A szervezetünk is optimalizálható, mint egy autó – longevity és technológia a BoschxRichter konferencián

• Az idei BoschxRichter Innovátorok Napja a longevity és a technológia kapcsolatát járta körül, azt vizsgálva, hogyan segíthetnek az innovációk a hosszabb és jobb minőségű életben.
• A Bosch és a Richter közös kutatása szerint a magyarok többsége támogatja a technológiai innovációkat, például a személyre szabott orvoslást és a vezetéstámogató rendszereket.
• A konferencián átadták a BoschxRichter Ipari Innovációs Díjat is, ahol egyetemisták mobilitási és egészségügyi fejlesztéseit ismerték el.

A szervezetünket ugyanúgy szenzorozhatjuk és optimalizálhatjuk, mint egy autót

– mondta Thuróczy Bertalan orvosbiológiai mérnök, longevity-kutató, író a budapesti Richter Központban megrendezett BoschxRichter Innovátorok Napján. A negyedik alkalommal tartott konferencia a „Longevity & Technology – Az új egyensúly” témája köré épült, és azt vizsgálta, hogyan járulhat hozzá a technológiai és biotechnológiai innováció a hosszabb, egészségesebb és teljesebb élethez.

Thuróczy előadásában hangsúlyozta, hogy

a hosszú és minőségi élet alapja a proaktív hozzáállás.Az emberi szervezetből szenzorokkal (okosóra, okosmérleg, folyamatos vércukormonitor, mikrobiom-vizsgálat és más mérések) kinyerhető adatok – alvásminőség, szívfrekvencia-variabilitás, testösszetétel – ugyanúgy modellezhetők és optimalizálhatók, mint egy jármű működése.

Ezeket az adatokat, kiegészítve orvosi dokumentumokkal, AI-alapú rendszerekbe lehet csatornázni, így személyre szabott egészségügyi tanácsadás jöhet létre. A kutató szerint a mesterséges intelligencia demokratizálhatja a tudást és az eszközöket, lehetővé téve, hogy az emberek saját kezükbe vegyék egészségük irányítását.

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója és Horváth Attila, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban is egyetértett abban, hogy

a technológia már eddig is jelentősen növelte a várható élettartamot, ma pedig az életminőség és a megelőzés kerül előtérbe.

Technológia és életminőség: mit gondolnak a magyarok?

A rendezvényen bemutatták a Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. megbízásából készült közös közvélemény-kutatás eredményeit is. A kutatás azt vizsgálta, hogyan vélekednek a magyarok a hosszú és teljes életről, az életminőséget befolyásoló tényezőkről, valamint arról, milyen szerepet játszhatnak a technológiai és biotechnológiai innovációk a mindennapokban.

A válaszadók szerint az életminőséget leginkább az egészség (53 százalék), az anyagi stabilitás (53 százalék) és a családi-baráti kapcsolatok (43 százalék) határozzák meg. A leggyakoribb visszahúzó erők között a pénzügyi nehézségeket, a betegségeket, valamint a stresszt, a feszültséget és a bizonytalanságot említették.

A technológiát a többség pozitívan ítéli meg: 48 százalék szerint egyértelműen javítja az életminőséget, és csupán minimális arány (7 százalék) tartja stresszt okozónak a gyors technológiai fejlődést.

Az egészségügy területén a legfontosabbnak a betegségek korai felismerését szolgáló új diagnosztikai technológiákat tartják (55 százalék), ezt követik a hatékony orvosi műszerek és eljárások (47 százalék), a személyre szabott orvoslás (42 százalék), a krónikus betegek életminőségét javító otthoni monitoring és távfelügyeleti rendszerek (40 százalék), valamint a korszerű, újgenerációs gyógyszerek fejlesztése (31 százalék).

A mobilitásban erős a nyitottság a fejlett vezetéstámogató rendszerek iránt: a válaszadók többsége támogatná, hogy ezek – különösen a fáradtságérzékelő és elalvásfigyelő, a vészhelyzeti megállító asszisztens, valamint a holttérfigyelő – az új autók gyári alapfelszereltségének részei legyenek.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a technológia kulcsszerepet játszik az életminőség alakulásában, de az elterjedéséhez idő kell.Magyarországon már ma is minden hetedik ember igyekszik technológiai eszközökkel hatékonyabbá tenni a mindennapjait (13 százalék), automatizálni a monoton teendőit (13 százalék), vagy rendszeresen használni a mesterséges intelligenciát (14 százalék).

A mindennapokba beépülő és életminőséget javító technológiai megoldások terjedésével párhuzamosan ugyanakkor egyre erősebb az igény a képernyő előtt töltött idő csökkentésére és a mentális méregtelenítésre, a digitális detoxra (9 százalék).

Ritkaföldfém-mentes mágneses hajtómű fejlesztését is díjazták

A konferencia egyik kiemelt programjaként harmadik alkalommal adták át a BoschxRichter Ipari Innovációs Díjat, amelyet a „Láss a jövőbe!” pályázat keretében a mobilitás és az egészségügy területén született, jövőformáló ötletekkel pályázó egyetemisták kaphattak meg.

A mobilitási egyéni kategória díját Mikula Brigitta nyerte el. Pályaműve egy olyan axiális fluxusú mágneses hajtóművet mutat be, amely nem használ ritkaföldfémeket. A megoldás a karbantartást nem igénylő elektromos hajtásrendszereket célozza, és ezzel a kritikus alapanyagoktól való függőség csökkentéséhez is hozzájárulhat.

Az egészségügyi egyéni kategória győztese Paskuj Áron (Szegedi Tudományegyetem) lett. CogniRoots nevű, tabletalapú játékos viselkedéselemző rendszere az autizmus és az ADHD korai felismerését támogatja: játék közben gyűjt adatokat a reakcióidőről, a döntési folyamatokról és a figyelmi mintázatokról, ezzel segítve a gyermekpszichiátriai szűrést és az utánkövetést.

A mobilitási csapatkategóriában Mohammad Zeeshan és Tanuj Namboodri (Eötvös Loránd Tudományegyetem és Miskolci Egyetem) TrueGaze AI megoldása győzött. A koncepció szintetikus adatokkal segíti a mesterséges intelligenciára és képfeldolgozásra épülő vezetőfigyelő rendszerek fejlesztését, miközben az etikus és szabályozásnak megfelelő AI-használatra is fókuszál.

Az egészségügyi különdíjat Fülöp Sára Viola (Semmelweis Egyetem) kapta. A (Negyedik trim) EESZT-er nevű digitális platformja egységes rendszerben kapcsolja össze a várandós anyát, a védőnőt és a kezelőorvost: közös platformon kezeli az információkat, csökkenti az adminisztrációt, támogatja a kockázatok korai felismerését és a gyorsabb döntéshozatalt, emellett edukatív funkciókkal segíti a kismamákat.

Az egészségügyet és a mobilitást összekapcsoló különdíjat Kovács Márton (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) nyerte el Walkira okos fehérbotjával. A hagyományos fehér bot továbbfejlesztett változata szenzorok, kamera, GPS és intelligens navigáció segítségével érzékeli a környezetet, felismeri az akadályokat, és hangalapú visszajelzésekkel támogatja a látássérültek biztonságos, önálló közlekedését.

A zsűri tagjai között volt többek között Beke Zsuzsa és dr. Lendvai Balázs (Richter), Bodó Teodóra és Pótsa Mátyás (Bosch), valamint Polgár Judit, a sakktörténelem legeredményesebb női sakkozója.