Magyarországon is nagy a kamionsofőrhiány

A szektor sikere a további beruházásoktól, a szabályozási környezet fejlesztésétől és a vasúti infrastruktúra modernizációjától függ.

A Hungrail Magyar Vasúti Egyesület adatai szerint 2024 utolsó negyedévében a vasúti árufuvarozók fajlagos költségei 10,3 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, míg a fajlagos bevételek csupán 2,2 százalékkal nőttek. Ez a jelentős különbség drámai jövedelmezőség-romlást eredményezett, amit a szektor nem tudott díjemeléssel kompenzálni.

A költségnövekedés fő okai az üzemeltetési költségek, a kocsivizsgálói költségek és a hálózat-hozzáférési díjak emelkedése, valamint a nemzetközi fuvarok esetében az árfolyamváltozások voltak.

A szektor versenyképességét tovább rontotta a közúti fuvarozással szembeni árverseny, amely esetenként díjcsökkentésre kényszerítette a vasúttársaságokat. A Hungrail vasúti árufuvarozási indexe szerint a szektor teljesítménye csökkenő pályán mozog, amit a 2024-es vasúti pályaépítési munkálatok miatti vágányzárak tovább súlyosbítottak.

Rekordnövekedés és új lehetőségek az intermodális fuvarozásban

Ezzel szemben az intermodális fuvarozás látványos fejlődést ért el 2024-ben. Az MLSZKSZ adatai szerint a magyarországi intermodális terminálokra érkező és induló forgalom 122 százalékkal nőtt 2023-hoz képest, ami kiemelkedő teljesítmény az európai stagnálás közepette. Ez a növekedés lehetővé tette, hogy Magyarország először lépjen fel gyűjtő-elosztó HUB-ként az európai intermodális fuvarozási hálózatban.A rakott konténerek száma 33,8 százalékkal, a félpótkocsis vasúti forgalom pedig 21,3 százalékkal nőtt, részben a gyárépítésekhez kapcsolódó kampányszerű beszállítások, részben az Észak-Szerbiába és Nyugat-Romániába irányuló új forgalmi kapcsolatok miatt.

Az üres konténerek száma 3,4 százalékkal csökkent, ami a hazai export erősödését és a szomszédos országokba irányuló nemzetközi forgalom élénkülését jelzi. A növekedést támogatta az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében megvalósított félpótkocsis közúti forgalmak vasútra terelésének pozitív hatása, valamint új vidéki terminálok megjelenése, amelyek ígéretes lehetőségeket nyitnak a jövőben.

Magyarországi intermodális forgalom változása 2020-2024. között

Kihívások és infrastrukturális problémák

A vasúti és intermodális fuvarozást egyaránt hátráltatták a 2024-es vasúti pályaépítési munkálatok, például a Budapest–Belgrád vonal, a Gubacsi híd rossz állapota és a Kelenföld–Ferencváros közötti harmadik vágány építése. A nem megfelelően koordinált vágányzárak jelentős forgalmi zavarokat okoztak, vonatok torlódását és terminálok elszigetelődését, valamint a terminálokon hektikusan jelentkező csúcsidőszakokat eredményezve.

Az MLSZKSZ kiemeli, hogy a vasútépítési projektek során nem fordítanak elegendő figyelmet az ideiglenes építmények használatára. Az ideiglenes építmények, például kerülővágányok, ideiglenes közúti átjárók, peronok vagy felüljárók, jelző- és biztosítóberendezések, sávterelők csökkenthetnék a forgalmi zavarokat.

További kihívást jelent, hogy a folyamatosan csökkenő ipari termelés okán a közúti fuvarozás csak részben tudja érvényesíteni a megemelkedő költségeit, így alacsonyak a fuvardíjai, amelyek az intermodális fuvarozás versenyképességét is rontják.

A közúti szektorban tapasztalható sofőrhiány (Magyarországon több mint nyolcezer fő), a megbízások számának visszaesése és a kis fuvarozó cégek tömeges bezárása hosszú távon kapacitáshiányt okoz, ami gazdasági fellendülés esetén komoly fuvarozási problémát fog okozni.

Behozta lemaradását a tengeri rakott konténerforgalom

A tengeri rakott konténerforgalom 2024 első negyedévében 13 százalékkal csökkent 2023 azonos időszakához képest, amit az európai gazdasági recesszió, a hazai fogyasztás visszaesése és az Adeni-öböl konfliktusa okozott.

A második negyedévben a tengeri forgalom behozta lemaradását, rendezettebb forgalom mellett nagyobb tengeri kapacitás állt rendelkezésre, így az első negyedévben tapasztalt forgalomcsökkenés után a második negyedévben az első negyedéves forgalmi elmaradás is jelentkezett. Ez összességében a gyárépítésekhez kötődő forgalmakkal együtt egy jelentős forgalomnövekedést jelentett a második negyedévben. Az év második felében a tengeri forgalmak egyenletes szinten alakultak.

A harmadik negyedévben az adriai kikötőket hívó hajók túlkönyveltsége miatt némi fellendülés volt tapasztalható a Hamburgból jövő import és a kimenő export forgalomban. Az ősszel megszokott fellendülés, a karácsonyi áruk forgalma elmaradt, az év további részében a forgalom egyenletes volt.

Az őszi forgalmi fellendülést gátolta a szeptember-október időszakokban megtartott jelentős számú vágányzár, illetve az árvíz magyarországi és európai vasúti hálózatra gyakorolt hatása, ami azt eredményezte, hogy egyes kikötőkben jelentős számú konténer halmozódott fel, melyeket a vasút előbbi problémái miatt nem tudtak a célországokba eljuttatni. Ez októberben és november elején jelentett némi pluszforgalmat a magyarországi tengeri forgalom számára.

Az intra-európai konténer forgalom a tavalyi kismértékű visszaesés után 2024-ben erősebb volt, ez az elinduló új forgalmaknak volt köszönhető.

A forgalom tartálykonténeres, vegyiáru szállítási része alacsonyabb szinten realizálódott, míg a jellemzően nem veszélyes árut szállító félpótkocsis forgalom érezhetően nőtt. A forgalom egész évben jelentős kilengésekkel működött, ennek oka az európai vasúti hálózaton tapasztalt rendszeres fennakadások voltak, amelyeket pályaépítések, lezárások, természeti katasztrófák okoztak.

Az intermodális fuvarozás további növekedéséhez elengedhetetlen az EKR rendszer fejlesztése, hatékonyságának javítása, az új terminálok támogatása és a logisztikai kapcsolatok bővítése a szomszédos országokkal. A gazdasági recesszió és a szomszédos háborús helyzet ellenére a magyar logisztikai szektor jelentős előrelépést tett az intermodális fuvarozás terén.

A szektor sikere a további beruházásoktól, a szabályozási környezet fejlesztésétől és a vasúti infrastruktúra modernizációjától függ.