Az MNB megújította zöld banki ajánlását
PénzügyA Magyar Nemzeti Bank szerint a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkre is figyelni kell a banki vállalatirányítási és kockázatkezelési rendszerekben.
A jegybank megújított zöld banki ajánlásának célja, hogy a hazai hitelintézetek, hitelintézeti jogosítványú befektetési szolgáltatók és harmadik országbeli fióktelepek következetesen és hitelesen kezeljék az környezeti, társadalmi és irányítási (ESG)-kockázatokat döntéshozatali és működési folyamataikban. Az elvárások – az intézmények méretétől, összetettségétől függően – idén júliusban, illetve jövő évtől lépnek életbe.
A bankrendszer kulcsszerepet játszik a gazdaság karbonsemleges átállásában, miközben működését jelentősen érintik a fenntarthatósági kockázatok - elengedhetetlen ezért az ESG tényezők megfelelő beépítése a vállalatirányításba és a kockázatkezelésbe.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megújította zöld banki ajánlását, átültetve az Európai Bankhatóság ESG-kockázatok kezeléséről szóló iránymutatását, ám megtartva több, az uniós követelményeken túlmutató hazai elvárást is. Az új ajánlás a hazai hitelintézetek mellett a harmadik országbeli hitelintézeti fióktelepekre és hitelintézeti engedélyre kötelezett befektetési szolgáltatókra vonatkozik. Időbeli hatályát tekintve két lépcsős: 2026. július 1-jétől a nagyméretű, összetett intézmények kerülnek be az ernyője alá, míg 2027. január 1-jétől az ajánlás hatálya alá tartozó többi piaci szereplő vonatkozásában is életbe lépnek a zöld banki ajánlásban rögzített felügyeleti elvárások.
Az intézményeknek a megújított ajánlás alkalmazása során működésüket és döntéshozatali folyamataikat az átalakult szabályozói környezethez kell igazítaniuk. Ennek középpontjában a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási kockázatok következetes és a működésbe integrált kezelése áll. A cél, hogy a fenntarthatósági szempontok a pénzügyi rendszer működésében mérhetően érvényesüljenek, és a bankrendszer érdemben támogassa a zöld átállást, valamint a hosszú távú pénzügyi stabilitást. Az ajánlás ennek érdekében gyakorlati segítséget nyújt megbízható vállalatirányítási és kockázatkezelési rendszerek kialakításához, amelyekkel az intézményeknek rendelkezniük kell. Elvárásai biztosítják, hogy az intézmények vezető testületei konkrét ütemezést, számszerűsíthető köztes célokat és mérföldköveket tartalmazó terveket alakítsanak ki az ESG kockázatok azonosítására, kezelésére és nyomon követésére. Mindezen rendszerek kiépítésének sarokköve, hogy az ESG-kockázatok lényegességi értékelése rendszeresen frissített és dokumentált módon beépüljön a belső tőkemegfelelés-értékelési eljárásba (ICAAP).
