Az alacsony infláció teret adna a kamatvágásnak, a forint azonban óvatosságra int

Emelkedtek az energiaárak, az Európai Központi Bank és az amerikai Federal Reserve is kamatot emelt, a globális kockázatkerülés pedig nyomás alá helyezheti a feltörekvő piaci devizákat. A fő kérdés ezért az lehet, hogy meddig csökkentheti az MNB a kamatot anélkül, hogy veszélyeztetné a forint stabilitását – áll az AKCENTA CZ friss elemzésében.

 A Magyar Nemzeti Bank augusztusban 25 bázisponttal, 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot. Ez volt sorozatban a harmadik, negyed százalékpontos vágás. A jegybank akkor jelezte, hogy a következő lépésekről a szeptemberi Inflációs jelentés alapján, a pénzügyi és devizapiaci stabilitást is figyelembe véve dönt. A hazai inflációs adatok alapján lenne tér a további lazításra. A fogyasztói árak augusztusban éves összevetésben mindössze 1,3 százalékkal emelkedtek, jóval az MNB háromszázalékos célja alatt. A maginfláció 2 százalék volt. Az augusztusi kamatdöntés óta azonban jelentősen megváltozott a külső környezet. A közel-keleti konfliktus eszkalációját követően a Brent ára 100 dollár fölé emelkedett és szeptember közepén már 108 dollár körül járt. Az európai földgáz is drágult. A magasabb energiaárak idővel az importált inflációban, a vállalati költségekben és a külkereskedelmi mérlegben is megjelenhetnek. Az augusztusi inflációs adatban ezek a hatások még alig érzékelhetők. A jegybanknak ezért a jelenlegi kedvező infláció mellett a következő negyedévek kockázatait is mérlegelnie kell.

Két oldalról is szűkül a forint kamatelőnye

Az MNB számára az EKB szeptemberi kamatemelése fontos változás. Az Európai Központi Bank 25 bázisponttal, 2,50 százalékra emelte a betéti kamatot. Ezzel a magyar alapkamat és az EKB betéti kamata közötti különbség 325-ről 300 bázispontra szűkült. Egy újabb, 25 bázispontos magyar kamatvágás 275 bázispontra csökkentené ezt a különbséget.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy az amerikai Federal Reserve is 25 bázispontos kamatemelésről döntött,így az irányadó kamatsáv 3,50–3,75 százalékról 3,75–4,00 százalékra emelkedett. A Fed öt egymást követő ülés után változtatott ismét a kamaton. A döntés hátterében a megemelkedett amerikai infláció és a tartós geopolitikai bizonytalanság áll. A Fed lépése magyar szempontból is lényeges. Az elmúlt hónapokban a forintot támogatta, hogy a magyar kamatszint jelentősen meghaladta az amerikai és az euróövezeti kamatokat. Ez növelte a forintban denominált eszközök relatív hozamvonzerejét. Az EKB és a Fed kamatemelése azonban egyszerre csökkenti ezt az előnyt. Ha ehhez további magyar kamatvágás társulna, még kisebb lenne a különbség a hazai és a fejlett piaci kamatszintek között.

A kamatkülönbözet önmagában nem határozza meg a forint árfolyamát. A magyar devizára a költségvetési folyamatok, a folyó fizetési mérleg, az uniós források és a nemzetközi befektetői hangulat is hat. Bizonytalan piaci környezetben azonban a magyar eszközök relatív hozama fontos tényező marad.

Az energiaár és az árfolyam együtt jelenthet kockázatot

Az EUR/HUF árfolyam szeptember közepén 365–366 körül mozog, vagyis a forint az erősödő geopolitikai és energiapiaci kockázatok ellenére is stabil maradt. Ez önmagában is indokolhatja az óvatos jegybanki megközelítést. A gyengébb forint ugyanis gyorsan növelheti az importált inflációt. Ez különösen az energiahordozóknál jelent kockázatot: ha a dollárban jegyzett olaj ára emelkedik, és ezzel egy időben a forint is gyengül a dollárral szemben, a magyar gazdaságot egyszerre két oldalról éri költségsokk.

Az amerikai monetáris szigorítás ebből a szempontból is fontos. A magasabb dollárkamat erősítheti a dolláreszközök vonzerejét, ami kedvezőtlen nemzetközi piaci hangulat esetén növelheti a feltörekvő devizákra, köztük a forintra nehezedő nyomást. A Fed és az EKB egyidejű szigorítása ezért az MNB számára is szűkebb külső mozgásteret jelenthet.

A szeptemberi szünet még nem feltétlenül jelenti a kamatvágások végét

A következő kamatdöntés jelentőségét növeli az MNB inflációs céljának felülvizsgálata is. A jegybank korábban jelezte, hogy áttekinti a jelenlegi 3 százalékos középtávú célt. Felmerült annak 2,5 százalékra csökkentése is. Ezt azonban az MNB eddig nem erősítette meg. Egy alacsonyabb inflációs cél szigorúbb monetáris keretet jelentene és a piac számára azt jelezhetné, hogy a jegybank a következő kamatvágásokkal óvatosabban halad tovább.

A jelenlegi piaci várakozások inkább az 5,50 százalékos alapkamat tartása felé mutatnak. Ez három egymást követő kamatvágás után lehetőséget adna az MNB-nek arra, hogy kivárja, hogyan hat az energiaárak emelkedése az inflációs kilátásokra és a forintra, illetve hogyan változik a nemzetközi kamatkörnyezet az EKB és a Fed szigorítása után.

A keddi ülésen ezért a jegybank kommunikációja legalább olyan fontos lehet, mint maga a kamatdöntés. Az infláció jelenlegi szintje alapján lenne lehetőség további lazításra. Az energiaárak emelkedése, az EKB és a Fed szigorítása, valamint a bizonytalan nemzetközi környezet miatt azonban az MNB számára most az a kérdés, mekkora kamatcsökkentés fér még bele a forint stabilitásának veszélyeztetése nélkül - írja az elemzés.