Visszaesés, stagnálás, gyarapodás: így alakultak hazánk nemzetközi tartalékai az elmúlt évtizedekben

Történelmi rekordra emelkedett és elérte a 60.6 milliárd eurót a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemzetközi tartalékainak összege idén április végére. A jegybanki adatbázisban 1998-tól végignéztük, hogyan alakult az évtizedek során hazánk nemzetközi tartalékainak összege:

mikor volt visszalépés vagy megtorpanás, és mikor történtek a legjelentősebb mértékű gyarapodások.

Az összehasonlításnál mindig az adott év december 31-i adatát vettük alapul.

Az MNB nemzetközi tartalékainak legnagyobb részét a devizatartalékok jelentik, ezt követi a monetáris arany, azaz a jegybank által birtokolt fizikai aranykészlet és az aranyszámlák. A tartalékok jóval kisebb részét jelenti a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kibocsátott, sajátos nemzetközi tartalékeszköz (SDR), valamint az IMF tartalékpozíció és az egyéb követelés.

1998-ban hazánk nemzetközi tartalékai 8 milliárd eurót tettek ki, az ezt követő évekre pedig lassú növekedés illetve stagnálás volt jellemző.

A nemzetközi tartalék kis részét jelentette ekkor az aranytartalék, amely - az 1989-1992 között történt nagy leépítés és eladás nyomán - 3.1 tonnára zsugorodott. (A nemzetközi tartalékoknál az aranytartalék mennyisége lényegében változatlan maradt egészen 2018-ig.)

A teljes nemzetközi tartalékunk - a következő években tapasztalt lassú gyarapodást majd visszaesést követően - 2007 végére elérte a 16,4 milliárd eurót.

2008-ban csaknem 50 százalékkal nőtt a nemzetközi tartalékok összege, elérve a 24 milliárd eurót, ám e változás mögött ezúttal nem pozitív folyamatok álltak, hanem a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank mentőcsomagja.

A Gyurcsány Ferenc vezette kormány 2008 októberében, a globális pénzügyi válság kirobbanása után kényszerült a Nemzetközi Valutaalaphoz, az Európai Unióhoz és a Világbankhoz fordulni egy 20 milliárd eurós mentőcsomagért, az állam fizetésképtelenségének elkerülése érdekében. A gigahitelt azt követően kellett felvenni, hogy Magyarország külső finanszírozási helyzete drasztikusan romlott:

a forint tartósan gyengült, és a külföldi befektetők elkezdték kivenni a pénzüket, így reálissá vált a veszély, hogy hazánk nem tudja finanszírozni rövid lejáratú devizaadósságát.

A mentőcsomag lehívása nyomán stabilabbá vált a forint árfolyama, és a piacok bizalma lassan elkezdett visszatérni. (A hitelért cserébe radikális szigorításokat vártak el a hitelezők, ami többek között a szociális juttatások megkurtítását, nyugdíjkorlátozást és a közszféra béreit érintette negatívan.)

A következő évek gyarapodással teltek, majd a tartalékok emelkedésének üteme 2016-ban rövid időre megtört: ekkor 30 milliárdról 24 milliárd euróra süllyedt a tartalékok összege. A következő években azonban tovább folytatódott az emelkedés, melyben fontos szerepet töltött be, hogy 2018 októberében az MNB megtízszerezte hazánk aranytartalékát.

megtízszerezte hazánk aranytartalékát, 31.5 tonnára hízlalva annak mennyiségét.

A nemzetközi tartalékok szintje az ezt követő években dinamikus bővülést mutatott,

minden év vége egy újabb rekordot jelentett, s ez a folyamat tart jelenleg is.

A tartalékok összetétele mindeközben változott: a devizakövetelés továbbra is a tartalékok legjelentősebb részét teszi ki, ám egyre nagyobb részesedése lett az aranynak, valamint az SDR-nek és egyéb követeléseknek.

Az elmúlt egy évet vizsgálva látható, hogy a tartalékok növekedése tovább gyorsult:

egy év alatt több mint tízmilliárd euróval emelkedett a nemzetközi tartalékok összege, most elérve a 60.6 milliárd eurót.

Amennyiben az új kormánynak tényleg sikerül megállapodnia az uniós források felszabadításáról, akkor a devizatartalék összege tovább emelkedhet.

Mikor nőnek egy ország nemzetközi tartalékai?

Miből áll össze az MNB nemzetközi tartaléka?

• devizatartalék: Külföldi devizákban denominált likvid eszközök, főként kötvények, kincstárjegyek, külföldi számlapénz és rövid lejáratú bankbetétek.
• Monetáris arany: A jegybank által birtokolt fizikai aranykészlet és nem-allokált aranyszámlák.
• SDR (Special Drawing Rights): A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kibocsátott, sajátos nemzetközi tartalékeszköz.
• IMF tartalékpozíció: A mindenkori tagország IMF-kvótája és a Valutaalap által a tagországtól igénybe vett devizaösszeg közötti különbözet.
• Egyéb követelések