Államadósság után fizetendő kamatok - Meglepő, melyik uniós országot nyomja a legnagyobb teher

Jelen cikkben azt részletezzük, hogy a költségvetésük mekkora részét fedezik az országok hitelből. Míg az EU-ban átlagosan 15 egység elköltött közpenzből egyet finanszíroznak kölcsönből, addig ez az arány az Egyesült Államokban ötből egy, azaz 20 százalék. Ennek ellenére a gazdasági növekedés elmaradása miatt az eladósodás sokkal kevésbé fenntartható, mint a tengerentúlon.

Minden ország háromféleképpen tudja kezelni az államadósságát:

1. A felvett kölcsön visszafizetésével, ahogyan az Egyesült Államok tette Andrew Jackson 1829-1837 közötti elnöksége alatt. Románia is hasonlóan tett az 1980-as években. Mindkét országban az életszínvonal jelentős esését és az elmaradt gazdasági bővülést eredményezte a hitel teljes törlesztése, az elmaradó beruházások miatt.
2. A felvett kölcsön elinflálásával, amelyre a második világháborút követő Magyarország az iskolapélda. Az 1945-46-os rekordmagas magyar hiperinfláció következtében gyakorlatilag nominálisan jelentősen csökkent az államadósság. Az első világháborút követően Németország Weimari Köztársasága és a latin-amerikai országok is így kezelték az államadósságot.
3. A felvett kölcsön kinövekedésével. Míg hazánk esetében 2010-ben az államadósság megközelítőleg 22 ezer milliárd forint volt, másfél évtized alatt ez a háromszorosáre, majdnem 65 ezer milliárd forintra nőtt. Azonban ebben az időszakban a magyar gazdaság jelentős bővülésen ment keresztül, így a GDP-arányos államadósságunk a 2010-es 80,2 százalékról a tavalyi évre 74,6 százalékra csökkent. (A koronavírus-járványt megelőzően, 2019-ben 65 százalékra is mérséklődött). Így összességében az elmúlt másfél évtizedben a magyar gazdaság kismértékben ki tudta növekedni a felvett államadósságot. 

Az államadósság finanszírozása kapcsán nem az eladósodás mértéke, hanem a törlesztésre fordított összeg nagysága a lényeges.

Az Európai Unióban a tavalyi évben Olaszország költötte a legtöbbet az államadósság visszafizetésére, amely kiadási kategória elérte a GDP 3,9 százalékát. Ezt követte hazánk a bruttó hazai össztermékünk 3,8 százalékával. Az eladósodás mértéke mellett az adósságszolgálatra fordított összeg a kamatszinttől is függ, amely pedig országonként eltérő, a kockázati felártól függően.

Az államadósságot elsődlegesen a központi kormányzat hitelvállalása duzzasztja. Minél inkább meghaladják a költségvetési kiadások az adóbevételeket, annál nagyobb a deficit és a annál nagyobb mértékben nő az államadósság. Az évezredforduló óta az Európai Unió tagállamaiban átlagosan a költségvetés 1-14 százalékát fedezték hitelből. A mélypontot a 2008-as válság előtti év, illetve a 2010-es évtized végén érte el az integrációs szervezetünk. Magyarországon – egybevágva a V4-es átlaggal – a költségvetés 5-18 százalékát finanszíroztuk kölcsön felvételével az elmúlt két és fél évtizedben. Kiugró csúcspontot jelent a 2002-es és a 2006-os év, amikor a választások körüli jóléti juttatások fedezetére nem volt elég forrás, ezért hitelből kellett ezeket finanszírozni.

Az elmúlt évtizedben az EU a fő gazdasági versenytársaihoz képest kisebb mértékben támaszkodik hitelfelvételre. 2015-től mind az Egyesült Államok, mind Kína közel kétszer akkora részét finanszírozza a költségvetését kötvénykibocsátással, mint az Európai Unió. Az elmúlt másfél évtizedben az Egyesült Államok átlagos GDP bővülési üteme 2,5 százalék volt, Kínában pedig 5,9 százalék (bár az ázsiai ország kimutatásainak hitelessége megkérdőjelezhető, de a valós adat nagyságrendje hasonló lehet). Ezzel szemben az európai integrációs szervezetben csupán 1,7 százalékos volt az átlagos gazdasági bővülési ütem. Így mindkét gazdasági rivális ugyan nagyobb mértékben támaszkodik a tőkepiacokra a finanszírozás tekintetében, a gazdasági fejlődésük gyorsasága miatt képesek a felvett hitel kinövekedésére.

A tavalyi évben az EU 27 tagállamában átlagosan a költségvetési kiadások 4,7 százalékát fedezték hitelből. Hazánkban ennek az értéknek több mint kétszerese, 9,95 százalék a kölcsönözési arány, amellyel Románia (18,2%) és Lengyelország (14,3%) után a harmadik helyen álltunk.

A teljes elemzés itt olvasható.