Forrnak az indulatok Izraelben, mert az ultraortodoxok megtagadják a katonai szolgálatot, ezen múlhat a választás
HírekCáhi Hanegbi, a Likud ismert politikusa, aki Benjámin Netanjahu több kormányában is miniszteri tisztséget töltött be, az ellenzéki Izrael a Hazánk pártra, Avigdor Liberman pártjára szavaz az egy hét múlva esedékes parlamenti választásokon - jelentette be kedden a Jediot Ahronot című lapban és a Ynet hírportálon megjelent írásában.
Hanegbi a Hamász iszlamista terrorszervezet 2023. október 7-i támadása idején Netanjahu nemzetbiztonsági tanácsadója volt. Írásában elmagyarázza, miért döntött úgy, hogy ezúttal a változást sürgető tábor egyik jelöltjére, Libermanra szavaz.
Jobboldali vagyok, de nem vagyok messianisztikus jobboldali, nem vagyok rasszista jobboldali, és nem vagyok olyan jobboldali, aki hallgat a nacionalista indíttatású bűncselekmények hulláma láttán. Mindenekelőtt pedig mindaddig, amíg a jobboldali pártok elnézik, hogy politikai partnereik teli torokból azt kiabálják: 'Inkább meghalunk, de nem vonulunk be!', addig nem tartozom közéjük
- írta Hanegbi az ultraortodoxok katonai szolgálatát elutasítók jelszavára utalva.A Netanjahuval közös koalícióban lévő ultraortodoxok nem vállalnak sorkatonai szolgálatot, ami évente 60-65 ezer fiatalt érintene, így egyre nagyobb felháborodást kelt Izrael-szerte.
Az október 27-i izraeli választások közeledtével egyre intenzívebb találgatások zajlanak azzal kapcsolatban, hogy milyen politikai erők alakíthatnak koalíciót, és ki lehet a közel-keleti ország következő miniszterelnöke.
A tét jelentős, mivel ez lesz az első parlamenti választás a 2023. október 7-i terrortámadások óta.A választás központi kérdései közé tartozik az Izraeli Védelmi Erők súlyos létszámhiánya, a vitatott haredi (ultraortodox) sorkatonasági besorozás, valamint az állami vizsgálóbizottság felállítására irányuló felhívások. Egy további fontos kérdés a régóta hivatalban lévő miniszterelnök, Benjamin Netanjahu sorsa, aki megszakításokkal lassan két évtizede vezeti az országot.
Koalíciós kormányok
A Kneszet helyeit arányos képviselet alapján osztják szét a pártlisták között, amelyek átlépik a szavazatok 3,25%-os küszöbét.
Izraelben egyetlen párt sem szerzett még soha abszolút többséget, így a kormányokat pártok koalíciói alakítják.Amikor megosztottság alakul ki, a koalíciók gyorsan felbomolhatnak. Ez nagy befolyást ad a kis pártoknak abban, hogy ki tud kormányt alakítani, és meddig maradhat hivatalban.
Netanjahu az ultraortodox zsidó pártokra támaszkodott politikai túlélése érdekében.Azon követelésük, hogy közösségüket nagyrészt mentesítsék a kötelező katonai szolgálat alól, heves téma Izraelben, különösen háború idején.
Netanjahu kihívója
A centrista és cionista Jasar párt vezetője és az Izraeli Védelmi Erők korábbi vezérkari főnöke, Gadi Eisenkot az elmúlt egy évben Benjamin Netanjahu egyik legfontosabb kihívójává vált.
Eisenkot a Hamász október 7-i terrortámadását követően az egységkormány tagja lett. Ebből később kilépett, majd tavaly ősszel elindította pártját, amellyel az izraeli társadalom egyenesbe hozására összpontosít (erre utal a párt neve is).
A haredi közösséggel összefüggésben felmerült a haredi férfiak akár 30%-ának mentessége, amit Eisenkot később cáfolt, és azt mondta, hogy a teljes sorozási korosztály legfeljebb 3%-ának adna kivételt.
Szintén a lehetséges miniszterelnök-jelöltek között tartják számon Naftali Bennettet, aki egy néhány éves szünetet követően tért vissza a politikába. Jelenleg a Bejahad (Együtt) párt elnöke és az ellenzéki blokk egyik vezető alakja.A Bejahad párt tavasszal közös listát alakított Jaír Lapid centrista Jes Atid pártjával, Bennett vezetésével.Bennettről elmondható, hogy habár sok kérdésben liberális szemléletmód jellemzi, a biztonságpolitikát tekintve nagyon is konzervatív. Keményvonalas álláspontot képvisel a haredi besorozással kapcsolatban, mivel pártja programja az állami finanszírozás csökkentését célozza mindazok számára, akik kikerülik a katonai szolgálatot.