Már nem az inflációtól tartanak leginkább a magyarok
PénzügyÁtrendeződtek a magyar lakosság egzisztenciális félelmei: az inflációtól, vagyis a fizetés elértéktelenedésétől való szorongás érezhetően mérséklődött, és a majdani nyugdíj összege vált az egyik legnyomasztóbb aggodalommá. A munkahely elvesztésétől való félelem továbbra is magas szinten áll, ugyanakkor nőtt azok aránya is, akik egyik felsorolt pénzügyi fenyegetéstől sem tartanak – derül ki a Provident Barométer legújabb reprezentatív felméréséből.
Míg egy évvel korábban még a válaszadók 35 százaléka tartott attól, hogy az infláció miatt elértéktelenedik a fizetése, 2026 júliusában ez az arány 21 százalékra esett vissza – mutat rá az Ipsos Zrt. által végzett országos reprezentatív felmérés.
A Provident Barométer legfrissebb adatai szerint a lakosságot a jövedelem elértéktelenedésénél jobban feszíti az az aggodalom, hogy a majdani nyugdíja nem lesz elég a megszokott életszínvonala fenntartásához (24 százalék), illetve, hogy egy munkahelyvesztés esetén nem lesz képes rövid időn belül a korábbival megegyező bérsávban elhelyezkedni (23 százalék).
Egyúttal egy év alatt 12 százalékról 17 százalékra nőtt azok száma, akik nem aggódnak ezek miatt az egzisztenciális fenyegetések miatt.
Az adatok arról árulkodnak, hogy az emberek figyelme a rövid távú, mindennapi aggodalmaktól a hosszabb távú biztonság kérdései felé fordult: az áremelkedés miatti közvetlen szorongás enyhült, a félelmek sorában pedig a hosszabb távú biztonság kérdései – a nyugdíj kiszámíthatósága és a munkahely megtartása – kerültek a lista élére. A félelmek élesen kettéválnak a korosztályok mentén.
A nyugdíj összege főként az idősebbeket nyomasztja – az 50 és 59 év közöttieknél 30, a 60 év felettieknél 34 százalék tart tőle –, a munkahely elvesztésétől pedig elsősorban a fiatalabb generációk félnek:
míg a 60 felettiek csoportjában mindössze 4 százalékra jellemző ez az aggodalom, a 18–29 évesek, illetve a 30–39 évesek esetében is mintegy 30-30 százalék félti az állását.
Az egzisztenciális szorongások átrendeződését derűlátóbb, ám megfontolt fogyasztói hozzáállás kíséri. A 2026 áprilisában mért 68 százalékról 58 százalékra esett vissza azoknak a válaszadóknak az aránya, akik azt tervezik, visszafogják a kiadásaikat a következő hat hónapban. Ez ugyanakkor nem jelent azonnali költekezést: a válaszadók 33 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyelőre kivár, és nem változtat a vásárlási szokásain. A derűlátás korosztályonként eltér: a fogyasztás növelését legnagyobb mértékben a 18 és 29 év közöttiek tervezik (16 százalék), a 60 év felettieknek azonban mindössze 5 százaléka fontolgatja a lehetőséget.
A háztartások pénzügyi mozgástere is javult valamelyest:
a lakosság 36 százalékának fogy el a pénze a hónap végére, míg 2025 októberében 43 százalék nyilatkozott úgy, hogy hónapról hónapra él.
A szűkösség ugyanakkor nem érint mindenkit egyformán: a nőknek 42, a férfiaknak viszont csak 31 százaléka fut ki a pénzéből. Ezzel párhuzamosan 11 százalék nyilatkozott úgy, hogy akár a jövedelme egyharmadát is félre tudja tenni (ebben a csoportban jóval kisebb a nemek közötti eltérés, a nők 9, a férfiak 13 százaléka jelölte meg ezt a választ).
Az óvatosság a mindennapi rutinban is tetten érhető: a megkérdezettek kétharmada legalább hetente nyomon követi bevételeit és kiadásait. A napi nyomon követés szempontjából az ötvenes korosztály, illetve a hatvan év felettiek jóval nagyobb tudatosságot mutatnak, mint a 18 és 29 év közöttiek (42-42 százalék vs 30 százalék), és hasonló különbséget tapasztalhatunk lakóhelyre vetítve is: a fővárosiak 43 százaléka tartja szemmel napi rendszerességgel pénzügyeit, szemben a községekben élők 34 százalékával.
A számok mögött egy érettebb pénzügyi hozzáállás rajzolódik ki: a magyarok többsége nemcsak figyeli a kiadásait, hanem tudatosan mérlegel is – nem szórja a pénzt, de nem is a félelem vezérli a döntéseit. Ez a kiszámíthatóság iránti igény az egyik legfontosabb üzenet a számunkra. A pénzügyi szolgáltatóknak épp erre érdemes válaszolniuk: nem gyors ígéretekkel, hanem átlátható, tervezhető megoldásokkal, amelyekre hosszú távon is építeni lehet
– mondta Horváth Attila, a Provident Pénzügyi Zrt. gazdasági igazgatója.
A Provident Barométer egy negyedévente ismétlődő, reprezentatív kutatássorozat, amelynek célja, hogy valós képet adjon a magyar lakosság pénzügyi helyzetéről, attitűdjeiről és félelmeiről. A legfrissebb adatfelvételt az Ipsos Zrt. végezte, a 18 éven felüli magyar népességet reprezentáló 1000 fős mintán, 2026. június 30. és július 7. között. A kutatássorozatnak köszönhetően nyert ismeretek stabil szakmai alapot teremtenek a hosszú távon is fenntartható, felelős pénzügyi megoldások kialakításához: a felmérések olyan kulcsfontosságú trendeket azonosítanak, amelyek nélkülözhetetlenek a tudatos döntések meghozatalához – ügyfélként és szolgáltatóként egyaránt.