KATA vagy átalányadózás 2027-ben? Milliókat nyerhetnek vagy bukhatnak az egyéni vállalkozók a rossz döntéssel

• A vevők összetétele, a bevétel nagysága, a fő- vagy mellékállás, a biztosítási helyzet és a későbbi ellátások alapja együtt dönti el, hogy a KATA vagy az átalányadózás ad kisebb kockázat mellett kedvezőbb eredményt.
• Az új KATA nem a 2022. előtti KATA változatlan visszaállítása.
• A jövő évre vonatkozó adózási döntés előtt célszerű egy tizenkét hónapos tervet készíteni bevétel, ügyfelenkénti arány, tevékenységi kód, áfa, családi kedvezmények, biztosítási helyzet és várható ellátások bontásában.

Az egyéni vállalkozók jövőre a KATA-val vagy az átalányadózással járhatnak jobban?

Hazánkban 2022. szeptember előtt 870.000,- KATA-s működött, mely a drasztikus átírás után 2025-ben 136.000 főre csökkent, majdnem megsemmisítve ezt az adózási formát. Az új KATA azonban még nem hatályos: a kormány nyilvánosságra hozta a normaszöveg tervezetét, amelynek végleges tartalma és hatálybalépése az Országgyűlés döntésétől függ. 

A legfontosabb gyakorlati következtetés az, hogy 2027-re nem elég annyit kérdezni, melyik adónem olcsóbb. A vevők összetétele, a bevétel nagysága, a fő- vagy mellékállás, a biztosítási helyzet és a későbbi ellátások alapja együtt dönti el, hogy a KATA vagy az átalányadózás ad kisebb kockázat mellett kedvezőbb eredményt.

Mi az, amit a KATA szabályozásának felülvizsgálatáról most tudni érdemes?

A jelenleg hatályos törvény szerinti KATA kizárólag főfoglalkozású, az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó számára választható. Főszabály szerint a kifizetőtől, így például társaságtól vagy más szervezettől kapott ellenérték az adóalanyiság megszűnéséhez vezet. A taxis személyszállítás külön kivétel. A jelenlegi rendszer tehát a lakosságot közvetlenül kiszolgáló, főfoglalkozású mikrovállalkozásokra épül.

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott indokolása a szélesítés céljaként az önfoglalkoztatás, a vállalkozói aktivitás és az egyszerű, kiszámítható adózás támogatását nevezi meg. Ebből az következik, hogy a tervezett rendszer ismét számolna a részidős önfoglalkoztatással és a vállalkozások közötti, valós gazdasági tartalmú szolgáltatásokkal is.

Ez azonban nem a 2022. előtti KATA változatlan visszaállítása. A tervezet továbbra is az egyéni vállalkozói formára korlátozza az adónemet, a kifizetőktől származó bevételhez különadó jellegű terhet kapcsol, és szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat alkalmaz az aktuális vagy korábbi munkáltatóval, valamint az egy megrendelőhöz kötődő bevételi koncentrációval kapcsolatban. A tervezet átmenetet is tartalmaz. Eszerint a 2026. december 31-én már KATA-alany egyéni vállalkozó még a jelenlegi törvény szerint maradhatna a rendszerben, de 2027-ben havi 75 ezer, 2028-ban havi 100 ezer forint tételes adóval. A régi rendszer 2029. január 1-jei megszűnését követően a tervezet automatikus átvezetést ír elő az új rendszerbe. Mindez még nem végleges szabály.

Kinek érdemes az új KATA adózást választania január elsejétől?

A közzétett normaszöveg alapján a mellékállású vállalkozó, a saját jogú nyugdíjas és a nappali tagozatos hallgató is választhatná az új KATA-t. A jogosultság nem attól függne, hogy a vállalkozó főfoglalkozásúnak minősül-e, de a havi tételes adó és a társadalombiztosítási jogállás ettől jelentősen eltérne.

A tervezet nem nyitná meg az adónemet minden önálló tevékenységet végző személy előtt. Az alany továbbra is az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti, nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó lenne. Önmagában egy szakmai kamarai nyilvántartás nem pótolja ezt a feltételt.

A tervezet alapján nem választhatná az adónemet az, akinek adószámát a választás évében vagy az azt megelőző tizenkét hónapban törölték, illetve akinek az adószáma törlési hatály alatt áll. Ugyancsak kizáró ok lenne, ha az egyéni vállalkozó a választás évében saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből bevételt szerzett.

Mi a helyzet a cégeknek történő számlázás terén? Itt történik érdemi változás?

