A gyümölcstermesztők idei drámája már bekövetkezett - itt vannak a pontos adatok 

Az évek óta visszatérő tavaszi fagyok idén is brutális pusztítást végeztek a magyar gyümölcstermő területeken. A FruitVeB – a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács – által készített friss felmérés szerint az április eleji sarkvidéki eredetű hidegbetörés gyakorlatilag az ország gyümölcstermő területének nyolcvan százalékát elérte, egyes helyeken -8 Celsius-fok alá csökkent a hőmérséklet.

- A károkat nemcsak a fagy mélysége, hanem annak időtartama is fokozta: volt, ahol 12 órán át tartott a fagyhatás, amiből 6–8 órát a különösen kritikus tartományban mértek. A tavaszi fagykár leginkább a virágzó gyümölcsfajokat sújtotta, de a lehűlés még a virágzás előtt álló fajokat is megtizedelte

- tudta meg a Növekedés.hu Apáti Ferenctől, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács  elnök-ügyvezetőjétől. A helyzet súlyosságát jellemzi, hogy már most több tízmilliárd forintos termelési érték kiesésével számol az ágazat.

A FruitVeB online kérdőíves felmérést végzett, amelyet 546 gyümölcsösökkel is foglalkozó gazdálkodó töltött ki. A kérdőívek összesen 13 379 hektár termőterület adatait ölelték fel, ami a teljes hazai ültetvényfelület 19 százalékát fedi le. Az elvégzett telefonos interjúkkal együtt azonban 20-25 ezer hektárra nyílt rálátás, ami a hazai árutermelő területek mintegy 50 százaléka, így a felmérés reprezentáltsága igen jó. 

A kármérték minden esetben a virágokra, illetve a kisgyümölcs-állapotban lévő terméskezdeményekre vonatkozik, nem pedig a végleges terméskiesésre. Az utóbbit majd csak május közepén lehet reálisan felmérni. Az viszont már most kijelenthető, hogy  több tízmilliárd forintos veszteségről beszélhetünk.

„Három év munkája vált semmivé” 

Szomorúan nézi csupasz barackfáit Szécsi József gyümölcstermesztő. A kopasz fákon nemhogy virág, de még levél sincs, a növények teljesen tönkrementek a tavaszi fagy miatt. 

- Harmadik éve próbálkozunk, minden évben ugyanaz. Mire szépen virágozna a kajszi, jön a fagy és visz mindent. Most már tényleg elgondolkodik az ember, van-e ennek így értelme” – mondja a gazda, aki utoljára 2022-ben látott termést a barackfáin.

Szerinte az idei volt a legrosszabb, mert nemcsak a virágokat vitte el a mínusz nyolc fokos hideg, hanem az ágak is károsodtak, visszaszáradnak. 

- Szinte minden fánk úgy néz ki, mintha tél lenne, semmi életjelet nem mutatnak. Próbáltunk védekezni a hideg ellen, de mit csinál az ember, ha tizenkét órán keresztül fagy van? Semmit - mondja Szécsi József, aki úgy látja, az sem segít, hogy a biztosítók nehezen fizetnek, és a támogatási rendszer sem teljesen kiszámítható. 

„Most ott tartok: lehet, kivágom a kajszit és megnézem, mit lehet mással kezdeni. Mert ez így nem megy tovább. Gondolkodom meggyen és almán, mert ezek valamivel később virágoznak, talán jobban bírják a tavaszi kilengéseket” – mondja. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a fajtákon belül is nagy a különbség, ezért olyan változatokat keres, amelyeknek a virágzási ideje későbbre tolódik. 

Nem mindegy, hogy március végén vagy április közepén nyílik a virág. Pár nap is dönthet manapság. A gazda szerint fontos lenne, hogy az új telepítéseknél ne csak a hozamot nézzék, hanem a fagytűrést is. Lehet, hogy kevesebb lesz a termés, de ami legalább megmarad, az többet ér, mint egy nagy hozam, amit minden tavasszal elvisz a fagy - teszi hozzá. 

