Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Hazánkban is megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia

Hírek2024. máj. 21.Növekedés.hu

Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azon médiavállalatok, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, hozzátéve: a magyarok inkább pozitívan gondolnak az MI-megoldásokra.

Az MI-technológia hazai médiapiacra gyakorolt hatását szakértőkkel készített interjúkkal, míg általános hazai ismertségét, használatát és elfogadottságát online, reprezentatív kérdőíves felméréssel vizsgálta az NMHH és a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) közös kutatása.

A magyarországi média- és hírközlési piacon a generatív MI-megoldások használata még csak kísérleti stádiumban van:

a ChatGPT-t már mindenki kipróbálta, de egyelőre jellemzően inkább nehézségeket tapasztaltak vele, mintsem hatékonyságnövekedést.

Ennek oka lehet a szükséges kompetenciák hiánya, illetve az, hogy magyar nyelven az MI-megoldások kevésbé fejlettek. Ennek ellenére a tartalomkészítő oldal „hisz” az MI-megoldásokban, a szakértők pedig kifejezetten pozitívan nyilatkoznak róla.

A hazai munkaerőpiacon egyelőre nem tapasztalhatók a generatív MI-technológiák alkalmazásának hatásai. Az új megoldások már készen állnak arra, hogy aktívan támogassák a magyar médiapiac működését, a fenti problémák és az újságírók fenntartásai miatt mégsem valószínű, hogy ez fél éven belül megvalósulna.

1-2 éven belül a technológia azonban már befoghatóvá válhat

akár hírügyeletek biztosítására, forrásellenőrzésre vagy álhírszűrésre is

– sőt megjelenhetnek olyan tartalmak is, melyek teljesen automatizáltan jönnek létre, és már csak ellenőrzésre szorulnak.

A sporthírek vagy az időjárás-jelentések már most is teljesen automatizálhatók lennének,

itt elképzelhető, hogy a tartalomgyártók 2-3 éven belül az ellenőrzést is elengedik. Ezek minőségén valószínűleg nem lehet majd érezni, hogy MI-szoftver működött közre az előállításukban, de ezt kötelező lesz jelezni.

A szakértők konszenzusos álláspontja, hogy

a jövőben hazánkban is versenyhátrányba kerülnek majd azok a munkavállalók, akik nem tudják alkalmazni az MI-megoldásokat,

és azon médiavállalatok is, melyek nem integrálják ezen új technológiákat a munkafolyamataikba.

A kutatásból kiderült az is, hogy

a magyar internetezők harmada használta már aktívan a mesterséges intelligenciát,

vagyis adott már közvetlenül utasításokat MI-szoftvernek. Körülbelül 15 százalékuk alkalmanként, mintegy 3 százalék pedig rendszeresen használ ilyen technológiát. Jellemzően inkább pozitívan gondolkoztak az MI-ről, és elsősorban munkaerőpiaci előnyöket látnak az alkalmazásában: 40 százalékuk az adminisztratív terhek csökkenését várja, harmad-harmad arányban pedig a munkához szükséges idő mérséklődését, illetve a munkaminőség javulását valószínűsítik.

A válaszadók fele tartja elképzelhetőnek, hogy emiatt a heti munkaidő tíz év múlva négy napra csökken – a negyedük szerint ez már öt éven belül megvalósulhat.

A válaszadók várakozásai szerint az MI-megoldások miatt meg is szűnhetnek bizonyos munkahelyek.

A legtöbben az informatikusok esetében számítanak változásra,

de sokak szerint átalakul

az újságírói, az oktatói, a pedagógusi, a könyvelői és az asszisztensi munkakör is. A válaszadók több mint fele a saját munkája kapcsán is számít bizonyos változásokra a következő öt évben.

A megkérdezettek mintegy fele az ügyfélszolgálat, az egészségügy, a közlekedés, az oktatás területén is hasznosnak tartja az MI alkalmazását, azonban a média és a művészetek esetében kevésbé értékelik ezen megoldásokat.