A gázai háborúban vesztette el fiát, most miniszterelnöknek választhatják 

A gázai-helyzet rendezése, az ultraortodox zsidők sorköteles katonasága, Benjamin Netanjahu korrupciós ügyei és a 2023 október 7-i támadás előtti hírszerzési hibákról is szól a mai izraeli választás. 

A közvélemény-kutatások szerint Gadi Eisenkot Yashar! pártja és Benjamin Netanjahu Likudja fej-fej mellett halad, míg az általuk vezetett többpárti tömörülések egyike sem éri el a kormányzáshoz szükséges 61 mandátumot. A mérleg nyelvét az arab pártok jelentik, a velük való koalíciót azonban minkét tömörülés kizártnak tartja - írja elemzésében Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet munkatársa.A közvéleménykutatók szerint is csak a patthelyzet látszik biztosnak. A következő kormányfő személye és a kormány összetétele így minden bizonnyal a következő hónapok koalíciós tárgyalásain dőlhet el. Ha nem, tavasszal újabb választás következik.

Megy vagy marad Bibi?

Igazi fej-fej melletti küzdelem alakult ki a választási kampányhajrában nemcsak a két legnagyobb párt, de az általuk vezetett politikai tömörülés között is. A 76 éves Benjamin Netanjahu 19 évnyi kormányzással Izrael leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. A veterán politikus elsősorban tapasztalatára és nemzetközi kapcsolatrendszerére hivatkozva próbálja meggyőzni a szavazókat arról, hogy Izrael az ő miniszterelnöksége alatt élhet a legnagyobb biztonságban.

Netanjahut azonban az ellene folyó bírósági eljárások mellett az 2023. október 7-i események politikai terhe is nyomja. Az ellenzék vezetője a 66 éves Gadi Eisenkot, akinek személye az IDF korábbi vezérkari főnökeként már jól ismert az izraeli közvélemény számára. Eisenkot 2025-ben alapította meg saját centrista pártját, a Yashar-t, amely szinte azonnal a legnépszerűbb párttá vált az ellenzékiek között. Eisenkot és az ellenzék kampányának középpontjában az október 7-i események kivizsgálása és az ahhoz kötődő felelősségre vonás áll, a választásokat pedig Netanjahu miniszterelnökségéről szóló népszavazásként keretezi.Eisenkot a Hamász elleni háborúban vesztette el fiát 2023-ban, a 25 éves Gal a Maglan, egy elit izraeli kommandós egység katonája volt. Súlyosan megsebesült egy Hamas által telepített robbanószerkezettől egy alagút közelében Dzsabalijában, Gáza északi részén. Órákkal később a kórházban életét vesztette.

Az arab pártok lehetnének a királycsinálók

A közvéleménykutatások alapján felrajzolt parlamenti patkóban a mérleg nyelvét láthatóan a 13 mandátumon álló arab pártok jelentenék.

Jelenleg azonban mindkét tömörülés kizárta a velük való koalíciót. Ennek oka egyrészt egy évtizedek óta fenálló íratlan szabály, miszerint Izraelben kormányt hagyományosan „cionista zsidó pártok” alapítanak, a jobboldal pedig már Jichák Rabin idején is kétségbe vonta egy arab szavazatokra támaszkodó kabinet legitimitását. Másrészt az elutasítás ideológiai: az arab „Közös Lista” nem fogadja el Izrael zsidó államként való meghatározását, és élesen bírálta a gázai háborút.

Ez az október 7. utáni háborús közhangulatban a zsidó választók többsége számára elfogadhatatlan, így partnerségük keresése politikai öngyilkosságként érne fel. Harmadrészt a 2021-es precedens is elrettentő: a Bennett–Lapid-kormányban a pragmatikusabb arab párt, a Ra’am is koalíciós partner volt, a koalíciós kísérlet azonban egy év után elbukott.

Végül választási számítás is áll a döntés mögött. Az ellenzéki tömb a Netanjahuból kiábrándult centrista-jobboldali szavazókra pályázik, ezért nem engedheti meg, hogy rá ragadjon Netanjahu kampányának fő vádja, miszerint arab pártokra támaszkodna. Szoros eredmény esetén könnyen előkerülhet egy köztes megoldás, amelyben a Ra’am nem lép be a kormányba, csak kívülről támogatja azt.

Borítékolható a patthelyzet?

A felmérések alapján egyelőre csak a patthelyzet látszik biztosnak, a választás után azonban hosszú és szigorúan szabályozott folyamat kezdődik. A Központi Választási Bizottság nyolc napon belül teszi közzé a hivatalos végeredményt. Ezután Jichák Herzog államfő egy héten belül konzultál a bejutott pártokkal, és annak a képviselőnek ad kormányalakítási megbízást, akinek szerinte a legjobb esélye van a 61 fős többségre.

A megbízottnak 28 napja van a koalíció összerakására, amit az államfő legfeljebb 14 nappal meghosszabbíthat. Ha ez sem vezet eredményre, a megbízás egy másik jelölthöz kerülhet, végső esetben pedig a Knesszet elé, ahol bármely képviselő megpróbálkozhat, ha 61 támogató aláírást gyűjt. Ha minden kör kudarcot vall, a frissen megválasztott parlament feloszlik, és Izrael 2027 tavaszán ismét az urnákhoz járul.

A folyamat így akár három-négy hónapig is elhúzódhat, és ezalatt Netanjahu ügyvivő miniszterelnökként vezeti tovább az országot.