Megvan az MNB döntése a kamatokról

Az egynapos fedezett hitel kamatfolyosót 20,50 százalékra vitték le az eddigi 25 százalékról, ami 450 bázispontos mérséklést jelent - derül ki a Magyar Nemzeti Bank közleményéből.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke már a múlt héten jelezte a vg.hu-nak adott interjúban, hogy csökkenthetik a mai kamatdöntő ülésen a kamatfolyosó felső szélét.

Az MNB közleménye a következő indoklást közölte: az elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

A globális gazdasági kilátásokat továbbra is kettősség jellemzi. 2023-ban a fejlett országokban várhatóan lassul a kibocsátás növekedési üteme, míg a feltörekvő országok esetében a tavalyihoz hasonló növekedés várható.

A legtöbb ország munkaerőpiacát feszesség jellemzi. Az orosz-ukrán háború és az elhúzódóan magas inflációs környezet lefelé mutató növekedési kockázatokat okoz. Az energiaárak korrekciója, valamint a gáztározók kedvező töltöttségi szintje enyhíti az európai energiaválság negatív hatásait, ami a kontinens konjunktúra kilátásainak javulását vetíti előre.

Egyre több országban figyelhető meg az infláció fordulata. Ugyanakkor a maginflációs mutatók alakulása arra utal, hogy a legtöbb országban az árindexek lassulása a korábban vártnál jobban elhúzódhat. A világgazdaság lassulása, a globális energia- és nyersanyagárak korrekciója, illetve a nemzetközi szállítási költségek csökkenése a globális dezinfláció folytatódását vetíti előre.

Az előző kamatdöntés óta javult a befektetői hangulat. Az amerikai és az európai bankszektorral kapcsolatos aggodalmak oldódtak, és ismét fókuszba kerültek a meghatározó jegybankok kamatpolitikájával kapcsolatos várakozások.

A Federal Reserve (Fed) és az Európai Központi Bank (EKB) esetében a döntéshozói nyilatkozatok a kamatemelések folytatódására utalnak. A piaci várakozások szerint a kamatemelési ciklusok a Fed és az EKB esetében is hamarosan véget érhetnek. A régiós jegybankok a várakozásokkal összhangban nem változtattak a monetáris kondícióikon.

A magyar gazdaságban a munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta alacsony.

Az idei évi növekedést szerkezeti és időbeli kettősség jellemzi. A kibocsátást főként a belső keresleti tényezők lassítják. A növekedés újbóli élénkülése az infláció jelentősebb csökkenésével és a beruházások felfutásával párhuzamosan az év második felében várható.

A 2024. évi növekedéshez a belső és a külső tényezők egyaránt pozitívan járulhatnak hozzá. A hazai GDP 2023-ban 0,0–1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5–4,5 százalékkal, míg 2025-ben 3,0–4,0 százalékkal bővül.

2023. januárban tetőzött a hazai infláció.

Márciusban az éves összevetésben számított infláció 25,2, míg a maginfláció 25,7 százalék volt. Az infláció 0,2 százalékponttal mérséklődött az előző hónaphoz képest. Folytatódott az élelmiszerek és az üzemanyagok árdinamikájának lassulása.

Februárhoz képest enyhén emelkedett a maginfláció, amit a piaci szolgáltatások, azon belül is a telekommunikációs szektorhoz kötődő egyedi áremelések magyaráztak. Ugyanakkor a maginflációs tételeken belül a tartós iparcikkek árai csökkentek havi összevetésben. Az inflációs várakozások változatlanul magas szinten alakulnak, ugyanakkor a kiskereskedelmi értékesítésekre, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások hónapok óta mérséklődnek.

A következő hónapokban a fogyasztóiár-index egyre gyorsabb ütemű csökkenése várható, amihez az év közepétől a bázishatások felerősödése is hozzájárul. A szigorú monetáris kondíciók egyre szélesebb körben fejtik ki dezinflációs hatásukat. A fogyasztóiár-index 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba. Az infláció 2023-ban 15,0–19,5, 2024-ben 3,0–5,0, 2025-ben pedig 2,5–3,5 százalék között alakul.

A költségvetési hiány mérséklődése az idei évben tovább folytatódik. A 2023. évi deficitre vonatkozó költségvetési előirányzat 3,9 százalék. Az államadósság-ráta 2022 végére a részletes adatok alapján a GDP 73,3 százalékára mérséklődött, majd az idei évben 69 százalékra, 2025 végére pedig 65 százalék közelébe csökkenhet.

Folytatódott a külső egyensúlyi folyamatok javulása. A folyó fizetési mérleg hiánya 2023 februárjában jelentősen mérséklődött, ezzel Magyarország finanszírozási egyenlege több mint egy év után ismét pozitívvá vált.

A külső egyensúly trendszerű javulása mögött a csökkenő energiaegyenleg, a kedvezőbbé váló cserearányok, a belföldi kereslet alkalmazkodása és az export dinamikus növekedése áll.

Az idei évben várhatóan megfeleződik a folyó fizetési mérleg hiánya. 2024-ben a normalizálódó világgazdasági környezettel, valamint az elmúlt időszakban kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával folytatódik a külkereskedelmi egyenleg és a finanszírozási képesség javulása.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az árstabilitás elérése érdekében továbbra is a szigorú monetáris kondíciók fenntartása szükséges, ezért a mai ülésén az alapkamatot 13 százalékon tartotta. A Tanács szerint az egynapos betéti gyorstenderek és devizacsere-tenderek esetében a változatlan kamatszint fenntartása indokolt. Az alapkamat jelenlegi szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére.

A szélsőséges forgatókönyvek kockázatainak csökkenésére reagálva a Tanács a kamatfolyosó szűkítéséről döntött. Ennek megfelelően az O/N betéti kamat szintje változatlanul 12,5 százalék, ugyanakkor az O/N fedezett hitelkamat 20,5 százalékra mérséklődik.

A 2023. április 1-jétől hatályba lépett, átalakított kötelezőtartalék-rendszerre az átállás gördülékenyen megtörtént. A jegybank a bankközi forintlikviditás hosszabb távú lekötését célzó eszközöket a monetáris transzmisszió erősítése érdekében a következő időszakban is alkalmazza.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. A piaci stabilitás fenntartása és a monetáris transzmisszió erősítése előretekintve is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. Az MNB folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását, és kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait.

A jegybank a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés javulásának tartósságát, és ez alapján hoz döntést az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról - írja az MNB.

Az alelnök ma 15.30-kor tart sajtóháttérbeszélgetést.