Elöregszik a magyar társadalom, tovább nyílik a Budapest-vidék olló

Az Eurostat szeptember 23-i regionális adatai megyei és regionális szinten egyaránt figyelemre méltó jellemzőkre mutatnak rá. Az adatbázis nagyon gazdag: népesedési, foglalkoztatási, egészségi állapottal és képzettségi szintekkel kapcsolatos adatokat egyaránt tartalmaz. A továbbiakban 5 területet emelünk ki, egyet megyei, a többit regionális szinten mutatunk be. A regionális szintnél nemzetközi összehasonlítást is láthatunk.

Az 1. táblázatban az országos és megyei szintű korösszetétel adatokat látunk 3 korcsoportra és két évre.

1. táblázat. A magyar lakosság korösszetétele regionális bontásban (2025)

Megyék	Lakosságon belül
	0–14 évesek aránya		20–64 évesek aránya		65 és idősebbek aránya
	2022	2025	2022	2025	2022	2025
Magyarország	14,5	14,3	60,0	59,6	20,4	20,9
Budapest	12,9	12,3	61,2	62,2	21,4	20,8
Pest	16,7	16,4	60,1	59,9	17,7	18,0
Fejér	14,6	14,7	60,5	59,7	19,9	20,6
Komárom-Esztergom	14,6	14,4	61,0	60,5	19,5	20,0
Veszprém	13,6	13,5	59,8	58,6	21,6	22,8
Győr-Moson-Sopron	14,7	14,7	61,2	60,5	19,0	19,5
Vas	13,2	13,4	60,6	59,7	21,3	22,1
Zala	12,4	12,2	59,3	57,9	23,7	25,1
Baranya	13,4	13,0	59,6	58,7	21,8	23,0
Somogy	13,3	13,3	58,8	57,7	23,0	24,2
Tolna	13,8	14,0	58,8	57,8	22,5	23,4
Borsod-Abaúj-Zemplén	16,0	16,4	59,2	58,1	19,3	20,1
Heves	14,4	14,4	58,7	58,2	21,7	22,1
Nógrád	14,0	14,5	58,9	58,2	21,8	22,4
Hajdú-Bihar	15,3	15,1	59,9	59,7	19,1	19,7
Jász-Nagykun-Szolnok	14,7	14,9	58,8	58,0	21,4	21,8
Szabolcs-Szatmár-Bereg	16,2	16,4	60,4	59,3	17,8	18,6
Bács-Kiskun	14,5	14,6	59,3	58,3	21,2	22,0
Békés	13,0	13,2	58,6	57,7	23,5	24,2
Csongrád-Csanád	13,6	13,3	59,5	59,5	21,8	22,3
Csehország	16,1	15,5	58,5	58,2	20,6	20,7
Lengyelország	15,6	14,8	60,5	59,0	19,4	21,0
Szlovákia	16,1	15,8	61,2*	60,3	17,4	18,8
Ausztria	14,4	14,3	61,3	60,6	19,4	20,2

Forrás: Eurostat 2026. 07. 10. (*2023 évi adat)

A táblázatban azt látjuk, hogy a 0–14 éves korcsoport aránya 2022 és 2025 között 9 megyében nőtt. Az arány 2025-ben Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb: 16,4 százalék.

A 20–64 éves korcsoport aránya 2022–2025 között egyedül Budapesten mutat enyhe növekedést. Mindenhol máshol csökkenés tapasztalható. Ennek a korcsoportnak az aránya 2025-ben Budapesten a legmagasabb (62,2 százalék).

A 65 és idősebb korcsoport aránya vegyesebb képet mutat. Országos szinten enyhe növekedés látható 2022-ről 2025-re. Megyei szinten 18 helyen növekedést, Budapesten és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csökkenést látunk.

Nemzetközi összevetésben a 0–14 éves korcsoport aránya 2025-ben Ausztriában a magyar adattal egyezik, a cseh, lengyel és szlovák érték pedig magasabb a magyarnál. A 20–64 éves korcsoport esetén 2025-ben az osztrák és a szlovák aránya magasabb, a cseh és a lengyel alacsonyabb a magyarnál. A különbségek azonban nem nagyok.

