Húszmilliós megtakarítás kell a színvonalas nyugdíjas évekhez

Az öngondoskodás témájú, országos, reprezentatív kutatás eredményei szerint a magyarok többsége (59,6 százalék) fontosnak tartja minden nagyobb cél eléréséhez az öngondoskodást. Hatból több mint egy ember (17,2 százalék) úgy véli, hogy öngondoskodni csak célzottan érdemes, például egészségügyre, nyugdíjra, lakásra, vagy gyermekek jövőjére.

Legfontosabb távlati célkitűzésként a többség az általános anyagi biztonság megteremtését nevezte meg.

Sokan gondolnak már időskori anyagi hátterük megteremtésére, minden harmadik ember pedig gyermekei taníttatására gyűjt. Talán meglepő, hogy többen (28,8 százalék) említették az élménygyűjtést, így az utazást, szórakozást távlati céljaik között, mint ahányan családalapítást, gyermekvállalást (18,8 százalék), vagy lakásvásárlást (10,2 százalék) terveznek.

A kötelező szülőtartás ma még elhanyagolhatónak látszó jogi kötelezettségével meglehetősen kevesen foglalkoznak, mindössze százból 7 tartja fontos távlati céljának a szülei támogatását. A tanulást szintén tízből kevesebb, mint egy ember sorolja három legfontosabb távlati célja közé.

Tudjuk, hogy előbb kellene elkezdeni

Arra a kérdésre, hogy mikor, melyik életszakaszban kell elkezdeni az öngondoskodást, tízből hatan mondták azt, hogy minél fiatalabb korban, már munkába álláskor. 11,2 százalék a családalapítást jelölte meg megfelelő életszakasznak, valamivel többen (14 százalék) vélik úgy, hogy elegendő 35-40 éves korban elkezdeni, és közel ugyanannyian vannak, akik szerint elegendő csupán a nyugdíjba vonulást megelőző 20 évben félretenni.

De hiába tudja a többség, hogy már az első fizetésből ildomos lenne eltenni valamennyit, a valóságban a magyarok közel 28 százaléka semennyit, vagy legfeljebb havi ötezer forintot tud megtakarítani. Közel 16 százalék azok aránya, akik havi 5-10 ezer forint megtakarítást képeznek. A megkérdezettek 7,2 százaléka mondta azt, hogy havi 100 ezer forintnál is többet tud félretenni.

Ahhoz, hogy hosszú távú céljait meg tudja valósítani, több mint 44 százalék szerint havi 50 ezer forintnál is többet kellene megtakarítani, minden ötödik magyar szerint pedig 100 ezernél is többet.

Azok közül, akik még nem foglalkoznak öngondoskodással, csak nagyon kevesen mondták azt, hogy a magasabb nettó jövedelem lenne az, ami cselekvésre ösztönzi. Jóval többen említették, hogy maguktól kellene belátniuk, hogy nincs más út előttük, de egy hiteles szakértő, vagy a személyre szabott pénzügyi tanácsadás is sokakat hozzásegítene az öngondoskodás megkezdéséhez.

Nem sokan számítanak az állami nyugdíjra

A megkérdezettek közel 30 százaléka arra számít, hogy csak 70 éves kora felett mehet majd nyugdíjba, a többség azonban 65-70 éves kora között tervez visszavonulni. Elenyésző azok aránya, akik egyáltalán nem is gondolnak nyugdíjba vonulásra, helyette inkább életük végéig vállalkozóként folytatnák tevékenységüket.

A felmérés szerint a magyarok közel 70 százaléka ugyanakkor nem számít arra, hogy a kényelmes megélhetéshez elegendő állami nyugdíja lesz. Ahhoz, hogy meglévő életszínvonala idős korában se romoljon, átlag 19,8 millió forint megtakarításra lenne szükség a megkérdezettek szerint. Tízből ketten úgy vélik, hogy ehhez 6-10 millió forintos megtakarítás is elegendő, 16,6 százaléka szerint pedig 1-5 millió forintnyi megtakarításból is fenn tudná tartani meglévő életszínvonalát nyugdíjas éveiben. Mintegy 2 százalék azonban 50 millió forintnál is többet igényelne ehhez.

Nem ismerjük az államilag támogatott nyugdíj megtakarítási lehetőségeket

Mint kiderült, a magyarok 10 százaléka egyáltalán nem ismeri a nyugdíjmegtakarítási lehetőségeket. Tízből körülbelül heten mondták azt, hogy ismerik az önkéntes nyugdíjpénztárakat (ÖNYP), közel hatan a nyugdíj előtakarékossági számlát (NYESZ) és az emberek valamivel több mint fele ismeri a nyugdíjbiztosításokat.

A túlnyomó többség (63 százalék) azonban nem tudja, hogy a fenti termékek közül melyikhez jár adójóváírás. A legkevesebben, mindössze a megkérdezettek 7,4 százaléka tudja, hogy a nyugdíjbiztosítások esetében 20 százalék, maximum évi 130 ezer forint összegű szja-jóváírást lehet igénybe venni.

A felmérés

A Forecast Marketingkutató Kft. a SIGNAL IDUNA Biztosító megbízásából 2019 októberében 500 fős, országos telefonos piackutatást végzett a 18-59 éves magyarországi lakosság körében. A kutatás eredményei reprezentatívak.

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt, a dortmundi és hamburgi székhelyű, a Németország 10 legnagyobb pénzügyi és biztosítási konszernje közé tartozó SIGNAL IDUNA Csoport leányvállalata. A SIGNAL IDUNA Holding éves díjbevétele 2018-ban 5,74 Mrd eurót tett ki.

A magyar leányvállalat már 26 éves múltra tekint vissza és kompozit biztosítóként évek óta tartó dinamikus, piaci átlag feletti növekedést mutat. Ennek köszönhetően díjbevétele alapján már 2014. óta a hazai biztosítótársaságok TOP 10 élmezőnyébe tartozik. 2018-ban a SIGNAL IDUNA Biztosító 15,2 százalékos növekedés mellett – a piaci átlag 6,8 százalék volt - 28,4 milliárd forint díjbevételt ért el.

A társaság minden évben dobogós helyet végzett az Év biztosítója elnevezésű online ügyfélszavazáson a kárrendezési és/vagy adminisztráció területen kategóriában a kis- és közepes biztosítók kategóriájában.  2017-ben - az online ügyfélszavazatok - alapján elnyerte az Év biztosítója 2017. Kárrendezési kategória II. helyezését, valamint az Év Ügyfélbarát biztosítója díjat.