Tényleg a vendégmunkás-stop a jó megoldás? Itt a VOSZ válasza

A VOSZ álláspontja szerint a magyar dolgozók munkahelyeinek és bérfejlesztésének védelme és az ellenőrizetlen, vagy indokolatlan munkaerő-behozatal visszaszorítása helyes és szükséges cél. A szabályozásnak azonban különbséget kell tennie a jogszerűen, ellenőrzött csatornákon keresztül érkező és a termelés fenntartásához szükséges munkaerő biztosítása és az átláthatatlan, ellenőrizetlen, esetenként visszaélésszerű foglalkoztatási formák között.

A magyar munkaerőpiacot védeni kell, de nem szabad olyan hirtelen döntéseket hozni, amelyek működő vállalkozásokat, termelőkapacitásokat és végső soron magyar munkahelyeket veszélyeztetnek. Van aktivizálható munkaerő-tartalék Magyarországon, de ez nem gombnyomásra elérhető. Az inaktívak, a szenior munkavállalók, a részmunkaidőben visszatérők, a pályakezdők vagy a külföldről hazatérő magyarok bevonásához célzott programokra, tanácsadásra, képzésre és időre van szükség. Erre a VOSZ komplex programjavaslatot dolgozott ki és örömmel tárjuk ezt a döntéshozók elé, továbbá országos hálózatunkkal közre is működünk a megvalósításban

– mondta Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese.

A VOSZ szerint a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása nem lehet általános megoldás a magyar munkaerőpiacon jelentkező strukturális munkaerőhiányokra, de egyes ágazatokban, térségekben és munkakörökben jelenleg fontos szerepe van a vállalkozások működésének fenntartásában.

Ezért a szabályozás célja nem a működő, ellenőrzött rendszerek fűnyíróelv-szerű felszámolása, hanem azok megvizsgálása, megtisztítása, szigorítása és átláthatóbbá tétele kell legyen.

A VOSZ javaslatai szerint az újraszabályozásnak legalább öt alapelvre kell épülnie.

Elsőként a magyar munkavállalók foglalkoztatásának elsőbbségét világos és ellenőrizhető módon kell érvényesíteni.

Harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatása csak ott legyen indokolt, ahol igazolhatóan nincs elegendő hazai munkaerő, és ahol a foglalkoztatás nem járhat bérletöréssel vagy a magyar munkavállalók kiszorításával.

Másodszor, a szabályozásnak a visszaéléseket kell célba vennie.

Az ellenőrizetlen közvetítést, a rendezetlen alvállalkozói láncokat, a nem megfelelő szállásoltatást, a bizonytalan jogi státuszt és a munkaügyi szabálytalanságokat szigorúan vissza kell szorítani. Ehhez erősebb hatósági kontrollra, digitális nyilvántartásra, rendszeres adatszolgáltatásra és valódi – minden foglalkoztatóra érvényes -  szankciókra van szükség.

Harmadszor, meg kell őrizni a vállalkozások kiszámítható működési feltételeit.

A már Magyarországon dolgozó, jogszerűen foglalkoztatott harmadik országbeli munkavállalók helyzetét világosan rendezni kell, az esetleges új szabályokhoz, ill. a munkaerő szükséges pótlásához átmeneti időt kell biztosítani. A kiszámíthatatlanság a vállalkozások legnagyobb ellensége: termelési zavarokat, beruházói bizonytalanságot és munkahelyvédelmi kockázatokat okozhat.

Negyedszer, a VOSZ szükségesnek tartja a minősített, ellenőrzött foglalkoztatási csatornák megerősítését.

A jövőben csak átlátható tulajdonosi hátterű, ellenőrzött, megfelelő szakmai múlttal rendelkező, pénzügyi és munkajogi garanciákat vállaló szereplők vehessenek részt harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásában vagy közvetítésében. Ezekre a felelős vállalkozásokra a döntéshozók támaszkodhatnak a foglalkoztatáspolitika piackonform és növekedés-orientált kialakításában is. A nem megfelelően működő szereplőket gyorsan és automatikusan ki kell zárni a rendszerből.

Ötödször, a harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozó szabályozás nem választható el a magyar munkaerő mobilizálásától.

A VOSZ szerint párhuzamosan el kell indítani azokat a programokat, amelyek rövid és középtávon bővíthetik a hazai munkaerő-kínálatot: a nyugdíjas foglalkoztatás kedvező feltételeinek fenntartását, a részmunkaidő és az atipikus foglalkoztatás terjesztését, az egyszerűsített foglalkoztatás életszerű finomhangolását, az inaktívak reintegrációját, a pályakezdők gyorsabb munkába állását és a külföldön dolgozó magyarok hazatérésének ösztönzését.

A belső tartalék mozgósítása valós lehetőség, de nem azonnali pótlék. Ha a vendégmunka szabályait egyik napról a másikra, ágazati hatásvizsgálat és átmeneti szabályok nélkül szigorítják tovább, akkor a gazdaság egy része előbb veszít kapacitást, mint ahogy a hazai munkaerő-tartalék megjelenne a munkahelyeken. Ezért kell a szigorítást és a magyar munkaerő mozgósítását egyszerre, összehangoltan elindítani

– hangsúlyozta Gazsi Attila.

A VOSZ szerint a szabályozási felülvizsgálatból az érdekvédelmi szervezetek kihagyhatatlanok. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, az ágazati szervezetek, a kamarák, valamint a humánerőforrás-szolgáltatók olyan gyakorlati információkkal rendelkeznek, amelyek nélkül nem készíthető működőképes szabályozás.

A VOSZ ezért azt javasolja, hogy a kormány a szabályozási változásokat a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) és az érintett szakmai szervezetek – a VKF országos munkaadói érdekképviseletei és szakszervezeti konföderációi - bevonásával, gyorsított, de érdemi egyeztetési folyamatban készítse elő.

A szövetség szerint a következő hetekben három döntésre lenne szükség: ágazati és térségi hatásvizsgálatra, a már jogszerűen itt dolgozók átmeneti szabályainak tisztázására (a piaci  bizonytalanság felszámolására), valamint egy magyar munkaerő-mobilizációs program elindítására. Utóbbi a VOSZ javaslata szerint a „Munkát Mindenkinek” tanácsadási hálózattal, szenior és részmunkaidős foglalkoztatási pilotokkal, valamint hazatérési, reintegrációs és pályakezdői programokkal indulhatna el.

A VOSZ – kidolgozott szakmai javaslataival és szakembereinek folyamatos támogatásával - kész részt venni a szabályozás szakmai előkészítésében, a vállalkozói visszajelzések összegyűjtésében és azoknak a gyakorlati megoldásoknak a kidolgozásában, amelyek egyszerre védik a magyar munkavállalókat, a vállalatok munkahelyeit és működőképességét és a magyar gazdaság versenyképességét.

A VOSZ álláspontja világos: a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának szabályozását felül kell vizsgálni, de nem hirtelen tiltással, hanem célzott szigorítással, átlátható ellenőrzéssel, átmeneti szabályokkal és a hazai munkaerő-tartalék valódi mozgósításával.