Az 1. ábrán a termékenységi ráta alakulását látjuk a magyar régiókban és V4-ekben és Ausztriában.

1. ábra. Termékenységi ráta. Magyar régiókban, V4-ek és Ausztria, 2024

Forrás: Eurostat 2026.09.03.

Két magyar régió adatai ugranak ki, bár ezek is alacsony értéknek tekinthetők a népesség alakulása szempontjából.

Országos szinten az osztrák és lengyel adat rosszabb, a szlovák kicsit jobb, mint a magyar.

Meg kell azonban említeni, hogy 2021-ben a magyar érték még 1,63 volt. Azt sem tudjuk még, hogy milyen változás következett be 2025-ben. Ami feltűnő, az a nagyon alacsony budapesti és nyugat-dunántúli érték. De az is érdekes, hogy a gazdaságban nálunk jobban teljesítő Lengyelországban milyen alacsony, csupán 1,14 a termékenységi ráta értéke.

A lakosság számának alakulása szempontjából fontos adat a várható élettartam is. Ezt látjuk a 2. ábrán.

2. ábra. Várható élettartam. Magyar régiók, V4-ek és Ausztria, 2024

Forrás: Eurostat

A 2024 évi magyar adat országos szinten a legalacsonyabb, például 3,1 évvel rövidebb a cseh értéknél. Még drámaibbak a regionális adatok.

Az észak-magyarországi érték csupán 78,3 év. A legmagasabb várható élettartamot – 81,4 évet – Budapesten találjuk, de még ez is jóval alacsonyabb a csehországi értéknél (83 év).

Nagyon fontos mutató a fiatalok helyzete is. A 3. ábrán azt látjuk, hogy a 15–29 éves korcsoporton belül hány százaléknak nincs munkája és szervezett iskolai oktatásban sem vesz részt.

3. ábra. A se nem dolgozó, se nem tanuló fiatalok aránya (15-29 év). Magyar régiók, V4-ek és Ausztria, 2025

Forrás: Eurostat 2026.09.10.

Országos szinten a magyar adatnál csak a szlovák rosszabb. De az igazán nagy gondot a regionális eltérések mutatják. Három régióban nagyon magas az arány: Észak-Magyarországon 19,2, Észak-Alföldön 15,3, és Dél-Dunántúlon 14,4 százalék. Ehhez képest viszont elenyészően alacsony, 3,8 százalék az arány Budapesten.

A budapesti adat az EU-n belül a legalacsonyabbak.

Végül a 4. ábrán a felsőfokú végzettségűek arányát látjuk a 24–34 éves korcsoportban.

4. ábra. Felsőfokú végzettségűek aránya a 24–34 éves korcsoportban. Magyar régiók, V4-ek és Ausztria, 2025

Forrás: Eurostat 2026.09.10.

A magyar adat a V4-ek között a legalacsonyabb. EU-s szinten is a 25. helyen vagyunk.

Regionális szinten pedig hatalmasak a különbségek. Az észak-magyarországi 20,9 százalékos aránnyal szemben a budapesti érték 62 százalék. Az adatbázis további fontos adatokat is tartalmaz, amelyek részletes elemzésére nyilván szükség van ahhoz, hogy érdemi gazdaságfejlesztési stratégiát lehessen kidolgozni. Az azonban már az idézett adatokból is nyilvánvaló, hogy az óriási regionális különbségek enyhítése komoly fejlesztési feladatokat igényel, elsősorban az oktatás és az egészségügy területén.

A nem dolgozó és nem tanuló fiatalok magas aránya humán veszteség.

Helyben lévő munkahelyekre és tanulási lehetőségekre egyaránt szükség lenne a helyzet javításához.

Zárógondolatként említsük meg, hogy

a tervbe vett tudásalapú fejlődési útra való áttérést nem lehet csupán Budapestre alapozni, amelynek az adatai regionális szinten kiemelkedően jók.

Az ország egészének tudásalapú felemelése teheti lehetővé a tudás- és innováció alapú fejlődést, ami ráadásul az MI gyors terjedésével egyre sürgetőbbé is válik.