A teljes hazai járműipari ökoszisztéma együttműködése szükséges az elektromos átállás korszakában történő helytálláshoz

A Gépjárműgyártók Nemzetközi Szervezetének (OICA) legfrissebb felmérése alapján a francia, a lengyel vagy éppen az amerikai autógyártás termelési volumene

2023-ban nagyságrendileg a 2019-es érték 60-70%-át érte el,

a japánok vagy a csehek pedig a termelési szint 85-98%-ára zárkóztak fel.

Ezzel szemben Magyarország tavaly már a pandémia előtti szint felett teljesített. Mindez nem valósulhatott volna meg olyan erős járműipari központok nélkül, mint Esztergom, Szentgotthárd, Győr és Kecskemét, emlékeztetett nyitóbeszédében Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

Mint fogalmazott, az elektrifikáció új versenyhelyzet teremtett, ahol az ázsiai szereplők előnyből indulnak ugyan, de mindez jobb járművek gyártására kényszeríti majd az európai vállalatokat is.

Ehhez természetesen újabb és újabb kutatás-fejlesztési eredményekre lesz szükség. Mindenekelőtt tovább kell növelni az akkumulátorok hatótávolságát, és csökkenteni kell azok előállítási költségeit.

Az igazi áttöréshez azonban nemcsak a járművek minőségén, de az elektromobilitási infrastruktúra fejlesztésén is rengeteget kell dolgoznunk, amihez az Európai Uniónak is plusz forrásokat kell rendelnie. Első körben bővíteni szükséges a töltőállomások struktúráját, a támogatási feltételeken pedig könnyíteni kell

– mutatott rá Joó István.

Az elektromos járművek iránti kereslet időleges csökkenése is részben ennek a hiányos töltési infrastruktúrának tudható be. A lassulás azonban csak időleges, hiszen a szakértők 2025-re már erőteljes növekedéssel számolnak.

A járműipar sikere nagyon világos üzenetet közvetít a gyártók és a befektetők felé, mégpedig azt, hogy a termelést hazánkban tartani a jövőben is gazdaságilag racionális döntésnek számít

– zárta gondolatait a HIPA vezérigazgatója.

Magyarország a konnektivitás híve, hangsúlyozta Joó Isvtán, a HIPA vezérigazgatója

A tehetségvadászat folytatódik

Sigrid de Vries, az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) főigazgatója egyetértett a fent említett tennivalókkal, ugyanakkor megjegyezte, hogy a vásárlóknak megfizethetőbb autókra van szükségük, és az európai autóipar csak akkor virágozhat, ha több együttműködésre kerül sor.

Sigrid de Vries, az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) főigazgatója

A magyarországi székhelyű autógyártók felsővezetői is kifejezésre juttatták, hogy készen állnak a versenyre, amely „jobb termékek előállítására készteti őket”.

Hangsúlyozták a képzés fontosságát, mivel az ágazatot vonzóbbá kell tenni a fiatalok számára. A meglévő duális oktatási rendszer nagyszerű alapot nyújthat e cél eléréséhez.

A geopolitikai feszültségek és a világszerte sorra kerülő választások miatti politikai bizonytalanság közepette elengedhetetlen az is, hogy rugalmasak maradjunk

– tette hozzá Jens Bühler, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Amint azt egy sor példa is mutatja, széles körben követik a beszerzés során a "Hazait a hazaiaknak" elvet.

Az autógyártók általános benyomása pozitív a helyi beszállítók kapcsán,

akiknek ellenben tovább kell dolgozniuk azon, hogy működésükben szintet lépjenek, többek között a digitalizáció terén.

Másrészt az autógyártóknak különösen

az adminisztrációs terhek enyhítése tekintetében lenne szükségük segítségre,

ami a jelentési kötelezettségek duplikálásában nyilvánul meg - jegyezte meg Mesics Olívia, az Opel Szentgotthárd Kft. ügyvezető igazgatója a Stellantis csoport részéről.

A HIPA Járműipari konferenciája a magyarországi autógyártók felső vezetőinek különleges találkozási pontja

Magyarország mint integrációs központ

Vári Attila, az IFUA Horváth és Társai Kft. partnere hangsúlyozta, hogy Magyarországnak akkor van esélye profitálni az átállásból, ha felveszi az integrációs központ szerepét és befogadja a világ minden tájáról érkező zászlóshajó szereplőket, valamint továbbfejleszti erős pozícióját a kutatás-fejlesztésben, elsősorban az EV és ADAS ökoszisztéma kiépítésében.

Vári Attila, a IFUA Horváth & Partners Kft. partnere "Trendek és kihívások a járműiparban" címmel tartott előadást

Az innovációt Magyarországon a beáramló működőtőke hajtja

– mondta Szép-Tüske Rita, a HIPA vezérigazgató-helyettese. Mint kiemelte, az Ügynökség kiterjedt K+F ösztönző rendszere számos lehetőséget kínál a befektetők számára.

A HIPA

2017 óta 33 projektet támogatott 500 millió euró értékben,

amelyek kétharmada az autóiparhoz kapcsolódott.

Dr. Szép-Tüske Rita, a HIPA vezérigazgató-helyettese

Megérteni az üzlet minden aspektusát

Bár a magyarországi kutatók száma 2010 és 2021 között megduplázódott, senki sem dőlhet hátra nyugodtan.

Ahogy Dr. Szászi István, a Bosch-csoport magyarországi és adriai régióbeli képviselője rámutatott, a tehetség önmagában nem elég, minden érintettnek az üzlet valamennyi aspektusát értenie kell az érvényesüléshez.

K+F kerekasztal beszélgetés "How to Turbocharge Your Operation in Automotive?" címmel

Az üzleti modellek folyamatosan változnak, ami megköveteli a szereplőktől, hogy rugalmasak maradjanak

– tette hozzá.

Ebbe beletartoznak a beszállítók is, akiknek teljesen új gondolkodásmódot kell elsajátítaniuk; B2B megközelítésüket B2C-alapúvá kell alakítaniuk azáltal, hogy fejlesztési terveikbe beépítik az ügyfelek visszajelzéseit.

Az ipari, a kutatási és az akadémiai szféra szereplőit ’finoman rá kell szorítani’ arra, hogy együttműködjenek. Ez a kollaboráció nem biztos, hogy azonnal meghozza gyümölcsét, de idővel nagyszerű dolgok fognak történni, ahogy megtanulunk értéket teremteni

– összegzett Dr. Szalay Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője.