MNB: Rekord méretű ipari-logisztikai fejlesztések zajlanak az országban

A hazai építőiparban közel tíz százalék volt a visszaesés a visszafogott kereslet miatt, a kereskedelmi ingatlanok piacán a kihasználatlansági ráta öt éve folyamatosan emelkedett Budapesten, tavaly év végén 14,1 százalékos volt a ráta - mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a Kereskedelmiingatlan-piaci jelentés mai bemutatóján.

Több esetben irodák helyett például szállodákat építettek az alacsony iroda-kereslet miatt, 2026-ban azonban már zömében előszerződéssel kerülnek átadásra az új irodaházak.

Idén 14 százalékkal emelkedhet az országos ipari-logisztikai állomány, ami főként a kelet-magyarországi nagy FDI beruházásokra vezethető vissza.A szállodapiaci beruházások nyomán idén 1900 szoba kerül átadásra, a fejlesztések több mint fele vidéken valósul meg.

Tavaly a kereskedelmiingatlan-piacon a befektetési forgalom gyenge volt, tíz év legalacsonyabb adata, a befektetői forgalom 73 százalékát hazai befektetők, a többit brit, német, kínai beruházók adták, az alacsony hazai befektetési forgalom kockázatot jelenthet a hazai piac megítélésére.

A régiós országokkal összehasonlítva nálunk és Szlovákiában volt a legalacsonyabb a befektetések értéke tavaly, a hazai forgalom nem tükrözte a régiós adatokban megfigyelhető fordulatot.

A piac ciklikus helyzetét tekintve az Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) felmérésének eredménye továbbra is magas bizonytalanságot tükröz: a 2025. januárban megkérdezett szakemberek fele még recessziót érzékelt, másik fele pedig már a piac kezdeti fellendülését.2024-ben a KKE régió több országával ellentétben Magyarországon éves összevetésben tovább csökkent a befektetési forgalom, és annak többsége hazai befektetőkhöz kötődött.

2025-ben a budapesti iroda- és ipari-logisztikai piac kihasználatlansági rátájának emelkedése várható.A hitelintézetek 2024-ben, az alacsony bázist jelentő előző évhez képest 36 százalékkal több kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelt folyósítottak.A turizmus bővülésével a szállodaszektor teljesítménymutatói javultak. 2024-ben mind a külföldi, mind a belföldi vendégéjszakák száma emelkedett.

A kiskereskedelmi forgalom emelkedett, és a szegmens kihasználatlansági mutatói javultak a vidéki és a fővárosi bevásárlóközpontokban is. A budapesti irodapiacon 2024-ben 0,8 százalékponttal 14,1 százalékra emelkedett, az ipari-logisztikai piacon pedig 0,7 százalékponttal 7,9 százalékra csökkent a kihasználatlansági ráta. A budapesti iroda- és ipari-logisztikai piaci keresleti szintek és az újonnan átadni tervezett területek volumene mellett mindkét szegmens esetében a kihasználatlansági ráta mérsékelt emelkedése várható.

Az épülő irodaterületek esetében magas a tulajdonosi használatra épülő irodaházak aránya, de a költözések majd a meglévő állomány kihasználatlansági rátájának emelkedését eredményezik.2024-ben a hazai kereskedelmiingatlan-piac befektetési forgalma mintegy 400 millió eurót tett ki, ami 28 százalékkal elmarad a 2023-as alacsony forgalomtól. A KKE régió átlagában ugyanakkor már 69 százalékkal emelkedett a befektetési forgalom. Az elsődleges (legjobb elhelyezkedésű és minőségű ingatlanokra vonatkozó) irodahozam a második félévben már stagnált.

2024-ben a bankok az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest 36 százalékkal több kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelt folyósítottak, és ezek kétharmada építési célú hitelhez kapcsolódott.A szállodák és az irodaházak kivételével, valamennyi ingatlantípus esetében tetten érhető volt az új kibocsátási volumen emelkedése.

Az MNB Hitelezési felmérése alapján 2024 negyedik negyedévében a bankok az irodaházak és logisztikai központok esetében még szigorítottak a hitelezési feltételeken, 2025 első félévére ugyanakkor már nem helyeztek kilátásba további szigorítást. Összességében a hazai hitelintézetek kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitel-kitettsége mérlegfőösszeg- és szavatolótőke arányosan is moderált, a nemteljesítő hitelek aránya pedig továbbra is alacsony.