Így hódítják meg a világpiacot a magyar kkv-k: négy hazai cég, amely a nagyok között is megállja a helyét

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) összeállította hazai kkv-k aktuális helyzetét, megoldási javaslatait, jó gyakorlatait bemutató Tudástárat. A szabadon hozzáférhető weboldalon a „100 nap – 100 vállalkozás” programban felkeresett cégek gyakorlati tapasztalatait összesítették, bízva abban, hogy a hasznos tudásanyag megosztása, beépítése a napi működésbe erősíti a vállalkozások versenyképeséget itthon és külföldön. A VOSZ négy kkv-t mutatott be, amelyek – akár az ágazatukat érintő általános visszaesés ellenére is – komoly sikereket értek el a nemzetközi piacokon.

A KSH adatai szerint 2024-ben a magyar vállalkozások összesített exportértékesítési árbevétele 66 067,5 milliárd forint volt, ebből a kkv-szektor részesedése 8 531,7 milliárd forintot tett ki, ami nagyjából 13 százalékos aránynak felel meg. A mikro-, kis- és középvállalkozások 2024-ben megtermelt minden 100 forint nettó árbevételéből átlagosan 12,1 forint származott exportértékesítésből. Van tehát tér a fejlődésre, amit a hazai sikerreceptek megosztása hatékonyan támogathat.

Négy cég, négy sikertörténet

A Lakics Gépgyártó Kft. negyven év alatt vált exportorientált, nemzetközi piacon működő vállalattá. A cég fejlődésében a kezdettől meghatározó volt az alapító személye és a gépgyártás iránti elkötelezettsége, amit a vállalatnál ma is a „szeretjük a vasat” jelmondat fejez ki. A cég tapasztalatai szerint a nemzetközi ipari piacon ma már pusztán minőségi termékkel nem lehet tartós sikert elérni. A hozzáértő vevők azt is nézik, mennyire fejlett a beszállító működése, hogyan kezeli a folyamatait, a fenntarthatóságot, a költségeket és a fejlesztéseket, illetve milyen hosszú távú tervei vannak. A Lakics ezért arra törekszik, hogy ne egyszerű beszállítóként, hanem a vevő fejlesztési partnereként legyen jelen.

 

A 2007-ben elindított, egyedi gépgyártással, mérnöki fejlesztéssel foglalkozó CAD Production Kft. tudatosan nem a tömegtermelésben keresi a versenyelőnyét. Olyan magas hozzáadott értékű, egyedi problémákra koncentrál, amelyeknél a mérnöki tudás, a gyorsaság és a földrajzi közelség is értéket jelent. Ennek eredményeként az autóipar mellett ma már egyebek között a rakéta-, repülőgép- és gyógyszeripar számára is szállít különleges megoldásokat. A cég tapasztalatai szerint a specializáció és a nehezen másolható tudás sok esetben tartósabb versenyelőnyt jelenthet, mint az alacsonyabb árra épülő stratégia.

 

A különleges területen működő, technikai ruházatot és ejtőernyős felszereléseket gyártó Intrudair alapítója, Dolhai Zoltán szabómesterséggel foglalkozó családban nőtt fel, évtizedeken keresztül versenyszerűen ejtőernyőzött. Először barátoknak és sportkluboknak készített ruhákat, majd a világpiacon kezdett értékesíteni. Az Intrudair a saját termékekre fókuszál, amelyek fejlesztésében az egyik legnagyobb előnye a közvetlen tapasztalati tudás, ami a sportból származó kapcsolatrendszerre, az extrém körülmények között dolgozó tesztelők és a speciális felhasználók visszajelzéseire épül. A cég ennek köszönhetően már NATO-beszállítói minősítéssel is rendelkezik, és különleges katonai alakulatok számára is fejleszt termékeket. 

 

A hazai textilipart sokan temetik, de van jó példa a sikerre is. Az 1991-ben egy kis családi varrodából indult TEX-MOL Kft. a finomkonfekció-gyártásban specializálódott, és olyan nemzetközi divatmárkáknak dolgozott, mint a Moschino, Stella McCartney, Valentino, ma pedig a Moncler partnere. Ebben az iparágban elsősorban a minőség számít, de ugyanilyen fontos a szakembergárda megtartása és a jó emberi kapcsolatok. A TEX-MOL története ugyanakkor jól mutatja a beszállítói lét egyik legnagyobb kockázatát, a megrendelőtől való függést. A Covid után a nemzetközi divatcégek újratervezték gyártási, ellátási láncaikat, a partnerkapcsolatok is átalakultak. Ebben a környezetben különösen fontos volt a személyes kapcsolati tőke. A TEX-MOL több jelentős nemzetközi megrendelését nem klasszikus marketinggel szerezte, hanem a több évtized alatt kialakult szakmai reputáció és a külföldi megrendelők egymás közötti ajánlásai révén.

„A hivatalos statisztikák azt jelzik, hogy a hazai vállalkozásoknak és a VOSZ-nak komoly feladatai vannak a kkv-szektor exportteljesítménynek javításában, nemzetközi versenyképességének erősítésében. Azonban a „100 nap – 100 vállalkozás” program során gyűjtött tapasztalataink is azt mutatják, hogy számos olyan jó gyakorlat rejtőzik a hazai cégeknél, amik segíthetnek a külpiaci belépést, terjeszkedést mérlegelő kkv-knak – mondta Gazsi Attila, a VOSZ elnöke, a program elindítója.