Nagy István két új pályázatot jelentett be

Ha van fontos dolog az önellátás biztosításában, az a Kiskert program, mert nagyon hasznos a szegénység felszámolásában is - mondta Nagy István agrárminiszter az Ökunemikus Segélyszervezet, a Provident közös sajtótájékoztatóján, ahol a háztáji gazdálkodás jelenéről és jövőjéről esett szó.

Mint mondta, elfelejtődött a tudás, hogyan kell megművelni e kerteket, az embereket meg kell újra tanítani, hogyan műveljék meg a kertjüket.

Több százezer kerttulajdonos a régi magyar növénykultúrát ápolja, a tudás és tapasztalatmegosztásban is fontos szerepet töltenek be, e mellett az élelmiszerbiztonságban is részt vesznek, és a biokertészetet is ápolják.

Emlékeztetett, hogy közvetlen értékesítést tett lehetővé a kormány 2010-ben az őstermelők számára, mert elismerték annak a fontosságát, hogy helyi terméket helyben fogyasszanak, és a vásárlók frissességet, sokszínűséget találnak a piacokon.

Ezért 1,6 milliárd keretösszeggel új pályázat nyílik meg termelői piacok részére, csomagoláshoz szükséges konténerek beszerzéséhez, mezőgazdasági termelőknek, szociális szervezeteknek, nonprofit vállalatoknak, és a közétkeztetésben részt vevő cégeknek.- Közös cél a megtermelt termékek közvetlen értékesítése, egy pályázó maximum 70 millió forint támogatást nyerhet el a pályázaton, melyre május közepétől lehet jelentkezni - jelentette be Nagy István.

Elmondta, hogy kiemelten támogatják a kiskerteket és a termelőket, a fiatalabb generációk is megtanulhatják a kertgondozás technikáját. A környezettudatosság és a vegyszermentesség is fontos a biológiai sokféleség mellett. A klímaváltozáshoz az is hozzájárul, hogy érési időt nem nézve mindig mindent szeretnénk.

Hozzátette, hogy a magyar tanyavilág 60 százaléka ma már a városból kiköltöző értelmiség, akik tankönyvből tanultak meg gazdálkodni, ők forradalmasították a kézműves termékéket, magas minőséget és sokszínűséget teremtenek, Michelin csillagos éttermeknek is szállítanak kézműves termékeket.

Bejelentette, hogy új uniós pályázat indul akár fejenként 10 millió forintos támogatással és 85 százalékos intenzitással az árutermelési gazdálkodáshoz, állattartáshoz, növénytermesztéshez, gépbeszerzéshez. Erre október 1-től lehet beadni a pályázatokat.

Lehel László, az Ökumenikus Szeretetszolgálat vezetője a sajtótájékoztatón kifejtette: a pénzügyi tudatosság nagyon fontos azok számára is, akiknek kevés a pénzük, a pénzügyi tudatosság képzés miatt is csatlakoztak a Provident programjához. 

Mint mondta, a Kiskert programmal egy végtelenül leromlott társadalmi közegben a nulláról kell felépíteni valamit motiválatlan emberek segítésére.

Ez a legnehezebb a programban, ezért kell ott lenni velük a falvakban, ahol a munkatársaik a jelenléti pontokon segítik a családokat. Szép vállalás, de komoly terheket is jelent, sokszor már az is nagy szó, ha egy településen 5-10 családot megnyerniek a kiskert programnak. Az önellátás és a munka miatt is fontos a program, e mellett a háztáji gazdálkodások megszervezésével újjá kell építeni lelkeket és a közösségeket is

– fogalmazott Lehel László.

Boczán Viktor, a Provident vezetője hangsúlyozta, hogy a Provident szerteágazó társadalmi felelősségvállalási programokban vesz részt a pénzügyi tudatosság fejlesztésétől a tudatos öngondoskodásig. Eddig 150 család vett részt 13 településen a Kiskert programban: palántákát, vetőmagokat kapnak, és megtanítják őket az öngondoskodásra, a gazdálkodásra, a cél, hogy a programban részt vevők megosszák a tudásukat, így közösségeket lehet építeni.

A felnőtt lakosság 6 százaléka kiszorul a pénzügyi piacról, ennek egyik oka a pénzügyi tudatosság hiánya. Olyan programokban is részt vesz a Provident, melyekben jellemzően vidéken, kisteleüléseken élnek, és nem haladja meg a havi 250 ezer forintot a háztartások jövedelme – húzta alá Boczán Viktor.

Megyes Boldizsár agrárszociológus, a HUN-REN kutatója kiemelte, hogy a háztáji típusú gazdálkodás előzménye a mezőgazdasági kisüzem, a paraszti típusú vegyesgazdaságok, illetve a hétvégi telkek megművelése volt a 80-as években.

A 90-es években a kárpótlás nyomán ezek átalakultak, az addigi háztájuk mezőgazdasági üzemmé váltak, de sokan abbahagyták a növénytermesztést, a klasszikus háztáji gazdálkodás megszűnt a régi formájában.

A háztáji gazdálkodók és a földhasználatban a kicsik aránya folyamatosan csökkent a 90-es évek után,, a mostani háztájikat főleg aktívak viszik, vagyis van főállásuk, és e mellett viszik a háztájit jellemzően kistelepüléseken, de a városi kiskertészek is megjelentek, akik főként a friss élelmiszerek miatt vállalják a kiskertek gondozását.

Az önkormányzati mezőgazdasági programok 2010 óta nagyon elterjedtek jellemzően közmunkások viszik - tette hozzá.