Fél év óta először enyhén emelkedtek az albérletárak
Ingatlan
Az országos albérletpiacon minimálisan emelkedtek az árak februárban az előző hónaphoz képest, ez inkább stagnálást jelent. A harmadik hullám pedig bizonytalanságot hozott a piacon - áll az ingatlan.com legújabb elemzésében, amely a KSH-ingatlan.com lakbérindexének legújabb eredményei mellett több mint 35 ezer hirdetés adatai alapján ismerteti azt is, hogy március közepén hol tartottak a bérleti díjak.
- Februárban havi szinten országszerte 1,1 százalékkal nőttek a bérleti díjak, ami a gyakorlatban inkább stagnálást jelent. Éves szinten viszont még mindig két számjegyű a visszaesés.
- Budapest januárhoz képest 0,8 százalékos bérletidíj-emelkedéssel zárta a februárt, ez szintén stagnálás közeli érték, de egyes városrészekben 2,5, illetve 3 százalékos növekedésre is volt példa.
- Március közepén a kínálati piacon az I., II., V. kerületi lakások bérleti díja volt a legmagasabb, 160-170 ezer forintot tett ki. A legolcsóbb városrészekben - a XIX. és XX. kerületben - 110 ezer forintra rúgtak a díjak.
- A fővároson kívüli piacon Pécsen több mint 86 ezer forint, míg Győrben 110 ezer forint volt az átlagos bérleti díj.
Havi szint és éves szint
A KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint idén februárban - tavaly június óta első alkalommal - 1,1 százalékkal nőttek a bérleti díjak országos átlagban az egy hónappal korábbihoz képest, a fővárosban pedig 0,8 százalékos volt a növekedés.
“Egyelőre korai egy tartós bérletidíj-emelkedés kezdetéről beszélni. Annál is inkább, mert éves szinten még az országos lakbérindex több mint 10, a fővárosi pedig 14 százalékkal csökkent. A gyakorlatban ez egyelőre stagnálásnak felel meg”
- értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdaági szakértője.
Az országon belül eltérően mozogtak a lakbérek februárban. Havi szinten a közép-dunántúli és dél-alföldi régió 3 százalékos növekedést ért el, míg a dél-dunántúli, észak-magyarországi és a pest megyei kiadó ingatlanok esetében 0,5 százalékos csökkenés ment végbe januárhoz viszonyítva. Budapesten a budai hegyvidéki kerületekben (I., II. XII) egy hónap alatt 3 százalékkal, továbbá Pest külső városrészeben - IV., XV., XVI., XVII., XVIII., XXI., XXIII. kerületben - átlagosan 2,5 százalékkal nőttek a bérleti díjak. Ezzel szemben a pesti belső kerületekben (V., VI., VII., VIII., IX.) 0,1 százalékos, az úgynevezett pesti átmeneti kerületekben - köztük a XIII.-ban és XIV.-ben - 0,3 százalékos volt a növekedés. Éves szinten a különböző budapesti városrészek 10-17,3 százalékos visszaesést könyvelhettek el.
Hol tartottak a kerületek és megyeszékhelyek március közepén?
Az ingatlan.com azt is megnézte, hogy március közepén hogyan alakult a kiadó lakások kínálata és mennyibe kerültek az albérletek. Fővárosban az átlagár továbbra is 130 ezer forintot tett ki. A legdrágább kerületek közé tartozott az I., a II. és az V., ahol 160-170 ezer forint volt az átlagos havi bérleti díj. A legolcsóbb városrész a XIX. és a XX. kerület, ahol 110 ezer forintért kínálták kiadásra az ingatlanokat a tulajdonosok.
A Budapesten kívüli piacot nézve kiderül, hogy
- Pécsen 87 ezer forint,
- Nyíregyházán 90 ezer forint,
- Debrecenben és Kecskeméten 100-100 ezer forint,
- Szombathelyen 108 ezer forint,
- Győrben 110 ezer forintra rúgtak a március közepi átlagos bérleti díjak a kínálati piacon.
Balogh László azt is elmondta, hogy a koronavírus-járvány harmadik hulláma és az ahhoz köthető korlátozások bizonytalanságot hoztak az albérletpiacra. Márciusban elejéhez képest ugyanis egyelőre nem érezhető további drágulás, hogy mennyire lesz tartós ez a hatás.
