogi tárgyat tanulnak az ELTE-n a politológusok, tehát azért nem vagyok teljesen dilettáns és hülye a joghoz".

Unger Anna arról is beszélt, hogy a hivatalnak nagyon fontos tétje "a korrupcióval szembeni abszolút politikasemleges, pártsemleges, személytől független kiállás és fellépés", hogy ennek legyen egy erős szimbóluma.

Felidézte, hogy az 1989-es négyigenes népszavazáskor legtöbben a pártvagyon elszámoltatására adtak igen szavazatot, de ez nem történt meg. "Végig a politikafinanszírozás tette tönkre a magyar demokráciát", és amikor "ránk zúdult" egy csomó EU-s pénz, "az Európai Uniónak sem volt arra immunrendszere, hogy ezeket valamilyen módon megvédje".

A hivatal mandátuma húsz évre megy vissza, "de a hivatal a jövővel is fog foglalkozni", ha beadványokat kap, illetve ha úgy értékeli, hogy jelenleg is vannak problémák. "Nem tiszás meg fideszes korrupció van, hanem korrupció van, és azt kell kivizsgálni" - hangsúlyozta.

Kitért arra, hogy a "felcsúti számvevőszék" a korrupciókutatás és politikafinanszírozás egyik rákfenéje. "A pletykák és nem is olyan pletykák szerint 500 millió forintig a választókerületi elnökök, más országgyűlési képviselők döntötték el a helyi beruházásokat, afölött pedig az úgynevezett +felcsúti számvevőszék+, ami meghatározó kormányközeli szereplőkből" állt.

Oknyomozó és tényfeltáró riportok alapján "okkal vélelmezhető, hogy politikai irányítás volt az állami beruházások kiosztása mögött, és (...) maga a korábbi miniszterelnök ismerte el", hogy ezeket átnézték, az utolsó ciklusban pedig már "elég konkrétan politikai döntések mentén" születtek "pénzkiáramló döntések". A hivatal elnökeként konkrét neveket nem kívánt említeni, de jelezte, hogy ha lesz bizonyíték és eljárás, akkor majd megnevezik őket.

Végezetül arról is szót ejtett, hogy a magyar állam az elmúlt néhány évben "olyan szinten tolt ki (...) forrást átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú magántőkealapokba", ami az alaptörvénnyel és a közpénzügyi előírásokkal is ellentétes. Ezért is kell láthatóvá tenni ezeknek a tulajdonosi szerkezetét, ahol ez lehetséges.