Varga Mihály: Cél a 4,5 százalékos hiány

Varga Mihály az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) ülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva kiemelte: a gazdaság növekedése jelentős mértékben függ attól, hogy az orosz-ukrán háború mikor ér véget.

Noha az infláció gyorsabban tért vissza egy alacsonyabb szintre, ez nem járt együtt a gazdaságok növekedésével.

A gazdaságok stagnálnak, a fellendülés várat magára. Nem véletlen, hogy az Európai Unió várható idei gazdasági növekedését 1,3 százalékról 0,9 százalékra rontotta az Európai Bizottság legutóbbi jelentése, miközben a magyar gazdaságot továbbra is az uniós növekedési rangsor élmezőnyébe várja - emelte ki.

A magyar gazdaság növekedési kilátásai pozitívak, az idei évre 2,4 százalékos, jövőre pedig 3,6 százalékos növekedést vár a brüsszeli testület - emlékeztetett a miniszter.

"Az Európai Bizottságnak több évnyi politikai időhúzással sem sikerült visszavetni a magyar gazdaságot, a blokkolt források ellenére is 5 százalékkal haladjuk meg a járvány előtti teljesítményt, szemben a 3,5 százalékos uniós átlaggal" - fogalmazott.

Varga Mihály kijelentette: a magyar kormány elkötelezett abban, hogy minél gyorsabban vissza tudja állítani a költségvetés egyensúlyi pályáját, és abban, hogy a költségvetés lehetőség szerint minél kisebb hiánnyal és csökkenő államadóssággal működjön.

A magyar államadósság mértéke a tavalyi év végén is csökkent az előző év végéhez képest, tehát egy olyan pályán vagyunk, mint amilyen 2010 és 2019 között, a koronavírus-járvány megjelenéséig az adósságszinteket jellemezte

- fogalmazott.

Magyarország célja, hogy idén 4,5 százalékos államháztartási hiány alakuljon ki - jelentette ki.

A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alappal (RRF) kapcsolatban Varga Mihály azt mondta: "két évnyi politikai időhúzás után december óta folyamatosan érkeznek a korábban blokkolt források Magyarországra".

Magyarország a december óta eltelt időszakban 550 milliárd forint, korábban befagyasztott támogatáshoz jutott hozzá - emlékeztetetett a pénzügyminiszter, majd hozzátette: "a mihamarabbi végrehajtás továbbra is érdekünk, hiszen az alap eredeti célja éppen a gyors helyreállítás lett volna".

A magyar kormány álláspontja változatlan: az eszköz hozzá tud járulni ahhoz, hogy az Európai Unió gazdaságai minél gyorsabban épüljenek vissza. A félidős értékelés azonban azt mutatja, hogy a kifizetés terén mintegy 100 milliárd eurós elmaradás van a korábbi tervekhez képest - közölte.

Varga Mihály arra is kitért, hogy a tagállami pénzügyminiszerek a Foglalkoztatási Szociálpolitikai Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) tagjaival közösen értékelték a szociális célú befektetések szerepét.

Noha mindenki tisztában van azzal, hogy a szociális területen történő befektetések csak hosszabb távon hatnak, de fontosak, hiszen a társadalmi békéhez jelentős mértékben hozzá tudnak járulni - mondta.

Ezzel összefüggésben jelezte, a magyar kormány tavaly "nagyon komoly családtámogatási rendszert épített ki". Az európai uniós országok között az egyik legszélesebb körű családtámogatási rendszere Magyarországnak van - húzta alá.

A magyar költségvetés erre a célra éves szinten 3300 milliárd forintnyi támogatást tartalmaz - emlékeztetett.

A miniszter kijelentette: Magyarország úgy gondolja, hogy ez megtérülő befektetés, a demográfiai tendenciákon ugyanis már az elmúlt tíz évben is tudott változtatni.

"Az a célunk, hogy ezek a demográfiai irányok változatlanul a termékenységi szám növekedésével, a nagyobb gyermekvállalással, a népesedési trend megfordulásával járjanak együtt" - tette hozzá.

A pénzügyminiszter végezetül elmondta, a tagországok támogatják a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója, Krisztalina Georgieva lejáró mandátumának meghosszabbítását.

"Krisztalina Georgieva bírja az európaiak támogatását, Európa támogatását és az Ecofin támogatását is" - tette hozzá Varga Mihály.