Térképen is látszik a baj: a kár szinte országos

A FruitVeB-felmérés adatai szerint a legsúlyosabb károk Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben, valamint a Duna-Tisza köze és Tolna-Somogy egyes részein alakultak ki. A mélypontok április 7-ről 8-ára, éjszaka érkeztek, amikor országszerte tartós, -2 és -9 Celsius-fok közötti hőmérsékletet mértek. Ez gyakorlatilag minden gyümölcsfaj számára kritikus szintet jelent.

Az adatok alapján a termőterület 80 százalékát érintette közepes vagy jelentős fagykár. Meglepő, de a kevésbé érzékeny – még virágzás előtt álló – alma is drasztikus károkat szenvedett, amit a rendkívül hideg, tartós fagyidő tehetett.

Búcsút inthetünk a baracknak?

A kajszibarack volt idén is a legsérülékenyebb: a megkérdezett termelők 60 százaléka jelezte, hogy teljesen megsemmisült a termés, további 20 százaléknál pedig a kisgyümölcsök 80–99 százaléka fagyott el. Mindössze az ültetvények tizede maradt viszonylag ép állapotban.

Az őszibarack helyzete sem sokkal rózsásabb: az ültetvények 46 százalékában totális, további 23 százalékában 80–99 százalékos a virágkár. Termésre ezekben a kertekben nem lehet számítani.

A cseresznye sem úszta meg: a megkérdezett termelők kétharmada jelezte, hogy 80 százaléknál nagyobb kárt szenvedtek az ültetvényeik. Csak minden ötödik gazdánál remélhető valamekkora termés.

- Az alma ugyancsak jelentős károkat szenvedett. Az ültetvények 30 százalékában totális a kár, további 46 százalékban pedig 80–99 százalékos. Mindössze 7 százalékban maradt olyan mértékű virágkár, amely még tényleges termést hozhat. Ez ahhoz képest, hogy az alma 1-2 héttel állt virágzás előtt, kiemelkedően rossz eredmény, ami annak tulajdonítható, hogy a hazai almatermő felület háromnegyede éppen a legmélyebb lehűlésekkel érintett Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében koncentrálódik, ahol a jellemzően -5 és -9 fok közötti hőmérsékletek még a zöldbimbókat is elpusztították

- mondja Apáti Ferenc. 

A körte valamivel jobban járt, de itt is az ültetvények 49 százalékában 80 százalék feletti virágkárt regisztráltak.

Kedvezőbb kép rajzolódik ki a meggy és a szilva esetében. A 228 meggyes és 196 szilvás ültetvényt átvizsgálva az derül ki, hogy ezen fák esetében az ültetvények mintegy fele még reménykedhet elfogadható termésben. Kérdés persze, hogy a fagyhatást nem mutató virágok mennyire élhetik túl a következő hetek stresszeit.

A szamóca esetében annyi biztosra vehető, hogy több tíz százalékos virágkárral kell számolni. 

- A dió és a bodza még érdemben nem fakadt meg, illetve távolabb voltak a virágzástól, de látens károk már itt is kialakulhattak, amelyekre majd csak virágzás után 4-6 héttel derül fény - mutat rá a FruitVeB elnöke hozzátéve, a gazdák védekeztek, ahol tudtak: bevetettek szélgépeket, fagyvédelmi öntözést, kályhás melegítést. De egy ilyen szintű, sarkvidéki eredetű, száraz, hosszan tartó fagy esetén ezek a technológiák is csak korlátozott védelmet biztosítanak.

Azt, hogy valóban mekkora terméskiesésre kell számítani, csak májusban tudják majd pontosan megmondani. De az már most biztos: 2025 egyik legnagyobb drámája a gyümölcsösökben már április elején bekövetkezett.