Inflációnövelő hatása lehet az EPR-díjak esetleges jövő évi emelésének 

A 2026. évi EPR-díjakat a jogszabályi előírások értelmében 2025. november 30.-ig kellene kihirdetni. Ha ez mégsem történne meg, akkor a díjak automatikusan a 2026-ra tervezett infláció mértékével emelkednének.

Egyúttal arra hívták fel a figyelmet, hogy a díjemelkedést az érintett vállalkozások a kiélezett gazdálkodási környezetben minden bizonnyal nem tudnák kigazdálkodni. A jövő évi EPR-díjak emelkedése így - termékenként és cégenként eltérő mértékben - az áremelkedés veszélyét hordozza magában elsősorban az élelmiszerekre és háztartási cikkekre nézve. Ráadásul egy nemrég elfogadott jogszabályi módosítás alapján a díjak év közben is megváltozhatnak, legutóbb 2025 októberében emelték meg az EPR díjakat, ez pedig kiszámíthatatlanná tette a cégek számára az üzleti tervezést. M

indezek miatt a szakmai szervezetek prioritásként tekintenek a díjak további emelkedésének megelőzésére, miközben jelezték, az évközi díjmódosítások lehetőségének eltörlése, a hulladékgazdálkodási rendszer átláthatóvá tétele, valamint működésének optimalizálása tovább segíthetné a hazai vállalkozások versenyképességét.

A hazai gyártók, forgalmazók és kereskedők együttesen kérik, hogy a kormány a jövő évi EPR-díjakat csökkentse legalább a 2024. évi mértékűre, és mindezt hirdesse ki a november 30-i határidőig, ezzel is segítve az infláció mérséklését és a magyarországi, főként kkv-k versenyképességét - olvasható a közleményében, amit a Felelős Élelmiszergyártók Szövetége, a Magyar Édességgyártók Szövetsége, a Magyar Húsiparosok Szövetsége, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, a Magyar Pékszövetség, a Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetsége, a Nyomda- és Papíripari Szövetség, az Országos Kereskedelmi Szövetség és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács is aláírt. A közlemény szerint a szakmai szövetségek és gazdasági szereplők egyöntetű álláspontja, hogy a 2023-ban bevezetett koncessziós hulladékgazdálkodási modell keretein belül Európa egyik legdrágább EPR-rendszere működik Magyarországon, amely kedvezőtlen a hazai gyártók versenyképességére nézve.

Uniós szabályok szerint az EPR-díj bizonyos piacra helyezett termékek és csomagolások hulladékká válása után fedezi azok szelektív gyűjtésének és hasznosításának valódi indokolt költségeit.