Több adóteher, átalakuló kedvezmények: összegyűjtöttük, mi vár a vállalkozásokra jövőre

Jelentős változások jöhetnek a vállalkozások adózásában, miután a kormány októberben több törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a 2027-es adóváltozásokról. A tervezett intézkedések egyes vállalkozásoknak magasabb terheket, másoknak új kedvezményeket hozhatnak, bár ezek a parlamenti tárgyalás során még változhatnak.

Kettéválik a társasági adó

2027 január elsejétől a legalább 500 millió euró éves bevételű nagyvállalatoknál 15 százalékos társaságiadó-kulcs léphet életbe. A bevételi küszöböt a tárgyévet megelőző második adóév beszámolója alapján vizsgálnák, az egyedi vagy a konszolidált beszámoló figyelembevételével.

A küszöb alatti vállalkozásoknál továbbra is a 9 százalékos társaságiadó-kulcs maradna érvényben, tehát nem általános adóemelésről, hanem a legnagyobb cégeket érintő külön szabályról van szó. A javaslat alapján a küszöböt el nem érő vállalkozások is választhatnák az új, 15 százalékos rendszert. Ha a társaságiadó-csoport valamelyik tagja eléri az 500 millió eurós bevételi küszöböt, a 15 százalékos társaságiadó-kulcs a csoport valamennyi tagjára kiterjed.

Bővülhetnek a kutatás-fejlesztési kedvezmények

A kutatás-fejlesztési adókedvezmény általános mértéke a tervek szerint 10 százalékról 20 százalékra emelkedne az elszámolható költségek alapján. Megszűnne a jelenlegi ötéves választási kötöttség is. A kedvezmény a számított társasági adó akár 100 százalékáig érvényesíthető maradna.

A vállalkozások bizonyos saját K+F-költségeknél az adóalapjukat is nagyobb mértékben csökkenthetnék. A kutatás-fejlesztési munkatársak személyi jellegű ráfordításainak és a tevékenységhez használt tárgyi eszközök értékcsökkenésének kétszeresét lehetne további adóalap-csökkentő tételként elszámolni. Így ezek a költségek összességében akár háromszoros mértékben is figyelembe vehetők lennének.

A külső szolgáltatótól igénybe vett K+F-szolgáltatásoknál ugyanakkor szigorodnának a feltételek: az adóalap-kedvezmény főszabály szerint csak meghatározott szolgáltatóktól, például kis- és középvállalkozásoktól, felsőoktatási intézményektől és kutatóhelyektől igénybe vett szolgáltatásokra lenne alkalmazható.

A fejlesztési adókedvezmény szabályai is szigorodnának. Az általános beruházási kategóriában a jelenértéken 3 milliárd forintos értékhatár 5 milliárd forintra emelkedne, a kedvezmény maximális mértéke pedig a számított társasági adó 80 százalékáról 70 százalékára csökkenne. Ez a korlátozás a fejlesztési adókedvezményre vonatkozik, nem valamennyi adókedvezményre egységesen.

A KKV-nak nem minősülő vállalkozásoknál további feltétel lenne, hogy bizonyos beruházások esetében a kötelező üzemeltetési időszak első három évében évente 5 százalékkal növeljék a közvetlen K+F-költségeiket a megelőző három év átlagához képest. A három év alatt elért növekményt a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének végéig fenn kellene tartani. Ez a követelmény nem minden beruházásra vonatkozna, a tiszta technológiákat érintő fejlesztések kivételt jelenthetnek.

Módosul a sporttámogatások adókedvezménye

A látvány-csapatsportok támogatásához kapcsolódó jelenlegi társaságiadó-kedvezmény és adófelajánlási rendszer jövőre megszűnne. Helyette új adóalap-csökkentési lehetőség nyílna az amatőr sport támogatására. A vállalkozások az ingyenesen nyújtott támogatás értékének 20 százalékával csökkenthetnék az adóalapjukat, legfeljebb az adott adóévi adózás előtti eredményük összegéig.

A kedvezmény amatőr sportolókat, sportszervezeteket és sporteseményeket érintő, meghatározott támogatásokra lenne igénybe vehető. A támogatás célját írásos szerződésben kellene rögzíteni. A korábban jóváhagyott programokhoz kapcsolódó, 2026-ban átutalt támogatások után azonban átmeneti szabályok alapján még később is igénybe vehető maradna a kedvezmény

Emelkedhet az innovációs járulék, átalakul a KATA

Az innovációs járulék mértéke jövő év január elejétől 0,3 százalékról 0,5 százalékra nőne. Az adó alapja változatlanul a helyi iparűzési adó alapjához igazodna, vagyis nem a vállalkozás nyereségéből kell kiindulni. A mikro- és kisvállalkozások továbbra is mentesülnének a járulék alól.

