Eltűnhet a kukorica Békésből, a magyar földek egyre kevésbé bírják az aszályt
AgráriumA klímaváltozás és a csapadékhiány miatt drasztikusan visszaesett a kukorica termőterülete Békésben: míg 2004-ben még 95 ezer hektáron termesztették, idén már csak 34 ezer hektáron. A gazdáknak új növények után kell nézniük, de az átállást a magas öntözési költségek és a felvásárlópiac hiánya is nehezíti.
Bozó József elmondta,
2004-ben még 95 ezer hektáron, az idén már csak 34 ezer hektáron termesztettek kukoricát Békés megyében.
Mivel a vetésterület 20 százalékát le kellett silózni, és a maradékon is csak 1,4 tonna hektáronkénti megyei átlag született az idén, a vetésterület jövőre tovább csökken. Bár Magyarországon a 3-5 millió tonnás átlaghoz képest idén 1,5 millió termett, ami nagyjából megegyezik egy-két nagy etanolfeldolgozó gyár éves kapacitásával, tehát
importra lesz szükség kukoricából, ugyanakkor a sertésállomány jelentős csökkenésével lényegesen kevesebb takarmányra van szükség
- közölte a szakember, megjegyezve, hogy 20 év alatt lényegében a cukorrépa-termesztés is megszűnt Békésben. Az összesen 430 ezer hektárnyi termésterületen - amelyből csak 35 ezer öntözhető -
viszont ez idő alatt megduplázódott a napraforgó, és háromszorosára nőtt az őszi árpa területe.
Bozó József szerint a napraforgóval még tudnak jövedelmet termelni a gazdák, de úgy, hogy az elmúlt öt év aszályos időszaka magával hozta az erőteljes költségcsökkentést, a műtrágya felhasználás drasztikusan visszaesett - fogalmazott.
A kukoricát nehéz öntözni is, mert a nagy nyári melegben olyan pára képződik az öntözés hatására, ami inkább árt a növénynek; egy kisebb eső pedig a levélzet miatt nehezen jut el a gyökerekig.
Azok a termesztők, akik úgynevezett csepegtetős öntözést építettek ki, tudtak eredményt elérni; de annak a bekerülési költsége hektáronként akár az 50 millió forintot is elérheti; míg egy egyszeri öntözés körülbelül 100 ezer forintba kerül hektáronként, "és tenyészidőszakban kell belőle három-négy". A gond az, hogy bár Békésben jó minőségűek a földek, szinte nincsenek felszín feletti vizek, csak fúrt kutak, és még ha az öntözésnél a vizet nem is, de az energiát a gazdáknak kell állniuk - tette hozzá.
Bozó József szerint az igazi szerkezetváltáshoz szükség lenne gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakmai szervezetek segítségére, mert Békésben "erősek a beidegződések".