Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

300 milliárd hiányozhat a jövő évi büdzséből

Elemzések11 perceBalogh Zsuzsanna

Bár a számok papíron kijönnek, az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzése szerint a a jövő évi költségvetés sikeréhez több szakaszon is szerencsés külső és belső konjunktúrára lesz szükség, és közel 300 milliárd forint kockázatot állapítottak meg. A rezsivédelmi alap, az adóbevételek és a beruházások körül is bizonytalanságok húzódnak meg.

Az Állami Számvevőszék elfogadta a 2027-es makrogazdasági prognózist, amely összhangban áll a hazai és nemzetközi intézmények várakozásaival – olvasható a Parlament oldalára feltett dokumentumban.

Eszerint a reál GDP növekedés 2,4 százalék, az inflációs ráta: 3 százalék lehet jövőre.

Ugyanakkor a jövő évi kilátásokat lefelé mutató kockázatok övezik a kedvezőtlen külső környezet - globális bizonytalanság, elhúzódó közel-keleti konfliktus, magasabb energiaárak - miatt.

Az ÁSZ kiemeli az alábbi belső makrogazdasági kockázatokat is:

  • A tervezett 4,1%-os lakossági fogyasztásbővülés optimista a többi intézmény előrejelzéséhez képest. A jövedelmi átrendeződések és a vártnál gyengébb növekedés a fogyasztáshoz kötött adóbevételeket (pl. áfa) veszélyeztethetik.
  • A bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,7%-os növekedése szintén az átlagnál optimistább várakozásokra épül. A beruházási kedvet fékezheti a költségvetési szervek beruházási kiadásainak 20%-os csökkenése, a vállalati Széchenyi Kártya programok keretének szűkülése, valamint a magasabb piaci kamatszint.
  • Az export vártnál kisebb bővülése visszavetheti a GDP-t és a forint árfolyamát. A foglalkoztatottak számának stagnálásával számol a tervezet, ám a népességfogyás és a mesterséges intelligencia előretörése ezen a téren is kétoldali kockázatot jelent.
  • A földgáz és olaj technikai árai alacsonyabbak a jelenlegi piaci áraknál, ami emelheti a Lakossági Rezsivédelmi Alap és a középületek kiadásait. Emellett a devizaadósság arányának növekedése (34,3%-ra) és a forint lehetséges gyengülése növeli az árfolyamkockázatot.

A pénzforgalmi hiány 5 102,7 Mrd Ft, míg az eredményszemléletű (maastrichti) hiány a nominális GDP 4,9%-a (4 790,0 Mrd Ft).

Az államadósság-mutató 2027 végére a 2026 végi 77,5%-ról 77,2%-ra csökken, ezzel teljesítve az Alaptörvény előírásait.

A bevételi és kiadási előirányzatok túlnyomó többsége (több mint 97-99%-a) számításokkal megalapozott. Néhány tételt (pl. Szén-dioxid-adó, Paks II. tőkeemelése, Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás) az ÁSZ számításokkal nem megalapozottnak minősített.

A lényeges bevételi előirányzatok teljesíthetőségi kockázatának becsült összege 95,9 Mrd Ft (ide tartozik többek között a bányajáradék, a kiskereskedelmi adó és a népegészségügyi termékadó).

14 adóbevétel teljesülése a tervezett jogszabálymódosítások elfogásától függ (+1 372,4 Mrd Ft hatással).

A felülről nyitott, lényeges kiadási előirányzatok kockázata 185,1 Mrd Ft (jelentősebb tételek: Lakossági Rezsivédelmi Alap, táppénz, közszállítási ellentételezések).

Az ÁSZ által becsült kockázatok összértéke 281,0 Mrd Ft, ami kisebb, mint a rendelkezésre álló két tartalék (a 210,0 Mrd Ft-os Rendkívüli Kormányzati Intézkedések tartaléka és a 85 Mrd Ft-os Gazdaságfejlesztési tartalék) 295,0 Mrd Ft-os együttes összege.

Végső soron a feltárt kockázatok – a tartalékok fedezésének köszönhetően – nem veszélyeztetik a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó törvényi előírások teljesülését.

Az ÁSZ mindenesetre javasolja, hogy az Országgyűlés a feltárt kockázatokat a zárószavazásig kezelje, így a tartalékok felszabadulhatnak az esetleges váratlan külső sokkok kivédésére.