Soha nem volt akkora devizatartaléka hazánknak, mint most: az MNB nemzetközi tartalékainak összege meghaladja a 60 milliárd eurót. A tartalékok alakulását egészen 1998-ig visszanézve látható, hogy az elmúlt években sorra dőltek meg a történelmi csúcsok. A leglátványosabb előrelépés az elmúlt öt évben következett be.
Történelmi rekordra emelkedett és elérte a 60.6 milliárd eurót a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemzetközi tartalékainak összege idén április végére. A jegybanki adatbázisban 1998-tól végignéztük, hogyan alakult az évtizedek során hazánk nemzetközi tartalékainak összege:
mikor volt visszalépés vagy megtorpanás, és mikor történtek a legjelentősebb mértékű gyarapodások.
Az összehasonlításnál mindig az adott év december 31-i adatát vettük alapul.
Az MNB nemzetközi tartalékainak legnagyobb részét a devizatartalékok jelentik, ezt követi a monetáris arany, azaz a jegybank által birtokolt fizikai aranykészlet és az aranyszámlák. A tartalékok jóval kisebb részét jelenti a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kibocsátott, sajátos nemzetközi tartalékeszköz (SDR), valamint az IMF tartalékpozíció és az egyéb követelés.
1998-ban hazánk nemzetközi tartalékai 8 milliárd eurót tettek ki, az ezt követő évekre pedig lassú növekedés illetve stagnálás volt jellemző.
A nemzetközi tartalék kis részét jelentette ekkor az aranytartalék, amely - az 1989-1992 között történt nagy leépítés és eladás nyomán - 3.1 tonnára zsugorodott. (A nemzetközi tartalékoknál az aranytartalék mennyisége lényegében változatlan maradt egészen 2018-ig.)
A teljes nemzetközi tartalékunk - a következő években tapasztalt lassú gyarapodást majd visszaesést követően - 2007 végére elérte a 16,4 milliárd eurót.
2008-ban csaknem 50 százalékkal nőtt a nemzetközi tartalékok összege, elérve a 24 milliárd eurót, ám e változás mögött ezúttal nem pozitív folyamatok álltak, hanem a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank mentőcsomagja.
A Gyurcsány Ferenc vezette kormány 2008 októberében, a globális pénzügyi válság kirobbanása után kényszerült a Nemzetközi Valutaalaphoz, az Európai Unióhoz és a Világbankhoz fordulni egy 20 milliárd eurós mentőcsomagért, az állam fizetésképtelenségének elkerülése érdekében. A gigahitelt azt követően kellett felvenni, hogy Magyarország külső finanszírozási helyzete drasztikusan romlott: a forint tartósan gyengült, és a külföldi befektetők elkezdték kivenni a pénzüket, így reálissá vált a veszély, hogy hazánk nem tudja finanszírozni rövid lejáratú devizaadósságát. A mentőcsomag lehívása nyomán stabilabbá vált a forint árfolyama, és a piacok bizalma lassan elkezdett visszatérni. (A hitelért cserébe radikális szigorításokat vártak el a hitelezők, ami többek között a szociális juttatások megkurtítását, nyugdíjkorlátozást és a közszféra béreit érintette negatívan.)
A következő évek gyarapodással teltek, majd a tartalékok emelkedésének üteme 2016-ban rövid időre megtört: ekkor 30 milliárdról 24 milliárd euróra süllyedt a tartalékok összege. A következő években azonban tovább folytatódott az emelkedés, melyben fontos szerepet töltött be, hogy 2018 októberében az MNB megtízszerezte hazánk aranytartalékát.megtízszerezte hazánk aranytartalékát, 31.5 tonnára hízlalva annak mennyiségét.
Az akkori történelmi csúcs két szempontból is jelentős volt. Egyrészt évtizedek óta tartó állapot változott meg, hiszen 1986 óta akkor vásárolt először újra aranyat a Magyar Nemzeti Bank. Másrészt az aranytartalék hazaszállításáról is döntött az MNB, összhangban az akkori nemzetközi trendekkel.
A nemzetközi tartalékok szintje az ezt követő években dinamikus bővülést mutatott, minden év vége egy újabb rekordot jelentett, s ez a folyamat tart jelenleg is. A tartalékok összetétele mindeközben változott: a devizakövetelés továbbra is a tartalékok legjelentősebb részét teszi ki, ám egyre nagyobb részesedése lett az aranynak, valamint az SDR-nek és egyéb követeléseknek.
Az elmúlt egy évet vizsgálva látható, hogy a tartalékok növekedése tovább gyorsult:
egy év alatt több mint tízmilliárd euróval emelkedett a nemzetközi tartalékok összege, most elérve a 60.6 milliárd eurót.
Amennyiben az új kormánynak tényleg sikerül megállapodnia az uniós források felszabadításáról, akkor a devizatartalék összege tovább emelkedhet.
Mikor nőnek egy ország nemzetközi tartalékai?
Többféle, gyakran egymással összefüggő, pozitív gazdasági folyamatok miatt gyarapodhatnak egy ország nemzetközi tartalékai. Az "egészséges" piaci alapú okok az alábbiak lehetnek:
- Külföldi működőtőke-beáramlás
- EU-s támogatások beérkezése
- Befektetői bizalom és tőkebeáramlás
- Arany és más tartalékeszközök felértékelődése
- Jegybank aranyvásárlása, devizavásárlása
- Miből áll össze az MNB nemzetközi tartaléka?
- devizatartalék: Külföldi devizákban denominált likvid eszközök, főként kötvények, kincstárjegyek, külföldi számlapénz és rövid lejáratú bankbetétek.
- Monetáris arany: A jegybank által birtokolt fizikai aranykészlet és nem-allokált aranyszámlák.
- SDR (Special Drawing Rights): A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kibocsátott, sajátos nemzetközi tartalékeszköz.
- IMF tartalékpozíció: A mindenkori tagország IMF-kvótája és a Valutaalap által a tagországtól igénybe vett devizaösszeg közötti különbözet.
- Egyéb követelések
