Magas fizetésekkel csábítják Ázsiába az autóipari mérnökeinket
ElemzésekÉvente összesen 450 ezer darab személygépkocsit gyártunk, és ez a szám a BMW megjelenésével és a chiphiány megszűnésével akár kétszeresére is nőhet a következő években - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Nemzetközi Gazdaság Szakosztályának kerekasztal-beszélgetésén a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen.
A mobilitás évente átlagosan 3 százalékkal növekszik a világban, de a fejlődő országok gyorsabb ütemet diktálnak
- hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen, ahol Lepsényi István, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke, Kilián Csaba Magyar Gépjárműipari Egyesület ügyvezető főtitkára, Urbán László, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke, Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának volt elnöke és Tóth-Báló Tamás stratégiai vezető, Emobility Solutions Kft. Stratégia vezetője beszélték át autóipar jövőjét érintő változásokat.
Itt elsősorban a személyi mobilitás, a nemzetközi repülések és a vasúti közlekedés iránti igény emelkedik, jelentette ki Lepsényi István.
Jelenleg a közösségi közlekedés a mobilitás 20 százalékát teszi ki, míg a világ országaiban összesen 8 milliárd autó van forgalomban. Tehát az emberek többsége még a személygépkocsit részesíti előnyben, de a közösségi közlekedésben az előrejelzések szerint 10-15 százalékos emelkedésre számíthatunk az elkövetkezendő években.
Korszerű és digitális megoldások
A fiatalok körében elterjedt, hogy a közlekedésre, mint szolgáltatására formálnak igényt a személygépjármű tulajdonlása helyett. A közösségi gazdálkodás az autóiparban jelentősen javítaná a személygépkocsik mostani 15 százalékos kihasználtságát.
Az önvezető járművek bevezetése elsősorban a biztonság előrelépését eredményezné, mivel jelenleg a közúti balesetek 90 százalékát emberi hibák okozzák. Az intelligens járművek emellett 273 százalékkal növelnék meg a főútvonalak kapacitását, a közlekedési eszközök között kialakuló kommunikáció segítségével.
Urbán László kijelentette, hogy
az önvezetés elterjedésének ma már nincs az autógyártók és a beszállítók részéről akadálya, az egyetlen fennálló akadály a jogi háttér.
Az Európai Unió és a fenntartható fejlődés
Jelenleg a teljes CO2 kibocsátás egyharmada kapcsolódik a közlekedéshez, ezt az arányt az Európai Unió a lehető leghamarabb mérsékelné. 2035-től a tagállamok piacára kizárólag emissziómentes új gépjárművek kerülhetnek. 2050-re pedig az unión belül minden gépjármű emissziómentes lesz a tervek szerint.
Tóth-Báló Tamás elmondta, hogy a 2035-ös uniós cél elérésében a hidrogéntechnológia és az elektromos akkumulátorok mellett más alternatív üzemanyag források is szerepet játszhatnak.
A legkedvezőbb stratégiák nagyban függenek a felhasználás típusától. A távolsági árufuvarozásban például a hidrogén, míg a városi közlekedésben az akkumulátoros megoldások lehetnek célravezetőek.
Az elektromoshajtású járműveket tekintve hatalmas beruházásokra számíthatunk a jövőben. Kilián Csaba véleménye szerint, azok a vállalatok, amelyek tökéletesítették az elektromos járművek gyártását az elkövetkezendő években akár megháromszorozhatják a bevételüket.
Ázsia lehet az autóipari fejlesztések úttörője
„A kínai hidrogéntechnológiával kapcsolatos szellemi tulajdonjogok, szabadalmak bejegyzésének a száma egy évben 17 ezer darab. Egész Európa 427 darabot produkál.” - jelentette ki Pomázi Gyula.
Elmondása szerint az európai mérnökökre hatalmas nyomás nehezedik, mivel magas fizetésekkel csábítják őket ázsiai országokba. Így a technológiai fejlesztések tekintetében Ázsia már a nyugat-európai országokkal is képes versenyezni.
Magyarország szerepe az autóipar jövőjében
A hazai GDP 26,9 százalékát a járműipar teszi ki, ami több, mint 300 ezer embernek ad munkát. Évente összesen 450 ezer darab személygépkocsit gyártunk, és ez a szám a BMW megjelenésével és a chiphiány megszűnésével akár kétszeresére is nőhet a következő években.
A legnagyobb veszélyt a járműgyártás volumenének csökkenése jelenti, a közösségi gazdálkodás és a tömegközlekedés népszerűsége miatt. Emellett az elektromos hajtású járművek terjedése a foglalkoztatottság visszaesését okozhatja, hiszen egy jóval egyszerűbb termék gyártását kellene elvégezni, mint a belsőégésű motorok.
Magyarország jövőjében a legnagyobb lehetőséget a kutatás-fejlesztési szektor rejti. A legkifizetődőbb projektek pedig az önvezető, a hidrogén-és akkumulátortechnológia területein találhatóak.
A teljes beszélgetés videóját itt érheti el.