Az osztrákokat is előzzük, ha gyerekszületésekről van szó

Németországban egyes becslések alapján az évtized végére már akár 5 millióval is apadhat a népességszám. Közben a Távol-Keleten több helyen azt vizsgálják, hogy a jelenlegi lakosság-fogyás mellett mennyi idő kéne a teljes kihaláshoz. Japánban úgy kalkulálnak, hogy ehhez körülbelül ezer év kell még.

Ázsiában nem csak a felkelő nap országában van egyre kevesebb gyerekzsivaj. Hosszú idő után először már Kínában is lejtőre kerültek a demográfiai adatok. Tavaly év végén 850 ezerrel voltak kevesebben, min egy évvel korábban.

Ma már szinte mindenütt apadnak a termékenységi ráták. A jelenség globális.

A képlet jószerivel mindenütt ugyanaz. Ahol az életszínvonal emelkedésnek indul, megerősödik a középréteg és elterjednek a korszerű fogamzásgátlási módszerek ott a születések száma általában csökkenésnek indul. Emiatt lakosságarányosan a legtöbb gyerek a mélyszegénységben élő társadalmakban születik. A nyugat-afrikai Nigerben például egy nő átlagosan az élete folyamán 6-7 gyereket szül.

Nagyon valószínű, hogy még ebben az évszázadban eljön az a pont, ahol az egész Föld lakossága elkezd zsugorodni. Minden bizonnyal emiatt a 10 milliárdos létszámot az emberiség nem is fogja elérni. Ami fenntarthatósági oldalról nézve nem rossz hír. Viszont a túlzottan nagy esés komoly gazdasági gondokhoz vezet. Hisz ahol az idősek aránya a lakosságon belül folyamaton nő, ott a nyugdíjakat egyre nehezebb előteremteni.

Globális termékenységi arányszám várható alakulása

Ahhoz, hogy egy országban természetes szaporodással szinten maradjon a népesség, az egy nőre eső átlagos szülésszámnak valamivel kettő felett kéne lennie. Ezt a szintet az Európai Unióban egyetlen ország se éri el. Hogy ezt a felállást miként lehet orvosolni azt nem tudjuk, de az egyértelmű, hogy a fogyás mértékét lehet csillapítani.

Erre az egyik legjobb példa itt a kontinensen: Magyarország. A 2000-es évek elején nálunk különösen borús volt a helyzet. A 2008-as gazdasági válság pedig csak tovább rontott a számainkon. A termékenységi arányszám, amely azt mutatja meg, hogy egy nő az élete folyamán hány gyermeknek adna életet az adott esztendő születési gyakorisága mellett, 2011-ben lecsúszott 1,23-ra.  Mi lettünk Európa sereghajtója. Az EU-ban sehol nem volt olyan alacsony ez a mutató, mint nálunk.  

Ezután viszont kiderült, hogy családtámogatásokkal lehet ösztönözni a gyerekvállalásokat. A hazai számok ezután elkezdtek szárnyalni.

Mostanra oda jutottunk, hogy megelőzzük az európai átlagot is. Mindez úgy sikerült, hogy Magyarországon a lakosságon belül nincsenek jelentős számban bevándorlók. Ezt azért érdemes kiemelni, mert az OECD egyik kimutatása megállapította, hogy a bevándorlók Európában rendszerint több gyerek vállalnak, mint a helyi lakosok, ezért a legtöbb országban felfelé húzzák az átlagot.  

Az ENSZ számításai szerint idén a termékenységi ráta Európában különösen rossz Olaszországban (1,3) és Spanyolországban (1,29), illetve részben a háborús állapotok miatt Ukrajnában (1,28) is. De a kontinensen jócskán az 1,5-ös európai átlag alatt van Portugália (1,37), Görögország (1,38) és Finnország (1,4) is.

Magyarország az 1,58-as eredményével olyan államokat előz, mint Ausztria, Németország, Norvégia vagy Svájc. Európában, ha a törpeállamokat nem számítjuk az élvonalban Franciaország van 1,79-es értékkel.

Termékenységi ráta néhány régiós országban (2023)

Forrás: statista.com