Emelkedett a visszaélési kísérletekben személyesen érintettek aránya
PénzügyBár egyre több kibercsalásra figyelmeztető jelet ismer fel a magyar lakosság, továbbra is nő azoknak az aránya, akik károsultakká válnak – derül ki a CIB Bank legfrissebb felméréséből. A pénzintézet szakértői arra figyelmeztetnek, hogy az elkövetési módszerek folyamatosan finomodnak, ezért változatlanul fontos, hogy mindent megtegyünk a csalások megelőzése érdekében. A felmérés lényeges megállapítása az is, hogy a megelőzés terén változatlanul a bankokat és a Magyar Nemzeti Bankot tartjuk a leghitelesebb információforrásnak - írja közleményében a CIB.
Az elmúlt év tavaszához képest tovább nőtt azoknak a banki ügyfeleknek az aránya, akik áldozatává váltak valamilyen, az elektronikus pénzforgalomhoz kapcsolódó visszaélésnek, és azoké is, akiket megpróbáltak megkárosítani a csalók – derül ki a CIB Bank reprezentatív felméréséből. A felmérés adatai szerint 2024 tavasza óta eltelt egy év alatt 56-ról 59 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik személyesen érintetté váltak valamilyen visszaélési kísérletben, és 10-ről 15 százalékra ugrott azok aránya is, akiket már megkárosítottak a csalók. A visszaélések áldozatává váló banki ügyfelek aránya annak ellenére emelkedik, hogy a lakosság a felmérés eredményei szerint egyre jobban felismeri a csalásra utaló, gyanús jeleket.Miközben a személyes adatok, jelszavak megszerzésére irányuló kísérleteket egy éve még a megkérdezettek 67 százaléka azonosította gyanús jelként, az idei felmérésében már 79 százalékra ugrott ez az arány. Hasonló a helyzet a túlságosan sürgető hangnem alkalmazásával vagy a rossz magyarsággal, hibás helyesírással írt szövegeknél is: előbbinél 51-ről 59 százalékra, utóbbinál pedig 61-ről 69 százalékra nőtt egy év alatt azok aránya, akik ezeket csalás lehetőségére utaló jelnek tekintik.
Kiderült az is, hogy a kibercsalások érintettjeinek reakciói nagyban eltérhetnek aszerint, hogy a visszaélési kísérlet sikeres volt-e vagy sem. Így például a megkárosított banki ügyfelek 45 százaléka állította azt, hogy jobban fél a hasonló visszaélésektől a történtek óta, miközben a sikertelen csalási kísérlettel szembesülőknél mindössze 19 százalék ez az arány. A megkárosítottak 30 százaléka emellett szégyent is érez a történtek miatt, miközben a másik csoportnál elenyésző – négy százalékos – volt az egyetértési arány ennél a felvetésnél. Mindkét csoportban jelentős – 24, illetve 31 százalékos – azok aránya, akik próbálnak tájékozódni, további ismereteket szerezni a kibercsalásokról. Az elkövetési módszereknél a telefonos megkeresés a leggyakoribb (44 százalék), amit szorosan követett az sms üzenet és a csaló e-mail (42-42 százalék). Nem elhanyagolható ugyanakkor az online piacterek súlya sem – ezeket a válaszadók 26 százaléka említette –, és 21 százalék nyilatkozott úgy, hogy már hamis weboldalra irányítva is próbálták megkárosítani. A kibercsalásokkal összefüggésben a legtöbben a bankokat és a hatóságokat tekintik a leginkább hiteles információforrásnak – előbbieket a válaszadók 62 százaléka, utóbbiakat 63 százaléka –, de viszonylag sokan említették a Magyar Nemzeti Bankot (33 százalék) is.
Az idei felmérés adataiból is határozottan látszik, hogy bár egyre többen és egyre jobban ismerik a kibercsalásokra utaló jeleket, továbbra is bárkiből lehet áldozat
– hívta fel a figyelmet Bártfai Gábor, a CIB Bank Információbiztonsági vezetője. A szakértő szerint nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az ügyfelek különös gonddal vigyázzanak a számláikhoz, kártyáikhoz tartozó egyedi azonosító adataikra, hiszen a visszaélések nagy többsége úgy történhet meg, hogy az áldozatok ezeket önként, a csaló által befolyásolva bocsátják illetéktelenek rendelkezésére. Hasonlóan fontos – tette hozzá – hogy az online vásárlásoknál, átutalásoknál alaposan ellenőrizzük, hogy milyen felületen, kinek és mekkora összeget fizetünk vagy utalunk át. Szintén alapszabály, hogy soha ne engedjünk másoknak hozzáférést a banki műveletekhez használt elektronikus eszközökhöz, és ne engedjük távoli elérést lehetővé tévő szoftverek telepítését sem. Továbbá használjuk a tranzakció értesítések szolgáltatást, a banki ügyintéző azonosítására a keresztazonosítást, valamint a tranzakciós limitek beállítását a saját szokásaink szerint. Mindezek tükrében – hangsúlyozta – kijelenthető, hogy mindenki maga tehet a legtöbbet az adatai védelme érdekében. Bártfai Gábor szerint örvendetes, hogy a felmérésben megkérdezettek bizalma nagyon erős a bankokban és a hatóságokban: ám ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy egyre több visszaélési kísérlet történik a pénzügyi szolgáltatók vagy a Magyar Nemzeti Bank nevével visszaélve is.
„A módszerek tehát tovább finomodnak, változatlanul indokolt a kiemelt figyelem”
- emelte ki a szakértő.
Ha pedig visszaélés áldozatává váltunk – illetve ennek akár csak a gyanúja is felmerül – azonnal jelenteni kell az esetet (CIB Bank esetében hívva a CIB24-t a +36 1 4 242 242-es számon a 9-es menüpontot (Bankkártya és e-csatorna tiltás, adathalászat) választva, majd tegyünk rendőrségi feljelentést, hiszen ilyenkor a gyorsaságnak alapvető a jelentősége.
A visszaélésekkel, illetve az azok bejelentésével kapcsolatos minden tudnivaló elérhető a CIB Bank, továbbá a KiberPajzs weboldalán.
