Az EU túlzó környezetvédelmi követelményei miatt élelmiszerhiány lehet Európában?

Az ukrajnai háború, a magas energiárak, az infláció és az ellátási láncok mellett az Európai Bizottság környezetvédelmi szigorításai is próbára teszik az európai gazdákat - hangzott el a Gazdálkodók Világszervezetének (WFO, World Farmers' Organisation) budapesti közgyűlésén.

A római székhelyű WFO-t 2011-ben hozták létre, szorosan együttműködik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO), és jelenleg a világ legnagyobb független agrárszervezetének számít.

Az Európai Unióban szélsőséges környezetvédők olyan előírásokat próbálnak elfogadtatni az uniós gazdákkal, amelyek a valóságban kivitelezhetetlenek

- hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) elnöke a rendezvényen tartott beszédében.

Mint mondta, az úgynevezett Európai Zöld Megállapodás, se nem zöld, se nem megállapodás: a környezeti terheket nem csökkenti, és nincs is mögötte egyeztetéseken alapuló egyetértés.

Az előírásokat ráadásul hatástanulmányok nélkül próbálják ráerőszakolni a gazdákra.

Az előírások szerint a magyar gazdáknak is

• 50 százalékkal kellene csökkenteni a növényvédő szerek alkalmazását,
• 20 százalékkal a műtrágya használatot,
• az állattartóknak pedig 50 százalékkal kellene visszafogniuk az antibikumok használatát.
• Emellett az ökológiai gazdálkodást háromszorosára kellene megemelni.

Mindez több, független kutatóintézet szerint is kivitelezhetetlen, az élelmiszerek árának emelkedéséhez és élemiszerhiányhoz vezetne.

Összességében a Zöld Megállapodás végrehajtásával Európa agrárimportra szorulna, mert kevesebb lenne az európai termelés

- tette hozzá Győrffy Balázs.

Kiemelte, hogy az Európai Bizottság most már a támogatások blokkolásával is zsarolhatja a gazdákat, ha az úgynevezett stratégiai tervbe nem veszik be a "megállapodás" főbb pontjait.

Mindez ráadásul egy olyan időszakban zajlik, amikor az orosz-ukrán háború súlyos élelmiszerválságot idézhet elő több területen, így például Észak-Afrikában.

- A koronavírus járvány miatti lezárások, és az ellátási láncok megszakadása pedig megmutatta, milyen nagy jelentősége van a nemzeti termelésnek, és az önellátás képességének, valamint a termelési láncok lerövidítésének - fogalmazott a NAK elnöke. 

- A 21. század nagy kihívásai – a népességnövekedéstől a klímaváltozáson át a járványokig – mind arra ébresztik rá az embereket, hogy a biztonságos élethez elegendő mennyiségű és minőségű élelmiszerre van szükség - fogalmazott Győrffy Balázs.

"Nem lehet éhezés az orosz-ukrán háború miatt"

A közgyűlésen új vezetőket is választott a Gazdálkodók Világszervezete, a World Farmers Organization.

A frissen megválasztott elnök, a francia Arnold Puech d'Alissac arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre fontosabb a fiatalok bevonása az agráriumba a generációváltás okozta problémák miatt. Kitért az ukrán búzaexport blokkolása miatti problémákra, mint mondta,

az ukrán silókban betárolt gabonára óriási szüksége van több közel-keleti és észak-afrikai országnak is.

Az Ukrajnában rekedt gabona evakuálására az ukrán tengeri kikötők orosz lezárása miatt van szükség.

A szállítmányok vasúti kimentését jelentősen nehezíti, hogy az ukrajnai vasút nyomtávolsága eltér a környező uniós országokétól. A szállítmányokat tehát a határokon át kellene rakodni, ami infrastrukturális és kapacitási korlátokba ütközik.

A kérdésben Törökország már korábban felajánlotta a segítségét, miszerint a Fekete-tengeren török hajók segítségével bonyolítanák le a gabona szállítását.

A WFO elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy "nem lehet éhezés a háború miatt", a háborús feleknek minél hamarabb tűzszüneti megállapodást kell kötniük, és a gabonaszállítmányokat nem lehet blokkolni. 

Az európai agrárszektorral kapcsolatban kifejtette: a nők szerepe egyre nagyobb, minél szélesebb körű bevonásuk kulcskérdés.

A független agrárszervezet konferenciája kedden kezdődött Budapesten.

A több mint 50 országból érkező küldöttek a mezőgazdaság jövőjének innovatív üzleti és technológiai megoldásaival is megismerkedhetnek a holnap záruló eseménysorozaton.

Az előadások egyik központi témája volt, hogy a nők nélkülözhetetlen szerepet játszanak a mezőgazdaságban a világ minden részén, nehezebben férnek az erőforrásokhoz, mint férfi társaiknak.

Hasonló cipőben járnak a fiatal agrárszereplők. Ezen a helyzeten próbál a WFO változtatni a maga eszközeivel, felvállalva a közvetítő szerepet a kormányzatok, magán- és közintézmények, valamint a pénzügyi szereplők, illetve az ENSZ-hez hasonló nemzetközi szervezetek között.

A fórumon a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt fenntartható agrárgazdasághoz elengedhetetlen információtechnológiai megoldásokról is szó esett. Ezek óriási szerepet játszhatnak a földműveléssel összefonódott vidéki élet fenntarthatóságához szükséges digitális átalakulásában úgy, hogy annak előnyeiből a legkisebb termelők is profitálhassanak.