Elárulta az Európai Központi Bank, mikor jönnek az első kamatemelések

Az Európai Központi Bank nem változtatott a kamatlábakon a mai kamatdöntő ülésén. Az irányadó ráta 0 százalékon, a betéti kamat -0,5 százalékon maradt.

Az EKB jelzése alapján ugyanakkor júliusban és szeptemberben is 0,25-0,25 százalékpontos kamatemelést hajthatnak végre.

Ezt követően további szigorítások jönnek, melyek dinamikáját a friss inflációs adatok befolyásolják majd.

Ennek megfelelően legkorábban az őszi hónapoktól szűnhet meg a jelenlegi negatív kamatkörnyezet az euróövezetben.

A várakozásokkal összhangban az Európai Központi Bank a hónap végén befejezi az eszközvásárlási programját. A kötvényvásárlások a pénzpolitika rendkívül fontos elemét képezték az elmúlt közel 7 évben. A hírre tovább emelkedtek a német és az olasz kötvényhozamok.

Infláció

A monetáris politika szigorítására azért van szükség, mert az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedett az infláció az euróövezetben. A nagyobb árnyomás döntően a magasabb energia- és alapanyagárakra vezethető vissza, amit a háború, a szankciós politikák és a koronavírus utáni kínálati sokkok okoznak.

Az ársokkoknak jelentős másodkörös hatásai vannak. Az infláció egyre szélesebb termékkört egyre erőteljesebben érint. Erre reagálnia kell az Európai Központi Banknak.

Az eurózónában is 8 százalék felé gyorsult az árdinamika májusban az eurostat előzetes adatai alapján. Ez egyúttal történelmi rekordot is jelent.

Németországban szintén 8 százalék környezetébe kúszott fel a fogyasztói árindex. Ekkora árnyomás 1973 óta nem volt Európa legerősebb gazdaságában.

Inflációs és gazdasági előrejelzések

Az Európai Központi Bank közzétette a friss inflációs és gazdasági előrejelzéseit.

Az inflációs előrejelzéseket megemelte az EKB: az idén 6,8 százalékos lehet a pénzromlás üteme az eurózónában, szemben a márciusban várt 5,1 százalékkal.

Az energiaárak tartósan magasan maradhatnak, miközben csökkenő munkanélküliség mellett dinamikusabban emelkednek a bérek.

Az infláció emiatt várhatóan csak két év alatt tud visszasüllyedni 2,1 százalékra, ami még mindig enyhén magasabb a 2 százalékos jegybanki célnál.

Ezzel egyidejűleg lefelé módosította az EKB az eurózóna gazdasági növekedési kilátásait. A háború negatív hatásai tehát a jegybanki előrejelzésekben is megjelennek.

Az euróövezet GDP bővülési üteme az idén csupán 2,8 százalék lehet, míg 2023-ban 2,1 százalékot tehet ki. Márciusban még 3,7 és 2,8 százalékos növekedést várt az Európai Központi Bank 2022-re és 2023-ra.