Márciusban gyorsult a lakásárak emelkedése, de a kínálat is elképesztő tempóban bővül
Ingatlan
Márciusban országosan 2 százalékkal nőttek a lakásárak februárhoz képest, szemben a februári 0,8 százalékos havi emelkedéssel. Budapesten a februári -0,5 százalékos havi változást márciusban 1,1 százalékos drágulás követte. Éves összevetésben országosan 15,8 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miközben Budapesten az éves drágulási ütem 14,6 százalékról 13,7 százalékra lassult. A legjelentősebb havi áremelkedést márciusban a Dél-Dunántúlt jellemezte, majdnem 5 százalékos volt a drágulás. Éves alapon pedig Dél-Alföldön volt a legnagyobb az áremelkedés üteme, meghaladta a 20 százalékot. A következő időszak nagy kérdése, hogy a kínálat bővülése milyen mértékben fékezheti a drágulás ütemét mind a fővárosban, mind a vidéki nagyvárásokban, ahol a kínálat 25-40 százalékkal bővült tavaly áprilishoz képest. Mindeközben a kereslet havi és éves összevetésben is csökkent.
Márciusban újra gyorsult a lakásárak emelkedése Magyarországon:
az ingatlan.com lakásárindexe szerint országos szinten havi összevetésben 2 százalékkal nőttek az árak, ami érdemi élénkülést jelent a februári 0,8 százalékos ütemhez képest. A fővárosban pedig fordult a kocka: a februári minimális csökkenést 1,1 százalékos drágulás váltotta, Az éves adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a lakásdrágulás tempója a fővároson kívül erőteljesebb, mint Budapesten. Országosan az éves lakásár-emelkedés márciusban 15,8 százalék volt a februári 15,6 százalék után, Budapesten viszont a februári 14,6 százalékos éves ütem 13,7 százalékra mérséklődött.
Több tényező miatt is fékeződhet a budapesti drágulás
„A budapesti lassulás mögött két fontos tényező áll. Egyrészt a fővárosban jóval magasabb árszintről indul a piac, ezért ugyanakkora nominális drágulás százalékosan kisebb növekedést jelent, mint az olcsóbb térségekben.
Másrészt a budapesti drágulást továbbra is fékezi az Otthon Start Program 1,5 millió forintos négyzetméterár-plafonja is"– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakértő szerint ezt alátámasztja, hogy a használt lakások és házak átlagos négyzetméterára Budapesten április elején 1,43 millió forintot tett ki, ami 1,2 százalékos emelkedést jelent március elejéhez képest. A használt társasházi lakásoknál ugyanakkor az 1,5 millió forintos négyzetméterár hónapok óta stagnál, ezt a szintet ugyanis már tavaly november közepén elérte a piac. Budapesten kívül ezzel szemben az ingatlanok jellemzően jóval olcsóbbak, így az 1,5 millió forintos árplafon nem jelent érdemi korlátot a további drágulásnak.
A régiós adatok jelentős különbségeket mutatnak az ingatlan.com árindexe szerint. Márciusban havi alapon Dél-Dunántúlon 4,6 százalékos, Észak-Alföldön 3,7 százalékos, míg Dél-Alföldön 2,1 százalékos emelkedést mért az ingatlan.com lakásárindexe. Közép-Dunántúlon ugyanakkor 0,2 százalékos havi csökkenés következett be. Éves összevetésben Dél-Alföldön 20,2 százalékos, Pest vármegyében 17,3 százalékos, Észak-Magyarországon pedig 16,3 százalékos drágulás látható, ami szintén azt jelzi, hogy a fővároson kívüli piacok több térségben is gyorsabb ütemet diktálnak.
Mi derül ki a részletes árkörképből?
Az ingatlan.com adatai szerint április elején a fővároson belül a választékot nézve a XIII. kerület áll az első helyen, ahol közel 3900 eladó lakóingatlan mellett a medián négyzetméterár 1,65 millió forint. Ezt követi a II. kerület 2416 ingatlannal és 1,7 milliós mediánnal. A harmadik a több mint 2239 darabos kínálatot nyújtó VII. kerület, ahol 1,5 millió forint a középérték. Majd holtversenyben a III. és a VI. kerület több mint 2200 hirdetéssel, előbbiben közel 1,4 milliós, utóbbi 1,6 milliós mediánnal számolhatnak az érdeklődők.
A vidéki nagyvárosok közül Debrecenben található a legnagyobb kínálat, ahol 4133 eladó lakóingatlan mellett a medián négyzetméterár alig több mint 1 millió forint. Pécs a következő több mint 3600-as kínálattal, a négyzetméterár pedig 903 ezer forintnál jár. Szeged 2659 lakóingatlant hirdetnek eladásra 962 ezres medián mellett, majd Nyíregyháza következik több mint 2100 darabos kínálatával, utóbbi városban 786 ezer forint a négyzetméterárak mediánja.
A legolcsóbb vármegyeszékhely Salgótarján, ahol a 325 ezres átlagos négyzetméterárszint a budapesti átlag negyedét teszi ki.
Elképesztő tempóban bővül a kínálat, a kereslet havi és éves összevetésben is csökken
Balogh László a következő időszak nagy kérdése, hogy a kínálat bővülése mennyire fékezheti az árnövekedést, különösen a nagyvárosi piacokon.
Budapesten tavaly áprilishoz képest a lakóingatlan-kínálat 27 ezerről 34 ezerre nőtt, ami 25 százalékos bővülésnek felel meg egy év alatt. A használt társasházi lakások körében ennél is látványosabb, több mint 40 százalékos kínálatnövekedés történt, miközben a medián négyzetméterárak ebben a szegmensben csak 7 százalékkal emelkedtek tavaly április óta.
Ez arra utal, hogy a piacra kerülő eladó lakások száma gyorsabban nő, mint az árak, vagyis az áremelkedés tempója fokozatosan fékeződhet.
Ez hosszabb távon az eladók közötti verseny erősödését hozhatja, ami javíthatja a vevők alkupozícióját.
A Budapesten kívüli piacon is hasonló folyamatok körvonalazódnak. Egyes vidéki nagyvárosokban is erőteljesen bővült a kínálat: Tatabányán megduplázódott az eladó társasházi lakások száma, Debrecenben pedig 66 százalékkal nőtt. Eközben a medián négyzetméterárak ezekben a városokban 11-12 százalékkal emelkedtek. Mindez arra utal, hogy a megfizethetőség a vevők számára egyre hangsúlyosabb szempont, a legtöbb nagyvárosban így már nem működik az a logika, hogy bármilyen ingatlan bármilyen áron eladható. Az árak és a kínálat alakulása mellett ezt erősíti az is, hogy a kereslet havi és éves összevetésben is csökkent.
Ez alapján a következő hónapokban a lakáspiacon az eddiginél kiegyensúlyozottabb erőviszonyok alakulhatnak ki, ahol a vásárlók mozgástere fokozatosan nőhet.
