A megtakarításaink oda lehetnek - Óriási a tét

Az adatvédelmi incidensek globális költségei 2024-re várhatóan meghaladják az 5 billió dollárt. A kiberbűnözők úgy működnek, mint egy vállalat: szervezettek, folyamataik vannak, hálózatban működnek, vannak saját belső szabályaik, erőforrásaik. A kiberbűnözői hálózatok professzionálisan szervezettek és rendkívül hatékonyak.

Ez már nem az a világ, amikor megtehetjük, hogy nem foglalkozunk velük.

Az elmúlt évek gyökeresen változtatták meg a kibertámadások jellegét és hatékonyságát, ezzel komoly kihívás elé állítva az egyéni felhasználókat és a vállalkozásokat egyaránt – derült ki a Mastercard ma publikált tanulmányából.

A pandémia alatt több mint 1 milliárd felhasználó jelent meg az interneten, ami egyfelől az e-kereskedelem robbanásszerű növekedését jelentette, de magával hozta a kiberbűnözés új korát.

A kibertámadások kora című tanulmány rámutat, hogy miközben rengeteg új felhasználó jelent meg a neten az emberek tudatossága és óvatossága semmit sem fejlődött, pedig sokkal nagyobb kockázatnak vagyunk kitéve. A világjárvány idején 667 százalékkal nőtt az emailes átverések száma, 2020-ban pedig több kibertámadás történt, mint az azt megelőző 15 évben összesen.

Ez a szám 2021-re további 17 százalékkal nőtt.

Nagyon sokat beszélünk arról, hogy a lezárások hónapjai alatt több évnyi digitalizációs fejlődés történt, de arról kevesebb szó esik, hogy az új technológiákat a hackerek is egyre kifinomultabban használják. Egy évtizeddel ezelőtt egy jól kivitelezett hackertámadáshoz szakértelemre és pénzre egyaránt szükség volt. Ma már ez teljesen megváltozott, hiszen a csalók a mesterséges intelligencia használatával párszáz dollárból milliárdos károkat tudnak okozni úgy, hogy a felhasználók csak az után vesznek észre ebből bármit is, hogy megtörtént a baj

- mondta Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója. A Mastercard kutatása szerint a kiberbiztonság egyszerre kulturális és technológiai kérdés.

Ma a technológia széles körben elérhető, a kultúra pedig szinte nem létezik - ezért a technológiának kell orvosolnia a kultúra hiányát. De a vállalatok egyre nehezebben tudnak biztonságos digitális környezetet biztosítani ügyfeleiknek.

Átlag felhasználóként kevéssé rendelkezünk adataink felett és a vállalatok sem állnak sokkal jobban. Kevés felhasználónak van naprakész tudása arról, hogyan maradjon biztonságban.

Még azok sem rendelkeznek megfelelő biztonsági kultúrával, akik már régóta használják a technológiát, ami hatalmas kockázatot jelent a szervezetek számára.

Nincs olyan vállalat, vállalkozás, kormányzat vagy civil szervezet, amelyet ne érintene ez a fenyegetés.

A kiberbiztonság kulcsfontosságú kérdéssé vált a Covid utáni korszakban. Az a vállalat, amelyik csak most kezd el gondolkodni azon, hogyan javíthatná védekezését az új világban, lehet, hogy már elkésett.

Fontossága ellenére a magyarok több mint 50 százaléka nem rendelkezik alapvető kiberbiztonsági tudatossággal, ami jelentősen hozzájárul az ügyféltévedésekből és ellopott digitális személyazonosságból eredő pénzügyi jogsértésekhez.

Ezek a változások pedig nem csak az egyéni felhasználókat, hanem a magyar vállalkozásokat is súlyosan érintik.

Az uniós statisztikák azt mutatják, hogy a magyarországi kkv-k jellemzően nem állnak készen a kiberbiztonságra, így kiszolgáltatottak a támadásoknak. Az ENISA jelentése szerint 2022-ben a kiberbiztonsági incidensek jelentős része (körülbelül egyharmada) a kkv-k által dominált ágazatokat célozta.

Globálisan minden második szervezetet ért olyan kiberincidens, amit harmadik fél okozott. Rengeteg partnerrel, beszállítóval vannak kapcsolatban a vállalkozások, egyszerűen nincs teljes kontrolljuk az adataik és folyamataik védelme fölött.

Ennek eredményeként ma már 39 másodpercenként történik egy kibertámadás és 2025-re ezeknek a költsége több mint 10 billió dollárra rúg majd. A Mastercard az elmúlt ötven évben széles körű tapasztalatot szerzett a digitális fizetési rendszerekben elkövetett csalások felismerésében.

Napi egymilliárd tranzakcióból 50 ezredmásodpercbe telik egy tranzakció biztonsági elemzésének elvégzése - ez kétszer annyi, mint a világszerte generált X (korábban Twitter) üzenetek száma.

Ugyanakkor ma már nem elég a tranzakció biztonságát a fizetés pillanatában garantálni.

Az ügyfelet és pénzét az ügyfélút minden pillanatában védeni kell - miközben a kényelemmel és gyorsasággal kapcsolatos elvárásoknak is meg kell felelni. Ennek érdekében a Mastercard az elmúlt években fejlesztésekkel és akvizíciókkal olyan tudással gazdagodott, ami túlmutat a fizetéseken és egy átfogóbb technológiai eszköztárral ruházta fel a céget.

Így tudott önmagában a Mastercard mesterséges intelligencia alapú Safety Net szolgáltatása 20 milliárd dollárnyi csalást megelőzni globálisan. Ma már a vállalkozások rengeteg olyan adattal rendelkeznek,

amivel működésük hatékonyabb, a vásárlóik ügyfélélménye magasabb lehet.

A Mastercard új szolgáltatásai mesterséges intelligencia használatával segítik az egyre növekvő adattömeg kezelését, így legyen szó marketing technológiákról, azonosítási megoldásokról, kockázatértékelésről, vagy a fizetésekről, naprakész megoldásokkal léphetnek piacra az egyes szereplők.

A védelem tekintetében pedig kiépíthetők automatizációs folyamatok, előre modellezhetők az összefüggések a kibertámadások és digitális csalások vizsgálata során. De vannak olyan megoldások is, amivel a vállalkozások felmérhetik IT rendszerük biztonsági kockázatait, ideértve a saját- és beszállítói hálózat átvilágítását is.

A technológiai cég azt reméli, hogy ezeknek a plug-in megoldásoknak az elterjedésével a kibertámadások új korszakában is versenyképesek maradhatnak a magyar piaci szereplők.