Hogyan hat az időjárás az energiaárakra?

Részben az európai villamosenergia-rendszer és -piac fokozatos integrációja miatt egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, hogy az időjárási előrejelzések nagyobb földrajzi területekre is rendelkezésre álljanak. Ebbe az irányba mutat az is, hogy az európai villamosenergia-ellátás részben földgáz-tüzelésű erőművektől függ, amelyek tüzelőanyag igényeinek kielégítésében a vezetékes gáz import visszaesésével párhuzamosan egyre nagyobb szerepet kap a más kontinensekről hajóval ideszállított cseppfolyósított földgázból (LNG) visszagázosított energiahordozó.

Az LNG-tankerek úti céljai földrajzilag szintén rendkívül változatosak, amelyek ráadásul a hajók indulásakor előfordulhat, hogy még nincsenek is véglegesítve. Az LNG-piac tehát lényegében globalizálta a gázpiacot, amelyre az időjárással kapcsolatos összefüggések jelentős hatást gyakorolnak. A lokális időjárási jelenségek, így globális jelentőségre tesznek szert, a helyi kereslet és kínálat közvetlen befolyásolásával - közvetetten - a világ távoli pontjának piaci viszonyait is formálva.

Mindebből következően a hatékony és eredményes villamosenergia-kereskedelemhez egyre inkább elengedhetetlen az egész világ aktuális és várható időjárásának nyomon követése.

Az MVM Partner kereskedői rendszeresen, naponta rövidebben és hetente három alkalommal hosszabban kapnak tájékoztatót az időjárás várható alakulásáról, heti egy alkalommal pedig a következő 45 napban várható egyesült államokbeli és kínai meteorológiai viszonyokról és az energiafelhasználás valószínűsíthető mértékéről is informálják őket.

Húsz éve fel sem merült volna a probléma

Összességében tehát jelentősebbé, de a klímaváltozás miatt egyben kiszámíthatatlanabbá is vált az időjárás szerepe az energiakereskedelem szempontjából, különösen hosszabb távon.

Rövid, egyhetes távlatban nem tapasztalható az előrejelzések pontosságának, minőségének a csökkenése, de több hónapra előre, például a nyári nukleáris- vagy vízenergia-termelés kilátásaira vonatkozó kérdésre napjainkban egyértelműen jóval bizonytalanabb válasz adható, mint akár csak két évtizeddel ezelőtt, amikor még nem is igazán létezett az említett probléma.

Mindez komoly hatásokkal jár az energiakereskedői tevékenységre nézve is.

A megújulók térnyerése és a termelésük növekedése alapvetően is növeli a piaci árak volatilitását.

Korábban, amíg a megújulók szerepe nem volt számottevő, addig alapvetően az határozta meg az árakat, hogy a konvencionális erőművek milyen áron tudták beszerezni a tüzelőanyagot, és hogy milyen hatásfokkal voltak képesek villamos energiát előállítani.

Napjainkban, amikor a termelést bizonyos időszakokban már nagyrészt megújulók biztosítják, rendkívül alacsony, akár negatív árak is kialakulhatnak a nagykereskedelmi villamos energia piacon, miután az időjárásfüggő megújuló erőművek üzemanyag nélkül, alacsony változó költségekkel termelnek.

Szintén időjárásfüggő jellegük miatt, pedig az is előfordulhat, hogy hirtelen, drámai mértékben visszaesik a megújulóenergia-termelés (ezt hívják a németek dunkelflaute hatásnak, amikor a nap sem süt és a szél sem fúj), ezáltal a piaci kínálat is, ami azonnali jelentős emelő hatással bír az árakra.

A megújuló kapacitás bővülésével függ össze az az általános tendencia is, mely szerint minél rövidebb időre szól az előrejelzés, annál pontosabb az eredménye, ezért a kereskedés egyre inkább közelít a termelés idejéhez.

Így várhatóan a kereskedés egészében egyre nagyobb szerepet kap a napon belüli és a másnapi piac, tehát a viszonylag jól előre jelezhető megújuló termelésű időtávok. Ha a termelés eltér az előre jelzetthez képest, akkor a felesleget vagy hiányt a piaci szereplőnek le kell kereskednie, ami miatt a kereskedési időtávok csökkenése a piaci likviditás növekedésével jár.

A piaci koncepciót is átalakíthatja az időjárás?

Részben az időjárással, illetve a megújuló kapacitások bővülésével kapcsolatos egy másik árampiaci kihívás is.

A villamosenergia-kereskedés (napi és napon belüli) jelenlegi formájában általában régiós szinten történik Európában, néhány ország kivételével, amelyek földrajzi adottságaik miatt több zónára bontott, eltérő árszintű piacaikon kereskednek. Például Olaszországban a fogyasztás az északi régióban nagyobb, míg a megújuló-termelés a déli területekre koncentrálódik, ami jelentős szélenergia-termelésű időszakokban szűk keresztmetszetek kialakulását idézhet elő a hálózatban.

Ezért bizonyos, műszaki megfontolások által motivált vélemények szerint az országonkénti kereskedést olyan piaci struktúrává lenne célszerű alakítani, amelyben az adottságoknak megfelelően lennének kialakítva az úgynevezett ajánlati zónák.

Amennyiben ez a koncepció teret nyerne, az akár azt is jelenthetné, hogy a jövőben a magyarországi villamosenergia-termelést és -igényeket nem feltétlen Magyarországon kereskedik majd le, hanem például egy kelet-közép-európai zónának nevezett regionális piacon.

Egy ilyen koncepció inkább a nagyobb piacokat osztaná fel, például a szélenergia tekintetében Olaszországhoz hasonló gondokkal is küzdő Németország esetében északi és déli részre.

A német és főleg a szomszédos országok immár krónikusnak nevezhető problémája ugyanis, hogy a megugró észak-németországi szélenergia-termelés gyakran úgy jut el fizikailag Dél-Németországba, hogy nagy kerülőt megtéve igénybe veszi és leterheli a lengyel, a cseh vagy akár a magyar hálózatot is.

A szakemberek igyekeznek ezt a helyzetet különféle intézkedésekkel és piaci mechanizmusokkal megoldani, de az ilyen jellegű problémák várhatóan egyre inkább előtérbe kerülnek a megújuló kapacitás bővülésével.

Besegít a mesterséges intelligencia

Az energiaszektorban és a klimatikus viszonyokban zajló folyamatok egyre fontosabbá teszik a meteorológia, illetve az időjárási előrejelzések szerepét és az időjárási modellek további fejlesztését is. Mindez a munkában részt vevő meteorológusoktól az energetikai szempontok figyelembevételét kívánja meg, míg az energiakereskedőknek némi meteorológus-szemléletet kell elsajátítaniuk.

Az energiakereskedelem céljaihoz használt időjárási előrejelzések elkészítéséhez és pontosításához napjainkban már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszik az MVM Partnernél, így a mesterséges intelligencia a megújuló villamosenergia-termelés rövid távú menetrendezéséhez is képes hozzájárulni.

Bár a mesterséges intelligencia, illetve a gépi tanulás fejlesztésének és alkalmazásának még viszonylag az elején járunk, de már ma sem pótolhatóak emberi munkaerővel, hiszen a technológia jóval gyorsabb és hatékonyabb megoldást kínál az adott munkafolyamatban. A technológia hosszabb távon az előrejelzések bizonytalansági faktorát is csökkentheti, ha teljesen nem is lesz képes azt megszüntetni, már csak a kiinduló adatok esetleges hiányosságaira, pontatlanságaira, hibáira tekintettel sem. (X)