Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

K&H: a tervezettnél magasabb lehet a jövő évi költségvetési hiány

Pénzügy14 perceTóth Loretta

Akár 5,2–5,3 százalékos is lehet a jövő évi költségvetési hiány további intézkedések nélkül – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a MAKISZ 2026-os konferenciáján. A szakértő szerint a hiány csökkentésében kulcsszerepe lesz a gazdasági növekedésnek és az uniós források felhasználásának, ugyanakkor a beruházások megvalósításának üteme is befolyásolhatja a kilátásokat.

A költségvetési hiány mérséklése, a gazdasági növekedés gyorsítása és az európai uniós források felhasználása egyaránt meghatározó kérdés lesz a következő években – derült ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjének előadásából, amelyet a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) 2026-os konferenciáján tartott. A rendezvény médiapartnere a Növekedés.hu.

A gazdasági növekedéstől is függ a hiánycél teljesítése

Németh Dávid előadásában az idei évre 7,5 százalékos költségvetési hiányt említett, miközben a középtávú tervekben már 2,8 százalékos deficit szerepel. Ez utóbbi cél az euróövezethez történő csatlakozás szempontjából is fontos.Az elemző szerint a költségvetési pálya teljesíthetőségének egyik meghatározó tényezője a gazdasági növekedés alakulása.

A középtávú kitekintés alapján ugyanis a hiány csökkentése jelentős részben a GDP-bővülés gyorsulására támaszkodik, miközben a következő évekre még nem áll rendelkezésre részletes költségvetési program.

Számításai szerint már az is veszélyeztetné a maastrichti hiánykritérium teljesítését, ha a magyar gazdaság a feltételezett évi három százalék helyett tartósan csak 2,4–2,5 százalékkal növekedne.

Az Európai Bizottság a 2028-ra tervezett négyszázalékos hiánycéllal kapcsolatban is óvatosabb várakozásokat fogalmazott meg: az elemző által ismertetett bizottsági előrejelzés szerint a deficit akár öt százalék körül is alakulhat.

Németh Dávid saját becslése alapján 2027-ben további intézkedések nélkül 5,2–5,3 százalék körüli költségvetési hiány alakulhat ki, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy év közben módosítani kell a költségvetést.

Az uniós források felhasználása kulcskérdés lehet

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő évi költségvetésben több olyan terület látható, ahol a hazai kiadások visszafogásával párhuzamosan európai uniós források jelennek meg.

A közlekedésfejlesztésben jelentős forrásnövekedéssel számolnak, de a településfejlesztési, gazdaságfejlesztési, valamint környezetvédelmi és energetikai programokban is fontos szerepet kaphatnak az uniós támogatások.

Németh Dávid ugyanakkor kérdésesnek nevezte, hogy a tervezett fejlesztések valóban a meghatározott ütemben valósulnak-e meg. A minisztériumi működés és a programok szervezésének esetleges nehézségei miatt elképzelhetőnek tartja, hogy a források felhasználása, így a beruházások megvalósítása is lassabban halad majd a tervezettnél.

Az elemző a költségvetési kiadások mérséklésének lehetőségei között említette a koncessziós díjakat és a Magyarországgal szemben kiszabott migrációs bírság eltörlését is. Utóbbiról azonban még nincs uniós döntés, s bár Németh Dávid szerint az eltörlésre van esély, a költségvetés szempontjából annak időzítése sem közömbös.

A termelékenység javulása nélkül nehéz tartós növekedést elérni

A költségvetési kilátásokkal szorosan összefügg a magyar gazdaság növekedési képessége is. Németh Dávid az Európai Unió előrejelzésére hivatkozva elmondta, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedése jelenleg egy százalék körül alakul.
Ahhoz, hogy tartósan 2,5 százalékos gazdasági növekedés valósulhasson meg, a termelékenységnek lényegesen gyorsabban kellene emelkednie.
Az elemző szerint ebben különösen fontos lehet a kis- és középvállalkozások digitalizációja, a vidéki térségek fejlesztése, valamint a rendelkezésre álló tőke hatékonyabb felhasználása. A fejlesztésekhez uniós támogatások és célzott állami programok is hozzájárulhatnak.

A megfelelően képzett munkaerő biztosítása szintén elengedhetetlen, mivel a beruházások önmagukban nem garantálják a termelékenység növekedését.

A béremelkedés ütemére is figyelni kell

Németh Dávid kitért arra is, hogy Magyarországon a munkabérek az elmúlt időszakban gyorsabban emelkedtek, mint a termelékenység, ami hosszabb távon versenyképességi problémákat okozhat. A stabil forintárfolyam kedvező az infláció szempontjából, ugyanakkor a gyors bérnövekedés növeli a vállalatok költségterheit.

Az elemző ezért a 2027-re tervezett, mintegy 7,5 százalékos minimálbér-emelés helyett inkább 3–5 százalék közötti növelést tartana indokoltnak. Véleménye szerint a tervezett adócsökkentések mellett mérsékeltebb béremelés esetén is emelkedhetnének a reálbérek.

Az előadás alapján a következő évek gazdasági és költségvetési kilátásait egyaránt meghatározhatja, hogy sikerül-e javítani a termelékenységet, hatékonyan felhasználni az uniós forrásokat és megteremteni a tartósabb növekedés feltételeit.