Vagyonadó miatt bukhat meg a holland kormány

Akár a holland kormány bukásához is vezethet a jövő évi adótervezet körül kialakult politikai konfliktus. A Rob Jetten miniszterelnök vezette kisebbségi koalíció két pártja, a 66-os Demokraták (D66) és a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) szerdán a harmadik kormánypárt, a jobbközép Szabaddemokrata Néppárt (VVD) támogatása nélkül kötött megállapodást a baloldali Progresszív Hollandiával (PRO) és a balliberális Volttal.

Az egyezség értelmében a munkajövedelmekre tervezett adóterhek egy részét a megtakarításokból és befektetésekből származó jövedelmek magasabb adóztatásával váltanák ki. A VVD azonban ellenzi a vagyonadóztatás szigorítását, és azt is kifogásolja, hogy koalíciós partnerei a beleegyezése nélkül állapodtak meg az ellenzékkel. Az AP hírügynökség  szerint a konfliktus a kormány fennmaradását is veszélyezteti.

Milliárd eurós adóátrendezés áll a vita középpontjában

A baloldali ellenzék eredetileg 1,5 milliárd eurónyi adóteher átcsoportosítását javasolta, a szerdai kompromisszum azonban ezt mintegy egymilliárd euróra mérsékelte. A DutchNews által ismertetett megállapodás a vagyonhoz kapcsolódó adók emelésével és az adóelkerülési lehetőségek szűkítésével teremtené elő a munkajövedelmek adócsökkentésének fedezetét.

A változtatások középpontjában a holland személyi jövedelemadó-rendszer úgynevezett box 3 kategóriája áll, amely a megtakarításokhoz, értékpapírokhoz, befektetésekhez és egyes ingatlanokhoz kapcsolódó jövedelmek adóztatását szabályozza.

A TaxLive adószakmai portál szerint a megállapodás 38,5 százalékos felső adókulcsot vezetne be az évi 60 ezer eurót meghaladó adóköteles hozamokra, miközben az alapadókulcs 36-ról 35,5 százalékra csökkenne. Ettől nettó 221 millió eurós többletbevételt várnak. Emellett szigorítanák a családon belüli vagyonátadás egyes szabályait, ami további 274 millió euróval növelhetné az adóbevételeket.

A megállapodás támogatói szerint az intézkedések igazságosabbá tennék az adórendszert, mivel csökkentenék a munkából élők adóterheit, miközben a nagyobb befektetési jövedelemmel rendelkezők többet fizetnének. Jesse Klaver, a Progresszív Hollandia vezetője politikai áttörésként értékelte a kompromisszumot, amelyet a holland közéletben „milliomosadóként” is emlegetnek.

A holland vagyonadóztatás sajátossága, hogy elsősorban a megtakarításokhoz és befektetésekhez kapcsolódó adóköteles hozamokat terheli, nem pedig közvetlenül a teljes magánvagyont. Ez lényeges különbség a Magyarországon előkészítés alatt álló vagyonadóhoz képest, amely az egymilliárd forint feletti nettó vagyon meghatározott részére vetne ki évi 1–1,5 százalékos adót. 

A liberális kormánypárt kilépéssel fenyeget

A VVD szerint a vagyonadóztatás szigorítása ronthatja Hollandia befektetési vonzerejét és a vállalkozói környezetet. A párt vezetőjét, Dilan Yeşilgözt azonban nemcsak a tervezett adóemelés, hanem a koalíciós partnerek eljárása is felháborította.

Yeşilgöz szerdán rendkívüli párttanácskozást tartott, majd kijelentette, hogy a megállapodás teljesen váratlanul érte a VVD-t.

„Majd meglátjuk, hogy koalíciós partnereink valóban megszavazzák-e a megállapodást. Ha ez megtörténik, meg kell vizsgálnunk, hogyan folytatható az együttműködésünk, illetve folytatható-e egyáltalán” – fogalmazott az MTI által idézett nyilatkozatában.

A NL Times szerint a VVD vezetője alapvető változást követel a koalíciós együttműködésben, és nem zárta ki pártja kilépését a kormányból.

A liberálisok eredetileg jobboldali ellenzéki pártokkal, a Helyes Válasszal (JA21), a Református Politikai Párttal (SGP), valamint a Farmerek és Polgárok Mozgalmával (BBB) kerestek volna kompromisszumot. Ezek a pártok azonban a menekültpolitikával, a mezőgazdasági nitrogénkibocsátással és az abortuszszabályozással kapcsolatos követeléseket támasztottak, így nem sikerült megállapodásra jutni.

Miért veszélyezteti a vagyonadó a holland kormány fennmaradását?

Rob Jetten kisebbségi kormányt vezet: a három koalíciós pártnak mindössze 66 képviselője van a 150 fős parlamenti alsóházban, ezért a törvényjavaslatok elfogadásához ellenzéki támogatásra szorul. A kormánypártoknak a 75 tagú felsőházban sincs többségük.

A D66 és a CDA ezért választotta a baloldali ellenzékkel kötött kompromisszumot, amely mindkét házban biztosíthatja a 2027-es adócsomag elfogadásához szükséges szavazatokat. A VVD viszont ezt gazdaságpolitikai és koalíciós szempontból egyaránt elfogadhatatlannak tartja.

A vita így már nem pusztán az adóterhek elosztásáról, hanem a három kormánypárt együttműködésének jövőjéről szól. Bár az egymilliárd eurós átcsoportosítás a holland államháztartás méretéhez képest viszonylag szerény összeg, a mögötte húzódó gazdaságpolitikai nézeteltérés a teljes koalíciót megrendítheti.

A holland miniszterelnök lemondta dublini útját

A konfliktus súlyosságát jelzi, hogy Rob Jetten miniszterelnök lemondta részvételét a csütörtöki dublini európai vezetői találkozón, hogy személyesen vehessen részt a holland parlament vitájában.

Az NL Times beszámolója szerint a vita 10 óra 15 perckor kezdődik, majd a képviselők az adótervezet módosításairól és a teljes 2027-es adócsomagról is szavazhatnak.

A döntés gazdasági szempontból is sürgető, mivel a holland adóhatóságnak időben fel kell készülnie a 2027. január 1-jén életbe lépő szabályok alkalmazására. A jogalkotás elhúzódása ezért az adórendszer működtetésében és a költségvetési tervezésben is bizonytalanságot okozhat.

Mi történhet, ha felbomlik a koalíció?

A kormány jövője elsősorban attól függ, hogyan reagál a VVD, ha két koalíciós partnere az ellenzékkel közösen megszavazza a vagyonadóztatás szigorítását. Yeşilgöz egyelőre nem jelentette be a kilépést, de nyitva hagyta az együttműködés megszakításának lehetőségét.

Az előrehozott választás ugyanakkor nem elkerülhetetlen. A holland parlament a hét elején elfogadott egy indítványt, amely szerint egy esetleges kormánybukás után új választások nélkül is meg kellene vizsgálni egy másik koalíció megalakításának lehetőségét.

A közvélemény-kutatások szerint jelenleg mindhárom kormánypárt gyengén szerepel, így egyiküknek sem feltétlenül érdeke az előrehozott választás. Yeşilgöz ugyanakkor már jelezte: ha a D66 és a CDA inkább a baloldali pártokkal kíván együtt kormányozni, megtehetik.

A csütörtöki parlamenti szavazás ezért nemcsak a holland adórendszer jövőjéről, hanem arról is döntő jelzést adhat, hogy fennmaradhat-e a Rob Jetten vezette kisebbségi kormány.