Fordulat Németországban: Megkezdték a tárgyalásokat a nagykoalícióról

Friedrich Merz, a konzervatív blokk vezetőjének célja a gyors kormányalakítás, miután konzervatív blokkja február 23-án választási győzelmet aratott. Lars Klingbeil, az SPD vezetője hangsúlyozta, hogy a CDU/CSU-val való koalíció „nem automatikus” a legfontosabb politikai nézeteltérések közepette.

A CDU/CSU blokkot Friedrich Merz valószínűsíthetően leendő kancellár Kereszténydemokrata Uniója (CDU) és kisebbik bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) alkotja.Az előrehozott szövetségi választásokon a CDU/CSU végzett az első helyen, a szavazatok mintegy 28,5%-át szerezte meg. A szociáldemokraták mindössze 16,4%-ot szereztek, ami történelmi mélypontot jelent a párt számára.

A tárgyalásokon várhatóan a koalíciós tárgyalások menetrendjének meghatározására összpontosítanak majd, Merz azt mondta, hogy célja a kormányalakítás még húsvét előtt.Bár az SPD beleegyezett a tárgyalások gyors megkezdésébe, Lars Klingbeil, a párt társelnöke hangsúlyozta, hogy a CDU/CSU-val való koalíció még nincs kőbe vésve, a tagság véleményét is meghallgatják - írja a Deutsche Welle.

Az SPD és a CDU/CSU számos kulcsfontosságú kérdésben, többek között a migráció, az adópolitika és a közkiadások ügyében nem ért egyet.Az SPD a német adósságfék feloldását követelte a szövetségi költségvetés növelése érdekében, míg a CDU/CSU a fék fenntartása mellett érvelt, miközben külön alapot hoz létre a védelmi kiadásokra.

Az adósságfék lazítása kapcsán felmerült, hogy még a Bundestagban megpróbálják keresztülvinni ezt a törvényt, ami Magyarországnak is jó lehet a gazdaságélénkítő hatása révén - hangzott el a Magyar Külügyi Intézet fórumán, ahol Hettyey András, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem docense,  Baranyi Tamás, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) stratégiai igazgatója, és Stefán Csaba, az MKI kutatója vitatta meg a német koalíciós esélyeket.

Mint elhangzott, nagyon sok a rejtély az AfD körül, és Alice Weidel az egyik olyan kancellárjelölt, aki sokkal népszerűtlenebb, mint a pártja. Ennek ellentéte Robert Habeck, a Zöldek vezetője, aki sokkal népszerűbb, mint az álátala vezetett Zöld Párt.

Az AfD-vel kapcsolatban a kutatók úgy fogalmaztak, hogy a párt alapvetően elitellenes, és bizonyos kérdésekben önsorsrontó politikát folytat, ennek ellenére további népszerűség növekedés várható, ha az új német kormány nem áll össze gyorsan, vagy ha nem tud érdemi válaszokat felmutatni a sürgős problémákra.

Megjegyezték, hogy az AfD álláspontja több ponton is homályos: ilyen például az Unió megítélése, az eddigi uniós eredmények leépítése, ami Magyarországot rosszul érintené.

Összességében az előrehozott választásokon egyik párt sem tudott kiállítani egy szimpatikus, karizmatikus politikust, mindenki a 30 százalék alatt volt, még Friedrich Merz támogatottsága is alacsony.

A német hadiiparral kapcsolatban elhangzott, hogy jó harckocsikat gyártanak, de a jövő háborúit drónokkal vívják majd, így erre kéne összpontosítani. A háború miatt a dróngyártás hihetetlen tempóban fejlődik, a beszerzési folyamat pedig ezt nem tudja követni.

Mint mondták, az atomerőművek újraindítása is várható, de ez nem egyik napról a másikra történik, több évre is szükség lehet. Vívmány, hogy nagyobb az energiahatékonyság, és magas a zöld energia aránya az energiamixben.

A külpolitikai iránnyal kapcsolatban elhangzott, hogy Friedrich Merz egyelőre azt jelentette be, hogy Párizsba és Varsóba látogat, de nem nagyon látható, mennyire vezetheti majd Európát, illetve mit tud majd kezdeni az orosz-ukrán háború kérdésével. Az Ukrajnának szállítandó Taurus rakéták ügyéből mindenesetre kihátrált, és az amerikai segítségtől tette függővé, másrészt azt ia hangoztatta, hogy az új kormány még jobban támogathatja Ukrajnát a jövőben, miközben a Bundeswehr feltőkésítését is folytatja.Merz várhaóan két partnerre fókuszál majd: Franciaországra és Lengyelországra, de egy erős Németországra van szüksége Európának. Valószínű, hogy az amerikai vámokra válaszként erősítik a hadiipari termelést, így az ágazat felszívhatja az autóiparból elbocsátott munkaerő egy részét.

Ha Donald Trump amerikai elnök bevezeti a vámokat, az leginkább a németeknek fog ártani, kérdéses, hogy az új német kabinet miként tud visszavágni, mert sokkal nagyobb a német export mennyisége, mint amennyit ők importálnak az Egyesült Államokból.

Jelenleg Németország rossz viszonyban van Oroszországgal és Kínával is, nem engedhetik meg maguknak, hogy Amerikával is összevesszenek, és az USA a legnagyobb kereskedelmi partnerük, a németek nagyon kitettek az amerikai piacnak.Ugyanakkor nagy veszteség, ha 25 százalékos büntetővámmal sújtják az európai autókat, sőt, az amerikai autógyártók is árat emelhetnek, ami növelheti az inflációt Amerikában.

Minden tizedik autó, amit Magyarországon gyártanak, Amerikában talál piacra, ezért Trump vámjai nagy  veszteséget okoznak Magyarországnak is.A következő négy évben új német-francia tengely működhet, és a gazdaságban is meg tudnak oldani több problémát is, de kérdéses, hogy az AfD mennyit veszít a szélsőséges álláspontjából, mennyire mérséklődik, ettől is függ, mennyire erősödhet meg a párt.

Összességében Németország lett az 1990-es változás nagy nyertese, ahogy az euróbevezetésé is, így a fennálló európai rend status quo-jáért tesznek sokat, mert nagyot tudnak esni, ha ennek a világnak vége lehet - fogalmaztak a kutatók.