Vadonatúj gazdasági térképet rajzol az energiaválság, a Valutaalap 171 országot vizsgált
PénzügyAz Irán megtámadása utáni hónapok világgazdasági energiaválságot hoztak, amire a költségvetéseknek azonnak reagálniuk kellett, a monetáris politika pedig kamatemelésekkel válaszolt. Nemcsak az energia, hanem a hiteltörlesztés is drágább lett. Hogyan reagáltak az országok a válságra - ezt vizsgálta a Nemzetközi Valutaalap elemzése.
Az energiaválságra adott kormányzati intézkedéseket vizsgálta az IMF legújabb elemzése a Global Policy Tracker adatai alapján.
A Valutaalap szakértői 175 gazdaság több mint 1200 intézkedése alapján térképezték fel, hogy a közel-keleti háború okozta energiasokk hatására hozott állami válaszok az idő előrehaladtával milyen nagyot változtak.A kormányok elsősorban ársapkákat, adócsökkentéseket, támogatásokat, lakossági transzfereket alkalmaztak a családok és vállalkozások védelmében.Az elhúzódó sokk és a növekvő költségvetési nyomás miatt a fiskális támogatások felől a piaci árak érvényesítése és a keresletcsökkentési intézkedések - például energiatakarékosság, távmunka - felé tolódtak el.
Az intézkedések célzottabbá váltak, a döntések közel felénél már pontosan meghatározták a kedvezményezettek körét, ugyanakkor ritkábban határoztak meg fix lejárati dátumot a támogatásokhoz.
Az energiafüggőség mértéke mellett az alábbi tényezők határozták meg az egyes országok mozgásterét:
A magasabb adóssággal és rosszabb hitelfelvételi lehetőségekkel küzdő országok jobban engedték az árak emelkedését, és kevesebb közvetlen lakossági támogatást nyújtottak.
A már korábban is magas inflációval szembesülő országokban lényegesen nagyobb szerepet kapott a monetáris szigorítás (kamatemelések).
Mivel a lakossági célzott transzferekhez hiányoztak a megfelelő szociális regiszterek és kifizetési rendszerek, sok állam inkább a kevesebb szereplőt érintő termelői támogatásokat választotta, mert azokat közigazgatási szempontból egyszerűbb volt lebonyolítani.
A stabilabb tartalékokkal rendelkező országok bátrabban nyúltak devizapiaci beavatkozásokhoz és pénzügyi stabilizációs eszközökhöz.
A szilárd fiskális és külső tartalékokkal rendelkező országok lényegesen szélesebb eszköztárból válogathattak.
A támogatások pontos célzása elengedhetetlen a költségvetési terhek csökkentéséhez; ehhez elengedhetetlen a szociális infrastruktúra és a kifizetési rendszerek fejlesztése.
A sokk jellegének változásával a kormányoknak folyamatosan igazítaniuk kell az intézkedések összetételét és mértékét - vélik a Valutaalap szakértői.