Különbségek a várható élettartamban - Örökölt hátrányok miatt szakadt ketté az ország
Elemzések
Az idősödés ma már nem csupán demográfiai kérdés, hanem a gazdasági és társadalmi működés egyik legmeghatározóbb tényezője. A Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezettv rendezvényen az azonos című Nemzeti Kutatási Program első eredményeire építve mutatták be a szakemberek azt, hogy milyen mélyreható következményekkel jár a népesség korstruktúrájának átalakulása.
A fejlett és a közepesen fejlett országokban egyaránt megfigyelhető, hogy a születésszám csökkenése, az élettartam kitolódása és a migrációs folyamatok következtében folyamatosan növekszik az idősebb korosztály aránya. Bár ezek a változások nem azonos ütemben és nem egyszerre zajlanak le a világ különböző térségeiben, összességében globális trendről beszélhetünk. Az átalakulás alapjaiban érinti a munkaerőpiacot, a nyugdíjrendszereket, az egészségügyi ellátást és a társadalmi egyenlőtlenségek kérdését.
A rendszerváltás utáni mortalitásjavulás térben eltérő módon zajlott. Míg Budapest már az 1990-es évektől az élmezőnybe került az élettartam növekedésében, addig Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye a másik pólust képviseli. Az 1980-as években még nem volt jelentős a különbség, az 1990-es évektől azonban markáns szétválás figyelhető meg
- számolt be a regionális különbségek erősödéséről Bálint Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal tudományos főmunkatársa.
A férfiak esetében mérsékeltebb, de egyértelmű divergencia alakult ki a két térség között, míg a nőknél a születéskor várható élettartam különbsége meghaladja a két évet. Ha a 65 éves korban várható élettartamot vizsgáljuk, még erőteljesebb polarizáció rajzolódik ki. A férfiaknál a különbség 1990-hez képest közel háromszorosára nőtt. A regionális eltérések tehát nem pusztán „örökölt” hátrányokból fakadnak, hanem eltérő mortalitási pályák eredményei
- állapította meg a szakember. Bálint Lajos kiemelte: az egészségügyi innovációk szerepe külön figyelmet érdemel. Az új technológiák és kezelési eljárások kezdetben növelik a különbségeket, hiszen az élen járó társadalmi csoportok gyorsabban alkalmazzák őket. Később, amikor az innováció szélesebb körben elterjed, felzárkózás és konvergencia következhet be. A 20. század második felének egyik kulcsfordulópontja a kardiovaszkuláris „forradalom” volt, míg napjainkban az időskori halálozás kontrollja válik meghatározóvá.
A halálokok szerinti bontás tovább árnyalja a képet - emlékeztetett Bálint Lajos. A férfiaknál a daganatos betegségek, az emésztőrendszeri megbetegedések és a külső okok adják a Budapest és Borsod közötti különbség több mint négyötödét. A keringési betegségek továbbra is vezető szerepet töltenek be, különösen az időskori eltérések növekedésében. A nőknél a trendek kevésbé markánsak, de a daganatos megbetegedések, főként a középkorú korosztályban, jelentős hatással vannak az élettartam alakulására.
Az idősödés gazdasági és társadalmi kihívásairól szóló teljes rendezvényt az alábbi linken tekintheti meg.
