Beindult a magyar ipar szeptemberben: a járműgyártás és az export húzta a növekedést

2026 szeptemberében az ipari termelés volumene 8,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az első becslésben közölt szeptemberi adathoz viszonyítva a második becslés eredménye nem változott. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz mérten 0,9 százalékkal emelkedett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az ipari export volumene 11,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés 34 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 32 százalékkal, a 20 százalékos súlyú számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártásáé pedig 13,1 százalékkal bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 2,8 százalékkal, a feldolgozóiparé 4,2 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az iparon belül döntő, 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 9 százalékkal, a csekély súlyú bányászaté 136 százalékkal, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) pedig 0,2 százalékkal bővült.

A járműgyártás és az elektronika húzta az ipart

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás volumene az alágak közül a legnagyobb mértékben, 33 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A közúti gépjárművek gyártása 62 százalékkal, a közúti járműalkatrészek gyártása 11,9 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóipari termelés 16 százalékát adó számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártása 11 százalékkal bővült. A két legnagyobb alágazat közül a számítógépek és perifériás egységek gyártása 14,5 százalékkal nőtt, ugyanakkor az elektronikai alkatrészek és áramköri kártyák gyártása 7,8 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

A feldolgozóipari termelés 8,2 százalékát képviselő villamosberendezés-gyártás 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátorok és szárazelemek gyártásának volumene 15,1 százalékkal, a villamos motorok, áramfejlesztők, -elosztók és -szabályozó készülékek gyártásáé pedig 14,9 százalékkal bővült.

A feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártás 4,3 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához mérten, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt. A legnagyobb, 22 százalékos súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás és húskészítménygyártás 2,4 százalékkal maradt el az előző év szeptemberi értékétől. További nyolc alágazatban csökkent a termelés, 2,8 és 12,2 százalék közötti mértékben. A legkisebb visszaesést az italgyártásban, a legnagyobbat a növényi és állati olaj gyártásában mérték.

Csupán két alágazatban nőtt a kibocsátás: az igen csekély súlyú halfeldolgozásban és -tartósításban 7,1 százalékkal, a pékáru és tésztafélék gyártásában pedig 6,9 százalékkal. A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag- és nemfém ásványi termékek gyártása 4,6 százalékkal csökkent, ugyanakkor a fémalapanyagok és fémfeldolgozási termékek gyártása 1,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához mérten.

Folytatódott a növekedés a feldolgozóipari termelés 2,4 százalékát képviselő gyógyszergyártásban: a kibocsátás 25 százalékkal haladta meg a 2025 szeptemberében mért értéket. Mindkét értékesítési irányban bővültek az eladások.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 15,3 százalékkal a feldolgozóipari termelés 3,8 százalékát kitevő kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás maradt el az egy évvel korábbitól. A visszaesés főként a belföldi eladások növekedésével magyarázható, miközben a kivitel csökkent.

Több mint harmadával ugrott meg a rendelésállomány

Az ipari termelés öt régióban nőtt, háromban pedig csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 41 százalékos volumenbővülést Észak-Alföldön, a legerőteljesebb, 14,6 százalékos visszaesést pedig Pest régióban regisztrálták.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 11,7 százalékkal bővült 2025 szeptemberéhez mérten. Az új belföldi rendelések 16,4 százalékkal, az új exportrendelések 11 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány szeptember végén 35 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

2026 januárja és szeptembere között az ipari termelés 4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 5,6 százalékkal emelkedett, míg a 35 százalékot képviselő hazai értékesítésé 1,2 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül hatban visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 22 százalékkal a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás területén. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 11,6 százalékkal emelkedett. A többi alágban 1,4 és 26 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, a legjelentősebb bővülést a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártásában mérték.