MABISZ-évkönyv: a biztosítók egyre jelentősebb intézményi befektetők a pénzpiacon

Biztosítás2019. szept. 5.Növekedés.hu
A rovat támogatója:

A biztosítási szektor szövetségi tagjainak saját és idegen vagyona tavaly év végén megközelítette a kétezer ötszáz milliárd forintot, a GDP közel hat százalékát. A befektetések majdnem fele van már állampapírban, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) most megjelent évkönyvéből.

A biztosítók szövetségének jelenleg 27 tagja van, amelyek közül 19 magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaság, kettő Magyarországon bejegyzett kölcsönös biztosító egyesület, míg hatan fióktelep szervezeti formában működnek. (A részvénytársasági formában működők közül mindössze hárman nem tagjai a MABISZ–nak.)

A szövetség idei évkönyve szerint a tavalyi, rekord, az adatot szolgáltató biztosítókat tekintve 1,035 millió forint díjbevétellel záruló évben a társaságok jelentett vagyona 0.6 %-kal növekedett az előző év végihez képest. A teljes vagyon nagysága 2,493,317 milliárd Ft volt.

A felhalmozott vagyon nagysága alapján a biztosítók intézményi befektetőként továbbra is nagyon jelentős befektetési tőkeerőt képviselnek a pénzpiacon, s a befektetéseiken belül az állampapírok részaránya az előző évi 46.8%-ról már 49.1%-ra emelkedett.

Az évkönyv elemzéseiből és táblázataiból kiderül az is, hogy az életbiztosítások díjbevétele az előző évihez képest 1.1%-kal csökkent, a nem életbiztosítások bevétele pedig 9.9%-kal emelkedett. Így 2018-ban tovább csökkent a teljes díjbevételen belül az életbiztosítások aránya, az előző évi 48.2%-ról 45.6%-ra.

A lakosság tavalyi 44 790,9 milliárd forintnyi nettó pénzügyi vagyonán belül a biztosítástechnikai tartalékok csekély mértékben, 0,6 százalékkal emelkedtek és értékük 2018 negyedik negyedévének végén 4 148,7 milliárd forint volt. Ezen belül a nem életbiztosítási díjtartalékok 6,5 százalékkal 361,9 milliárd forintra, a nyugdíjpénztári díjtartalékok 1,6 százalékkal 1857,6 milliárd forintra nőttek, míg az életbiztosítási díjtartalékok 1,3 százalékkal 1929,3 milliárd forintra csökkentek. A nyugdíjpénztári díjtartalékokon belül a magán-nyugdíjpénztári díjtartalékok 2,9 százalékos csökkenést, az egyéb pénztári díjtartalékok pedig 2,3 százalékos emelkedést mutattak.

A nyugdíjbiztosítások számának növekedése tovább tart, 2018-ban 17.2%-os díjbevétel emelkedést regisztrálhattunk az egy évvel korábbihoz képest a 2018-as negyedik negyedéves adatszolgáltatás alapján. A nyug­díjbiztosítások kedvező hatása nem csak a díjbevé­tel növekedésén látszik, hanem egyéb pozitív tren­deket is kirajzol.

Az folyamatos díjas díjbevétel mintegy 20 százaléka már ebből a biztosítási termékből származik. A rendszeres díjú termékek aránya az elmúlt időszakban stabilizálódott, nyugdíjbiztosítások esetén a szerződések díjának 85%-a ilyen termék. Mindez jól mutatja, hogy a bevezetett adójóváírás lehetősége hatékonyan tudja ösztönözni a hosszú távú megtakarításokat, összhangban az előzetes várakozásokkal.

A nem életbiztosítási szerződések száma 2018.december 31-én összességében 10,543,931 darab volt, amely 3.7%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. Ezen belül a két legjelentősebb súllyal rendelkező gépjármű és lakossági vagyon biztosítások száma is az átlag fölött tudott emelkedni 4.3%-kal illetve 5.0%-kal.  A gépjármű biztosításoknál a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások 5.0%-os emelkedése ismét magasabb volt, mint a casco biztosítások 0.4%-os növekedése.

A teljes egészség- és balesetbiztosítási piac díjbevétel növekedése a tavalyi évben 24% volt, ami messze meghaladta a biztosítási piac átlagos növekedését. Az impozáns százalékok ellenére azonban csak alacsony piaci telítettségről beszélhetünk, a növekedés értékelésénél figyelembe kell venni a még mindig alacsony előző évi bázist.

Tovább erősödött a trend, hogy a piacot a csoportos biztosítások húzzák, a munkáltatók egyre tudatosabban használják ezt a juttatást a munkaerő megtartására és ösztönzésére. Egyelőre még nem tudható, hogy az adókörnyezet 2019. január 1-től történő változása, ami megszüntette a munkáltatók által vásárolt személybiztosítások adómentességét, hogyan fogja érinteni a csoportos személybiztosítások piacát, illetve a munkáltató által vásárolt egyéni személybiztosításokat. Ezek a biztosítások társadalmilag fontos hozzáadott értékkel bírnak, egyszerre segítik a biztosítottat a bajban és az államot az egyén anyagi biztonságának a növelésével, állapítja meg az évkönyv.

Az egyéb jelentősebb biztosítási fajták közül említésre méltó, hogy az általános felelősségbiztosítások száma 5.0%-kal emelkedett. Az utasbiztosítási piac 2018-ban is jó évet zárt, a 24%-os díjbevétel emelkedés mindenképpen kimagaslónak tekinthető.  Ezt a piac úgy érte el, hogy a biztosítások átlagdíja nem emelkedett 5-6%-nál többet.

2018-ban az első öt legmagasabb díjbevételű társaság sorrendje nem változott. A piacvezető Allianz Hungária a piaci részesedését tovább növelte az előző évi 14.6%-ról 15.7%-ra. A második Generali Biztosító piaci súlya is növekedett 13.3%-ról 13.6%-ra.  A harmadik és negyedik legnagyobb piaci részesedésű GROUPAMA Biztosító és AEGON Magyarország Általános Biztosító a szintén meg tudta őrizni piaci részesedését, mert ezek az értékek 10.9%-ről 10.8%-ra, 10.6%-ról 11.1%-ra változtak, az NN Biztosítóé 9.3%-ról 7.7%-ra csökkent