Öntjük a pénzt az alapkezelőkhöz – nincs itt semmilyen válság?

Márciusban 2 százalékkal, azaz 137 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon. A növekedés a tőkebeáramlásnak és az árfolyammozgásoknak köszönhető. Az elmúlt hónapban a tőkeáramlások mértéke plusz 66 milliárd forintot tett ki.

A negyedév végén a BAMOSZ tagok összesen 7110 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban. Ez új rekordnak számít, hiszen most először lépte át a vagyon nagysága a hétezer milliárdot.

Hazai befektetési alapok által kezelt vagyon

Forrás: BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége)

Részvényalapok

A részvényalapok vonzerejét tovább növelték az idei részvénypiaci mozgások. A német DAX és az amerikai S&P 500 részvényindexek bő 10 százalékot emelkedtek az idén. Mindkettő történelmi csúcsokon tartózkodik jelenleg.

A magyar BUX index kissé lemaradó volt az idén, mely közel 2 százalékot menetelt az év eleje óta. Hasonló teljesítménnyel büszkélkedhet a közepes, illetve kisebb papírokat tömörítő hazai BUMIX index is.

A részvénypiaci mozgások élesen kettéváltak az elmúlt időszakban a reálgazdasági teljesítménytől. A kockázati étvágyat a bődületes globális jegybanki pénznyomda, illetve az alacsony kamatkörnyezet és az alternatív befektetések hiánya fűtötte.

Rövidtávon viszont kockázatot jelent az eufórikus nemzetközi részvénypiaci hangulat, a drága árazottság és a befektetők alacsony készpénzállománya.

Kötvényalapok

A növekvő inflációs félelmek miatt nemzetközi és hazai szinten is emelkedésnek indultak a hosszabb lejáratú kötvények hozamai. A rövid hozamok ezzel szemben csupán minimálisan araszoltak felfelé a laza monetáris politika hatására.

A kötvényalapok árfolyamának jellemzően nem tesz jót a hozamemelkedés, bár az mindenképpen kedvező fejlemény volt, hogy nem tágult ki érdemben a 10 éves német és magyar kötvénypiaci hozamok közötti kockázati felár. Ez utóbbi az MNB erős jelenlétének és Magyarország lecsökkent kockázatosságának és alacsonyabb külső sérülékenységének köszönhető.

A kötvényalapok vonzereje továbbra sem az igazi. A hazai infláció ugyan csak átmenetileg emelkedhet meg a magasabb olaj- és üzemanyagárak, valamint a koronavírus miatti kínálati sokkok hatására. Az unió leggyorsabb oltási folyamatának és a gyorsabb gazdasági újranyitásnak ugyanakkor további inflációemelő hatása lehet. Az inflációs kockázatok összességében inkább felfelé mutatnak, igaz átmeneti jelleggel.

Egy ilyen környezetben az elmúlt hónapok enyhe hozamemelkedése még nem biztos, hogy kellően kompenzálja a befektetőket, hogy hazai kötvényalapot vegyenek. A lakossági befektetőket semmiképpen sem.

Kicsit elcsépeltnek hangzik, de a MÁP Plusz változatlanul évente 5 százalékos kockázatmentes átlaghozamot biztosít. Ezzel a jelenlegi még mindig alacsony kamatkörnyezetben tartósan egy kötvényalap sem tud versenyezni. Nem véletlen, hogy a Magyar Állampapír Plusz állománya 5500 milliárd forint felé nőtt.

Vegyes alapok

A részvényeket és kötvényeket tömörítő vegyes alapok iránt talán nagyobb bizalom lehet a lakosság részéről, de egy megfelelő pénzügyi tudatossággal rendelkező befektető a megfelelő súlyokkal részvényalapokat, avagy részvényeket és MÁP Pluszt vásárolna.

Ingatlanalapok

Az ingatlanalapok ellenállóságát nagymértékben növelte a lakossági és vállalati hitelmoratórium. Mind a kereskedelmi ingatlanok, mind a lakáspiac szereplői ellenállóbban voltak a koronavírus-válsággal szemben. Emiatt az ingatlanpiacon elkerülhetővé vált egy komolyabb eladói hullám.

Másfelől a bérleti szerződéseket hosszabb távra kötik, kevés részük járt le a járványhelyzet alatt. A bérleti díjakat fizetni kellett a bérlőknek, különösen igaz ez az irodapiac bérlőire. Ez pedig folyamatos pénzbeáramlást eredményezett az ingatlanalapoknak. A bérleti díjból származó hozamok ezáltal nem sérültek drasztikusan a kereskedelmi ingatlanpiac számottevő részén.

Ezzel párhuzamosan az MNB és az Európai Központi Bank is elkötelezett az alacsony kamatkörnyezet fenntartása mellett. A hitelkamatok és a kötvénypiaci hozamok ezáltal alacsony szinten maradhatnak. Miután a részvények drágák, a befektetők figyelmének nagy része továbbra is az ingatlanalapokra irányulhat.

Abszolút hozamú és származtatott alapok

A nagyobb befektetési szabadsággal és a piacra lépés időzítésével játszó abszolút hozamú és származtatott alapok súlya tovább csökkent bő egy év alatt.

Ezen alapok nagyságrendileg mínusz 2 százalékról indítják az évet a vagyonkezelési és egyéb díjak, kereskedési költségek miatt. Ha az alapkezelők 7 százalékot megcsinálnak egy évben, akkor is még csak a MÁP Plusz kockázatmentes hozamánál tartanak. Valójában évente legalább 10 százalékot kellene nyújtaniuk, hogy az 5 százalékot kínáló MÁP Plusz hozamát meghaladják 3 százalékkal.

Ezt a minimális felárat a lakossági befektetők joggal várhatják el ezen alaptípusok magasabb kockázatossága miatt.

A jelenlegi drágán árazott részvénypiaci környezetben azonban jó időzítéssel óriási részvénykitettséget kellene felvenniük a portfólió menedzsereknek ahhoz, hogy minden évben 10 százalékot kitermeljenek.

Az abszolút hozamú és származtatott alapokban kezelt vagyon mellesleg lényegesen kisebb más alapkategóriához képest, ami a kategória hosszú távon jellemző alulteljesítésével is magyarázható.

Kezelt vagyon változása bő egy év távlatában

A kezelt vagyon és a mögöttes befektetési eszközök „járványállók” voltak, ami a gazdaságvédelmi intézkedéseknek is nagymértékben köszönhető.

A részvény, kötvény és ingatlanalapok kezelt vagyona egyaránt növekedett. A legnagyobb mértékben a vegyes alapok vagyona bővült. Hazánkban továbbra is az ingatlanalapok képviselik a legnagyobb súlyt a befektetési alapok körében.

A kezelt vagyon az abszolút és a származtatott kategóriákban egyaránt csökkent, mely többek között a fent felsorolt okokra vezethető vissza.

Az alábbiakban az egyes alapkategóriákban kezelt vagyont összegezzük a járvány előtti és a március végi időszakban.

Befektetési alapok által kezelt vagyon és annak változása, milliárd forint

Forrás: BAMOSZ