Még mindig Budapesté az egyik legmegfizethetőbb lakáspiac a régiós fővárosok közül

• Prága a legdrágább, a cseh fővárosban majdnem 12 évre jutó mostani átlagkeresetre van szükség. Varsóban közel 10, Pozsonyban 9 év alatt jöhet össze az adott lakás. Bukarest pedig a legolcsóbb, a 6,5 éves mutatójával. 
• Az albérletárak aránya már más képet mutat. Prága, Budapest és Bukarest lényegében holtversenyben van, mivel egy 50 négyzetméteres lakás átlagos bérleti díja 44-46 százalékát fedi le az adott városra jellemző átlagkeresetnek. Varsóban és Pozsonyban viszont 50 százalék felett van ez a mutató. 

Bár a budapesti lakásárak érezhető áremelkedésen mentek keresztül az elmúlt időszakban, ennek ellenére a régiós fővárosok között nem számít drágának - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely azt nézte meg, hogy 2024 végén a cseh, lengyel, szlovák és román fővárosban hány havi átlagfizetésből jött ki egy 50 négyzetméteres használt lakás ára. Valamint azt, hogy az adott fővárosban a lakbérek az ottani nettó átlagbér hány százalékát tették ki. 

Budapesten a használt társasházi lakások átlagos négyzetméterára már 2024 második felében átlépte az 1 millió forintos lélektani határt a KSH adatai alapján. Azóta pedig fokozatos drágulás jellemezte a budapesti lakáspiacot. Az ingatlan.com lakásárindexe szerint márciusban 18 százalékkal emelkedtek a fővárosi lakásárak éves összevetésben. Sokakat meglephet, hogy a jelentősnek mondható drágulás ellenére a budapesti lakásárak a régiós fővárosok mezőnyében viszonylag olcsónak számítanak”

- mondta a szakértő.

Prága a legdrágább, Bukarest a legolcsóbb

A régiós országok statisztikai hivatalainak, illetve nemzeti bankjainak 2024/4. negyedéves adatai alapján árakat nézve Prága a legdrágább, forintra átszámolva 2,2 milliós átlagos négyzetméterárával. Majd Varsó következik 1,5 milliós összeggel, utána pedig Pozsony közel 1,4 milliós átlaggal. A budapesti alig több mint 1 millió forintos középértéket csak a bukaresti 850 ezer forintos átlag múlja alul, utóbbival a román főváros a legolcsóbb. Az adott fővárosra jellemző átlagfizetéseket nézve is relatíve olcsónak mondható Budapest.

A magyar fővárosban a múlt év utolsó negyedévében az átlagfizetés meghaladta az 553 ezer forintot, így 7,7 év alatt jönne ki egy 50 négyzetméteres lakás ára. Ezzel szemben Prágában 11,7 évre jutó átlagbérből lehet megvásárolni egy ekkora lakást. Így ebben az összevetésben is a cseh főváros a legdrágább

- tette hozzá a szakember. A második Varsó, ott 10 évnyi átlagbérre van szükség egy ekkora lakás megvásárlásához, míg Pozsony 9 évvel a harmadik. Budapestnél csak Bukarest olcsóbb, a román fővárosban 6,5 év alatt összejöhet a példalakás ára. 

A bérleti díjaknál más a kép

A tanulmány a régiós fővárosok albérletárait is összehasonlította egymással. Budapest, Prága és Bukarest lényegében holtversenyben végzett. A cseh fővárosban az átlagfizetés 44 százaléka elég egyhavi lakbérre. Budapesten 45 százalékos, Bukarestben pedig 46 százalékos ez a mutató.

Drágábbnak mondható Varsó, ahol az átlagbér 53 százalékát viszi el a lakbér. A nettó átlagkeresetek legnagyobb részét Pozsonyban kell kifizetni a kiadó lakásokért. A szlovák fővárosban havonta a nettó átlagbér 57 százalékát kell kifizetni egy 50 négyzetméteres kiadó lakásért. 

A szakértő szerint szerint figyelemre méltó, hogy a közép-európai fővárosok albérletpiacain a fizetések legalább felét elviszik a lakhatási költségek. Az átlagfizetés 45-57 százalékát kitevő bérleti díjakon felül ugyanis a rezsi- és a közös költségek is a bérlőt terhelik.

Az a tény, hogy a régiónkban a jövedelmek jelentős részét viszik el a bérleti díjak és lakhatási költségek, hozzájárulnak ahhoz is, hogy a közép-európai országokban az emberek túlnyomó többsége a saját tulajdonú ingatlanában lakik

- tette hozzá.