Fontos ugyanakkor, hogy a kisvállalati adó, vagyis a KIVA választása önmagában nem jelent mentességet: ha egy KIVA-alany nem minősül mikro- vagy kisvállalkozásnak, innovációs járulék fizetésére is kötelezett lehet.

A KIVA 10 százalékos adókulcsa a javaslat szerint nem változna.

A KATA (kisadózó egyéni vállalkozók tételes adója) szabályai jelentősen átalakulnának. Az új rendszerben ismét lehetőség nyílna arra, hogy az egyéni vállalkozók ne csak magánszemélyeknek, hanem cégeknek, szervezeteknek és más vállalkozóknak is számlázzanak. A változás a főfoglalkozású kisadózók mellett a nem főfoglalkozású vállalkozóknak is megnyitná ezt az adózási formát.

Utóbbiak közé tartozhatnak például a nyugdíjasok, a nappali tagozatos hallgatók és a legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezők. Az új KATA havi tételes adója 2027-ben a főfoglalkozású vállalkozóknál 100 ezer, a nem főfoglalkozásúaknál 50 ezer forint lenne. Az éves bevételi értékhatár 22 millió forintra emelkedne, az ezt meghaladó bevétel után pedig 40 százalékos különadót kellene fizetni.

Ha a vállalkozónak magánszemélyektől és kifizetőktől is van bevétele, a 22 millió forintos keret számításánál először a nem kifizetőtől származó bevételt vennék figyelembe. A cégektől, szervezetektől és más kifizetőktől származó bevétel után 15 százalékos kiegészítő adót kellene fizetni. Ezt nem a megrendelő, hanem a KATA-s vállalkozó viselné. A számításnál a kereten belül maradó kifizetői bevétel 15 százalékából levonnák az adott évben fizetendő tételes adót. A 22 millió forintos keretet meghaladó bevételrészre már nem vonatkozna ez a kiegészítő adó, azt 40 százalékos különadó terhelné.

A javaslat a rejtett munkaviszony visszaszorítása érdekében korlátozásokat is tartalmaz. Nem lehetne KATA-s bevételt szerezni a jelenlegi munkáltatótól, illetve a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a korábbi munkáltatótól, annak jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától.

A KATA-alanyiság akkor is megszűnne, ha a vállalkozó éves bevételének legalább fele egyetlen kifizetőtől, annak kapcsolt vállalkozásaitól vagy meghatározott külföldi kifizetőtől származik. Az arányt az év végéig ténylegesen befolyt bevételek alapján vizsgálnák. Az érintett vállalkozónak a következő év február 25-éig kellene erről nyilatkoznia, és a megszűnést követő 12 hónapban nem választhatná újra ezt az adózási formát.

A régi és az új KATA 2027-ben és 2028-ban párhuzamosan működne. A régi rendszerben azok a vállalkozók maradhatnának, akik 2026. december 31-én már KATA-sok, és továbbra is megfelelnek a régi szabályoknak. Nekik 2027-ben havi 75 ezer, 2028-ban havi 100 ezer forint lenne a tételes adójuk. A régi KATA bevételi értékhatára továbbra is 18 millió forint maradna, és cégeknek főszabály szerint nem lehetne számlázni a régi rendszerben. Ez a forma 2028. december 31-én megszűnne; a bent maradó vállalkozók 2029-től főszabály szerint automatikusan az új rendszerbe kerülnének.

Változnak a banki és biztosítási különadók

A bankok és pénzügyi vállalkozások extraprofitadója 2027-ben is fennmaradna. A különadó szabályai lényegében változatlanok maradnának, az adó alapját azonban a 2025-ös pénzügyi év beszámolójának adatai alapján határoznák meg. A biztosítási pótadó szintén megmaradna, ugyanakkor megszűnne a kisebb biztosítókra vonatkozó kedvezményes biztosításiadó-mérték. Ez a 20 milliárd forint alatti adóalappal rendelkező biztosítókat is érintheti.

A pénzügyi tranzakciós illeték általános, 0,45 százalékos mértéke nem változna, az egy tranzakcióra jutó felső korlát viszont 20 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedne. A magánszemélyek egymás közötti átutalásainál a mentességi értékhatár 50 ezer forintról 150 ezer forintra nőne.

Emelkedhet a kiskereskedelmi adó, visszatér a reklámadó

A kiskereskedelmi adó sávjai közül az 1 és 50 milliárd forint közötti éves nettó árbevételre vonatkozó kulcs 0,15 százalékról 0,45 százalékra emelkedne. A többi sáv adómértéke változatlan maradna: az 1 milliárd forintot meg nem haladó adóalaprész után 0 százalék, az 50 és 150 milliárd forint közötti rész után 1 százalék, a 150 milliárd forint feletti rész után pedig 4,5 százalék lenne az adó.

