Így gyarapodott a magyar háztartások vagyona az elmúlt 15 évben - az uniós középmezőnyben vagyunk
ElemzésekA magyar családok pénzügyi vagyona az elmúlt másfél évtizedben történelmi mértékben növekedett: a nettó pénzügyi vagyon a GDP 71 százalékról 115 százalékra emelkedett, miközben a háztartások eladósodottsága a felére esett vissza. Nemzetközi összevetésben hazánk jelenleg az uniós mezőny 12.helyét foglalja el.
Jelentősen gyarapodott a magyar háztartások pénzügyi vagyona az elmúlt másfél évtizedben: a nettó pénzügyi vagyon GDP-arányosan 71 százalékról 115 százalékra emelkedett 2010 és 2025 között - mutatja az Oeconomus Gazdaságkutató friss elemzése.
- A félretett készpénz aránya nem sokat változott, a GDP 7,9%-áról annak 8,5%-áranőtt.
- Jelentősen nőtt viszont a háztartások vállalati részesedésekben lévő vagyona, a GDP 33%-áról annak 51%-ára.
- Az értékpapírokban tartott vagyon a GDP 6%-áról 18%-ára nőtt.
- Csökkent ugyanakkor a lakossági bankbetét állomány, a GDP 29%-áról 20%-ára.
- Jelentősen csökkent a különböző biztosítási termékekben elhelyezett megtakarítások mennyisége is, a GDP 22%-áról 8%-ára.
- Közben a lakosság GDP-arányos adósságállománya 2010 és 2025 között látványosan csökkent. Míg 2010-ben a GDP 44%-ára rúgott a mértéke, addig 2025-re ennek a felére, 22%-ra esett vissza.
Nemzetközi összevetésben Magyarország az uniós mezőny közepén helyezkedik el, 12. a ranglistán. A visegrádi országok között és a teljes régiónkban is a magyar háztartások pénzügyi stabilitása a legerősebb.
A legtöbb nettó megtakarítással a dán (285%), a svéd (255%) és az olasz (223%) háztartások rendelkeztek ebben az évben, a legkevesebbel pedig a lengyel (71%), a román (56%) és a szlovák (44%) háztartások. Az állampolgáraikat elszegényítő kommunista diktatúrák a lakossági vagyont érintő pusztító örökségét a rendszerváltások után több mint 30 évvel sem sikerült még leküzdeni - írja az elemzés, hozzátéve: a kelet-közép-európai háztartások pénzügyi vagyon tekintetében jócskán le vannak maradva a nyugat-európai háztartásoktól.
A fogyasztási és megtakarítási adatokat egyben vizsgálva az látszik, hogy a magyar háztartások uniós összevetésben a takarékosabbak, a pénzügyek terén az óvatosabbak közé tartoznak. Inkább hangyák, mint tücskök, a rendelkezésre álló jövedelmük uniós átlagnál nagyobb részét hajlandóak pénzügyi vagyonuk gyarapítására fordítani.