A tervezet valódi változást hozna ezen a ponton. A KATA-alany kifizetőtől, tehát nemcsak magánszemély ügyféltől is szerezhetne bevételt. Ez azonban nem korlátlan céges számlázási lehetőség.

A tervezet szerint az adóalanyiság megszűnne, ha a kisadózó a saját munkáltatójától, a munkaviszonya megszűnésétől számított huszonnégy hónapon belül a volt munkáltatójától, ezek jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától szerezne bevételt. A szabály a közvetítőn keresztüli konstrukciót sem hagyná figyelmen kívül, ha a szolgáltatás tényleges címzettje e körbe tartozik.

Másik korlát lenne az ügyfélkoncentráció. Ha az adott évben ugyanattól a kifizetőtől, annak kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve, a vállalkozó összes bevételének legalább 50 százaléka származna, az adóalanyiság az év utolsó napjával megszűnne. Ez a szabály különösen a tartósan egy nagyvállalati megbízóra épülő működést teszi kockázatossá a KATA-ban.

Milyen adóterhekkel és értékhatárokkal számolhatunk a jövő évre vonatkozóan?

A tervezetben a főfoglalkozású kisadózó 2027-ben havonta 100 ezer, a nem főfoglalkozású kisadózó havonta 50 ezer forint tételes adót fizetne. A tételes adó minden megkezdett hónapra esedékes, határideje a következő hónap 12. napja. 2028-tól a tervezet a tételes összeget a minimálbérhez kötné, ez főfoglalkozás esetén várhatóan 125.000,- Ft lesz.

A 22 millió forintos éves keret felett 40 százalékos különadó terhelné a bevétel keretösszeget meghaladó részét. Év közbeni belépésnél vagy olyan hónapoknál, amelyekre nem kell tételes adót fizetni, a keret időarányos. A különadót az éves bevallással, főszabály szerint a következő év február 25-éig kellene rendezni.

A kifizetőtől származó bevételre a tervezet egy további, 15 százalékos kiegészítő adót alkalmazna. Ennek összege nem a teljes kifizetői bevétel 15 százaléka, hanem annak a 15 százaléknak a része, amely meghaladja az adott évben fizetendő tételes adó összegét. Egy egész évben főfoglalkozású KATA-alanynál az éves tételes adó 1,2 millió forint. Így 8 millió forint kifizetői bevételnél a 15 százalék éppen 1,2 millió forint, további kiegészítő adó nem keletkezne. 10 millió forintnál a kiegészítő adó 300 ezer forint lenne. A 22 milliós keret feletti bevételre a tervezet nem engedné ugyanennek a bevételrésznek a 15 százalékos kiegészítő adóztatását is.

A KATA tételes adója a saját vállalkozói szja, tb-járulék és szocho kötelezettséget váltaná ki, de nem rendezi automatikusan az áfát, a helyi iparűzési adót vagy a foglalkoztatottak utáni közterheket. Az áfa alanyi adómentesség 2027-ben már hatályos törvény alapján 22 millió forintra emelkedik. A két 22 milliós összeg azonos, de két külön adónem önálló feltételrendszeréről van szó.

Milyen esetekben lehet kedvezőbb az átalányadózás?

Az átalányadózás 2027-es könnyítése már elfogadott jogszabály. Az általános költséghányad a 2026. évi 45 százalékról 50 százalékra nő. A 80, illetve 90 százalékos költséghányadra jogosító tevékenységi körök változatlanul külön szabály szerint működnek. A költséghányad nem a tényleges kiadások elszámolása, hanem jogszabályban rögzített arány.

Az átalányban megállapított jövedelem éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentes. Az 50 százalékos költséghányadnál ez azt jelenti, hogy az éves minimálbérnek megfelelő vállalkozói bevételig nincs szja-fizetés. Mellékállású vállalkozónál, ha nincs minimum járulékalap, ez a tb-járulék és a szocho szempontjából is lényeges határ. Főfoglalkozású egyéni vállalkozónál viszont a minimum járulék- és szochoalap miatt alacsony bevétel mellett is felmerülhet fizetési kötelezettség.

A normál átalányadózási bevételi értékhatár az éves minimálbér tízszerese, kizárólagos kiskereskedelmi tevékenységnél az éves minimálbér ötvenszerese. A 2027-es konkrét forintösszeg a 2027. évi minimálbér hivatalos megállapításától függ. A KATA 22 milliós korlátja ezért nem alkalmas arra, hogy az átalányadózás értékhatárát is helyettesítse.

A társadalombiztosítás és nyugdíj szempontjából hoz-e változást az új KATA?