A reklámadó 2027-ben ismét tényleges fizetési kötelezettséget jelentene a reklám közzétevőinek. A progresszív adókulcsok a következők lennének:

• 500 millió forint adóalapig 0 százalék;
• 500 millió és 10 milliárd forint között 2,5 százalék;
• 10 és 40 milliárd forint között 4,5 százalék;
• 40 milliárd forint felett 7,5 százalék.

A reklám megrendelőjét is terhelhetné 2,5 százalékos adó, de csak meghatározott feltételek mellett. Ilyen eset lehet, ha a közzétevő nem teljesíti a szükséges nyilatkozattételi kötelezettségét, és a megrendelő sem tudja igazolni a mentesség feltételeit. A megrendelő tehát nem válna automatikusan minden reklámköltés után adófizetésre kötelezetté.

A javaslat visszaállítaná a reklámokat közzétevők NAV által vezetett nyilvántartását is. Ez segítené a megrendelőket annak ellenőrzésében, hogy az adott közzétevő teljesíti-e az adókötelezettségeit. A kapcsolt vállalkozások reklámadóalapját bizonyos esetekben össze kellene számítani, hogy ne lehessen a bevételeket mesterségesen több vállalkozás között szétosztani.

Az áfa nem változik, kötelezővé válik az eÁFA

Az általános, 27 százalékos áfakulcs változatlan maradna. Az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos adómérték alkalmazási határidejét ugyanakkor eltörölnék, így a kedvezmény határozatlan ideig fennmaradhatna.

Az eÁFA-rendszer használata fokozatosan válna kötelezővé. 2027. július 1-jétől elsőként a 2026-ban legnagyobb adóteljesítményű, belföldön letelepedett, havi áfabevallásra kötelezett adózóknak kellene az elektronikus rendszeren keresztül teljesíteniük a bevallási kötelezettségüket. Az érintett vállalkozásokat a NAV 2026. december 15-éig értesítené. 2028. január 1-jétől a kötelezettség főszabály szerint valamennyi adózóra kiterjedne, néhány szűk kivétellel.

Az uniós ügyletek adatszolgáltatásában is változás jönne: 2027-től lehetővé válna az ügyletenkénti adatszolgáltatás az összesített adatok helyett. A javaslat emellett rugalmasabbá tenné a közösségen belüli termékbeszerzések áfalevonásának időzítését, és három napról hét naptári napra hosszabbítaná a kézzel kiállított nyugták adatainak bejelentési határidejét.

Emelkednek egyes jövedéki adók

Jövőre 12 százalékkal nőne a magas alkoholtartalmú alkoholtermékek és a köztes alkoholtermékek jövedéki adója. A szivarok és szivarkák adóterhe szintén emelkedne: a kiskereskedelmi árhoz kapcsolódó adómérték 14 százalékról 21 százalékra nőne, a minimumadó pedig ezer darabonként 6100 forintról 11 600 forintra emelkedne.

A dohánytermékek egyes jövedéki adómértékei már 2026. november 1-jétől emelkedtek, ezért ezeket nem szabad a 2027-es változások közé sorolni. Az üzemanyagok jövedéki adójának 2027-es valorizációját a javaslat július 1-jére halasztaná. A negyedéves jövedékiadó-előleg fizetésére vonatkozó értékhatár 6 millióról 12 millió forintra emelkedne.

Magasabb rehabilitációs hozzájárulás a nagyobb munkáltatóknál

A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére vonatkozó 5 százalékos kötelező foglalkoztatási szint nem változna, a hozzájárulás összege azonban a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozásoknál emelkedne.

A fizetendő hozzájárulás összege a foglalkoztatottak létszámától függően, minden hiányzó megváltozott munkaképességű munkavállaló után a minimálbér alábbi szorzója lenne:

• 250–499 fő között a minimálbér tizenegyszerese;
• 500–999 fő között a minimálbér tizenháromszorosa;
• legalább 1000 fő esetén a minimálbér tizenötszöröse.

A 250 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknál a jelenlegi szorzó maradna érvényben.

Változik a cégautóadó, szűkül az EKHO

A cégautóadó szabályai is módosulnának. A 120 kilowatt feletti teljesítményű személygépkocsiknál a teljesítmény és a környezetvédelmi besorolás alapján differenciált adómértékeket vezetnének be. A 120 kilowatt alatti autóknál nem lenne általános adóemelés.

