Tovább csökkenek az albérletárak, nem tudnak fizetni a bérlők

• Budapesten 1,1 százalékos volt a mérséklődés az októberi szinthez képest. A lakbérek csökkenése egyértelmű jele annak, hogy a kereslet elérte a fizetőképességének határát. 

• Budapesten december elején 250 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, de két kerületben is 200 ezer forint alatt maradt az albérletárak középértéke.

• Izgalmas kérdés egyelőre, hogy 2025-ben a bérleti piacot is érintő támogatások és a növekvő munkabérek ereje vagy pedig a piaci lassulás dinamikája lesz-e az erősebb.
• 

Az országos albérletpiacon novemberben is csökkent az átlagos lakbér havi összevetésben, mégpedig 0,6 százalékkal. Így az októberi mérséklődés után már a második hónapja tart a lejtmenet - derül ki a KSH–ingatlan.com-lakbérindexéhez fűzött elemzésből.

Budapesten az októberi lényegében stagnálást jelentő 0,1 százalékos növekedés után a november 1,1 százalékos csökkenést hozott az előző hónaphoz képest. Ugyanakkor éves összevetésben az országos lakbérek 7, a fővárosban pedig 8 százalékkal emelkedtek. 

Az októberi országos lakbér-csökkenés után az volt a kérdés, hogy átmeneti vagy tartósabb mérséklődésről van-e szó. A novemberi adatok szerint az utóbbi forgatókönyv a valószínű, de hozzá kell tenni, hogy ősz végén természetszerűleg is csökken a kereslet a kiadó lakások iránt. A lakbérdrágulás leállása egyértelműen arra utal, hogy a bérleti díjak elérték a kereslet fizetőképességének felső határát. Másképpen fogalmazva az albérletet keresők nem tolerálnak újabb bérletidíj emelkedést.

- értékelte az adatokat a vezető gazdasági szakértő. 

Jelentős kínálatbővülés a nagyvárosok albérletpiacain

A fővárosban éves összevetésben közel 20 százalékkal nőtt a meghirdetett kiadó lakások és házak száma tavaly novemberhez képest. Jelenleg több mint 10 ezer kiadó lakóingatlan-hirdetésből válogathatnak a bérlők. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az átlagos bérleti díjak maradtak az előző havi 250 ezer forintos szinten

- mondta a szakértő. A fővároson belül a XX. és a XXI. kerület jelenti az egyik végletet egyaránt 200 ezer forint alatti átlagos lakbérrel. A másikat pedig a II. és az V. kerület 340 ezer, illetve 330 ezer forintos bérleti díjjal. 

A fővároson kívüli piacot nézve a legdrágább városnak számító Debrecenben december elején 220 ezer forintért kínálták a kiadó lakóingatlanokat, ami csökkenést jelent az egy hónappal korábbi 230 ezer forinttal szemben.

Ebből is látszik, hogy a bérlőjelöltek vásárlóereje korlátozott. Fontos megemlíteni, hogy Debrecenben éves összevetésben majdnem megduplázódott a kiadó lakások és házak száma, ahol közel 1200 ilyen ingatlan vár bérlőkre. Tehát komoly kínálatbővülés jellemzi a várost, ami szintén gátat szabhatott a drágulásnak.

- mutatott rá a szakember. 

A vármegyeszékhelyek közül az átlagos bérleti Győrben 200 ezer forint volt december első napjaiban. A székesfehérvári albérletpiac 175 ezer, a pécsi 165 ezer, a szegedi pedig 160 ezer forintos átlaggal kezdte az év utolsó hónapját. Ehhez képest megfizethetőbb városnak számít Kecskemét, a maga 140 ezer forintos értékével vagy éppen Miskolc, ahol 120 ezer forint ugyanez. 

Izgalmas kérdéseket feszeget 2025

Balogh László szerint izgalmas kérdés, hogy az albérletpiaci lassulás mennyire lesz tartós. 2025-ben ugyanis akár havi 150 ezer forintos havi lakhatási támogatást adhatnak a munkaadók, amit bérleti díjra is elszámolhatnak a 35 évnél fiatalabb munkavállalók. A minimálbér pedig 290 ezer forintra nő, ami általános bérnövekedést okozhat a magasabb jövedelemmel rendelkezők esetében is.

A növekvő jövedelmi szintek jellemzően magasabb bérleti díjakat is eredményeznek az albérletpiacon. Izgalmas kérdés lesz, hogy 2025-ben a piaci lassulás vagy a növekvő bérek ereje lesz erősebb az albérletpiacon.

– fogalmazott a szakértő.