A tervezet főfoglalkozású KATA-alanya biztosítottnak minősülne, és a társadalombiztosítási, valamint az álláskeresési ellátásokra jogosultságot szerezne. Az ellátások számítási alapja 2027-ben havi 317 ezer forint lenne. A nem főfoglalkozású KATA-alany a KATA-jogállására tekintettel nem válna biztosítottá, ebből a jogviszonyból táppénzre, anyasági ellátásra vagy álláskeresési ellátásra nem szerezne jogosultságot.

Az átalányadózó főfoglalkozású egyéni vállalkozó biztosítási helyzete a saját, átalányban megállapított jövedelméhez, valamint a járulékfizetési alsó határhoz kapcsolódik. A tb-járulék jelenlegi mértéke 18,5 százalék, a szochoé 13 százalék. Nagyobb átalányban megállapított jövedelem ezért jellemzően magasabb ellátási és nyugdíjalapot eredményezhet, de ezzel együtt a közteher is nő. Mellékállásban és nyugdíjasként a biztosítási következményeket mindig az alapjogviszonnyal együtt kell vizsgálni.

A választásnál különösen a gyermekvállalás, a várható keresőképtelenség, a hitelképesség és a nyugdíj szempontjából kell elkülöníteni a tényleges bevételt, az adózott jövedelmet és az ellátások alapját. A KATA egyszerűsége önmagában nem mondja meg, hogy egy adott élethelyzetben megfelelő-e az ellátási szint.

Mit tanácsol, hogyan készüljünk fel? Milyen ellenőrzési kockázatokat vegyünk figyelembe?

Aki 2027-től a tervezett új KATA-ra térne át, annak már 2026. végén át kell tekintenie az ügyfélszerződéseit, a munkaviszonyok előzményeit és a bevételi megoszlást. A társadalmi egyeztetésre bocsátott normaszöveg szerint a 2027. január 1-jei belépéshez a bejelentés 2026. december 1-jétől tehető meg. A végleges nyomtatványt, határidőt és átmeneti rendelkezést csak a kihirdetett törvény és a NAV tájékoztatása alapján szabad alkalmazni.

A tervezetben a KATA-alanynak részletesebb bevételi nyilvántartást kellene vezetnie, mint a jelenlegi rendszerben. A nyilvántartásnak a bevétel időpontja és összege mellett jelölnie kellene, hogy a bevétel kifizetőtől származik-e, és ilyen esetben tartalmaznia kellene a kifizető azonosító adatait is. A bizonylatokat és a nyilvántartást az adóévet követő ötödik naptári év végéig kellene megőrizni.

A NAV szempontjából az új rendszerben különösen érzékeny lenne a munkaviszonyt helyettesítő konstrukciók kezelése, a kapcsolt vállalkozások bevételének összeszámítása, az 50 százalékos ügyfélkoncentráció, a 22 milliós keret és a kifizetői bevételek elkülönítése. Az átalányadózónál a tevékenységi kód és a hozzá tartozó költséghányad, a bevételi értékhatár, a biztosítási jogállás és az áfa státusz pontos vezetése jelent tipikus kockázatot.

A döntés előtt célszerű egy tizenkét hónapos tervet készíteni bevétel, ügyfelenkénti arány, tevékenységi kód, áfa, családi kedvezmények, biztosítási helyzet és várható ellátások bontásában. Ebből nemcsak az éves adó, hanem az is láthatóvá válik, hogy a választott rendszer év közben fenntartható marad-e.

Élethelyzet	Kiindulópont	A döntés oka
Több, egymástól független magánszemély és kifizető ügyfél	A KATA is számításba vehető	Ha a 22 milliós keret, az 50 százalékos ügyfélkoncentráció és a munkáltatói korlát tartható.
Egy domináns céges megrendelő	Átalányadózás	A tervezett KATA-ban a kifizető és kapcsolt vállalkozásai elérhetik az 50 százalékos bevételi arányt.
Jelenlegi vagy két éven belüli volt munkáltató	Átalányadózás vagy munkaviszony	A tervezet szerint a KATA-adóalanyiság a bevételhez kapcsolódóan megszűnne.
Alacsony bevételű mellékállás	Gyakran átalányadózás	Az 50 százalékos költséghányad és az adómentes jövedelemrész miatt a fix évi 600 ezer forintos KATA aránytalan lehet.
80 vagy 90 százalékos költséghányadra jogosító tevékenység	Gyakran átalányadózás	A kedvezőbb vélelmezett költséghányad erősen csökkentheti a közterheket.
Magas, dokumentált tényleges költség	Egyedi összehasonlítás szükséges	A KATA és az átalányadó sem a tényleges költség alapján adózik. Ilyenkor a vállalkozói jövedelem szerinti adózás is vizsgálandó.