A gépjárműadó levonásának szabálya is szigorodna: a vállalkozás csak egy kiválasztott személygépkocsi után vonhatná le a gépjárműadót a cégautóadóból. A többi céges autónál a két adó párhuzamosan jelentkezhetne. A korábban forgalomba helyezett plug-in hibridek átmeneti adómentessége 2026 végén lejár, így 2027-től ezek után is cégautóadót kell fizetni.

A sportolók és edzők egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásának, vagyis az EKHO-nak az alkalmazása is szűkülne. 2027-től a kedvezményes adózást legfeljebb évi 60 millió forintos bevételig lehetne választani. Megszűnhet egy adminisztratív teher: 2027. január 1-jétől eltörölnék az évi 5 ezer forintos kötelező kamarai hozzájárulást. Ez az intézkedés nem az őszi adócsomag része, hanem külön jogszabályjavaslatban szerepel.

Új vagyonadó és kilépési adó

A vállalkozások tulajdonosait és a jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyeket is érintheti az új vagyonadó. A javaslat az 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyonra vezetne be adót: az 1 és 100 milliárd forint közötti adóalaprészre 1 százalékos, a 100 milliárd forint feletti részre pedig 1,5 százalékos kulcs vonatkozna.

Az adó alapját a magánszemély nettó vagyona adná, vagyis a vagyonelemek értékéből a megfelelően igazolt tartozásokat is le lehetne vonni. A szabályok egyes bizalmi vagyonkezelési és magánalapítványi struktúrákra is kiterjednének. A magyar adóügyi illetőségű magánszemélyeknél főszabály szerint a külföldi vagyon is beleszámítana az adóalapba. Egyes vagyontárgyakra értékhatárhoz kötött mentesség vonatkozna: a műalkotások és ékszerek esetében 3 millió, a járműveknél 10 millió forintig.

Az első bevallást és befizetést 2027. augusztus 31-éig kellene teljesíteni, a 2026. december 31-i vagyoni helyzet alapján.

A javaslat úgynevezett kilépési adót is bevezetne azoknál a magánszemélyeknél, akik megszüntetik magyar adóügyi illetőségüket. A szabály azokra vonatkozna, akik az előző tíz adóévből legalább ötben magyar adóügyi illetőségűek voltak, és meghatározott pénzügyi eszközeik összesített piaci értéke meghaladja az 500 millió forintot, vagy legalább 20 százalékos, legalább 250 millió forint piaci értékű társasági részesedéssel rendelkeznek. Az adó a még nem realizált árfolyamnyereségre is kiterjedhetne.

A szabály akkor alkalmazható, ha az adóügyi illetőség megváltozása miatt Magyarország már nem, vagy csak korlátozottan adóztathatja az érintett jövedelmet. Ezek a rendelkezések elsősorban a jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyeket és a tulajdonosi struktúrákat érintik, nem általános vállalati adóemelések.

A munkavállalók adóterhei is változhatnak

A munkavállalók nettó keresetét egy új, bérhez kapcsolódó adójóváírás növelhetné. A javaslat szerint a minimálbér összegéig a munkabér 6 százalékának megfelelő kedvezmény járna. A minimálbér feletti keresetnél a jóváírás fokozatosan csökkenne, és a minimálbér kétszeresének elérésekor megszűnne. Ez nem a személyi jövedelemadó általános kulcsának csökkentését jelenti, hanem célzott kedvezményt az alacsonyabb keresetű munkavállalóknak.

A minimálbért keresők effektív személyijövedelemadó-terhe a kedvezmény következtében 15 százalékról 9 százalékra csökkenhetne. A 2027-es minimálbérről november elején még nem született megállapodás. A munkáltatói oldal 4 százalékos, a szakszervezetek 14 százalékos emelést javasoltak. A tényleges 2027-es összegeket a bértárgyalások lezárása és a vonatkozó rendelet határozza majd meg.

Még nem végleges

A 2027-es adócsomag több területen jelentős változásokat vetít előre. A legnagyobb vállalkozások új társaságiadó-szabályokra készülhetnek, a KATA ismét szélesebb kör számára válhat elérhetővé, miközben a kifizetőktől származó bevétel után kiegészítő adóval és a rejtett munkaviszonyt kiszűrő korlátozásokkal kell számolni. Emellett az innovációs járulék, a rehabilitációs hozzájárulás és egyes ágazati adók is magasabb terhet jelenthetnek.

A felsorolt intézkedések jelentős része a parlament előtt lévő törvényjavaslatban szerepel, ezért a végleges szabályokat az Országgyűlés döntése és a kihirdetett jogszabályok határozzák meg. A vállalkozásoknak érdemes figyelniük a jogalkotási folyamatot, és a végleges rendelkezések ismeretében felülvizsgálniuk a 2027-es adótervezésüket.