A világ legnagyobb bankjával írt alá stratégiai megállapodást Varga Mihály

Az 1984-ben alapított ICBC mintegy négyezer milliárd amerikai dollár értékű eszközállományával a világ legnagyobb bankja, 47 országban és régióban 426 képviselettel rendelkezik, a bank 15 európai országban van jelen, és budapesti régiós iroda nyitását mérlegeli.

Az aláírt kétoldalú egyetértési megállapodást Varga Mihály fontos állomásnak nevezte a magyar-kínai pénzügyi kapcsolatok erősítése szempontjából, amelynek célja átfogó és hosszú távú, közös érdekeken alapuló stratégiai együttműködés kialakítása Magyarország és Kína között. A dokumentum szerint a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank kész aktívan közreműködni Magyarországgal a renminbi-kötvénykibocsátásban, illetve támogatja a határon átnyúló renminbi üzleti kapcsolatokat, fizetési műveleteket, valamint magyar infrastruktúra-projektek finanszírozását.

Az ICBC ezentúl kapcsolatokat építhet ki az érdekelt magyar bankokkal a mesterséges intelligencia, a felhő alapú szolgáltatások, és az egyéb digitális fejlesztések területén is - szögezte le a miniszter.

Az ICBC a magyar-kínai tranzakciók megkönnyítése, valamint az „Egy övezet egy út” kezdeményezés beruházásainak támogatása érdekében budapesti iroda nyitásának előnyeit is számba veszi. A felek egyetértettek abban, hogy az ICBC magyarországi – és egyben közép-kelet-európai – jelenléte tovább erősítené Magyarország regionális pénzügyi központ szerepét – közölte a Pénzügyminisztérium.

Komoly eredmények a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztésében

A magyar kormány az elmúlt években komoly eredményeket ért el a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztésében – mondta a közmédiának a pénzügyminiszter kedden Pekingben, miután Liu Kun kínai pénzügyminiszterrel találkozott.

Varga Mihály rámutatott: a kétoldali együttműködés elmélyítésének fontos kiindulópontja volt a magyar kormány által meghirdetett „keleti nyitás” politika, amelyen keresztül arra törekszenek, hogy a nyugati kapcsolatok fenntartása mellett, szorosabb gazdasági együttműködést alakítsanak ki az ázsiai partnerekkel. Ehhez társult a kínai kormány „Egy övezet, egy út” nevű kezdeményezése, amelyen keresztül számos, az ázsiai és az európai országokat egymáshoz közelebb hozó fejlesztést hajtanak végre. A pénzügyminiszter emlékeztetett: Magyarország csatlakozott a kezdeményezéshez, ráadásul az Ázsiai Infrastrukturális és Beruházási Bank tagjaként közvetlen rálátása és bekapcsolódási lehetősége van a fejlesztési programokba.

A miniszter arról számolt be a közmédiának, hogy keddi találkozójukon Liu Kun kínai pénzügyminiszterrel a bilaterális kapcsolatok helyzetét és a gazdasági együttműködés lehetőségeit tekintették át. A kínai tárcavezető szavait idézve elmondta: a kínai gazdaság továbbra is lendületes korszakában van, a pekingi vezetés számításai szerint ezért a következő időszakban akár a 6,5 százalékot elérő növekedés is megvalósulhat. Varga Mihály hozzátette: mivel Kína fontos motorja a világgazdaság egészének, ezért a távol-keleti ország növekedési kilátásai a világgazdaság egésze számára jó hírt jelentenek. Hangsúlyozta: Kínán keresztül az európai gazdaságok is nagyobb lehetőséget kapnak arra, hogy az exporttermékeiket az ázsiai piacokra juttassák.

A tárcavezető elmondta: látogatásának egyik kiemelt célja volt a Budapest-Belgrád vasútvonal hitelszerződésének előmozdítása. Varga Mihály kedden a munka felgyorsításának érdekében tárgyalt a projektben érintett kínai Eximbank első számú vezetőjével, és találkozott a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság alelnökével is.

A Magyarországon regionális központot üzemeltető Bank of China pénzintézetet illetően, melynek elnökével tárgyalást folytatott kedden, a miniszter reményét fejezte ki, hogy a kínai bank régiós terjeszkedését elősegítő fióknyitások tovább erősítik majd a magyarországi központ jelentőségét.

Varga Mihály aláhúzta: a magyar kormány szándéka, hogy Budapest regionális pénzügyi központtá válhasson, ezért szeretné, ha a Bank of China mellett további kínai bankok is a magyar fővárost választanák fióknyitási színhelyül. A miniszter elmondta: jelenleg is több kínai bank vizsgálja ennek a lehetőségét, példaként említette a Kínai Ipari És Kereskedelmi Bankot.