Kénytelenek leszünk hozzászokni a vízhiányhoz?

Most már évek óta nem telik el úgy nyár, hogy hazánkban ne dőlne meg pár melegrekord. Júliusban például Adonyban dőlt meg egy korábbi csúcs, amikor 40 foknál is többet mértek. 

A pokoli hőséghez pedig egy ritkán látott probléma is társult.

Volt, hogy több budapesti környéki településen pár napra vízhiány állt be. A nyár első felében Pécelen például az önkormányzat jelezte: büntetést kap az, aki a kertjét vezetékes vízzel locsolja.

A Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. honlapján pedig egy ideig az alábbi felhívás állt:

Társaságunk felszólítja a Felhasználókat, hogy a locsolást, az automata öntöző rendszer működtetését, a házi úszómedence töltését, és egyéb nem létfontosságú vízfelhasználást a kánikula időtartamára szüneteltessék!

A szakemberek már korábban figyelmeztettek rá, hogy efféle problémák Magyarországon is fel fogják ütni a fejüket.

A vízhiány a nagyvilágban egyébként is egyre égetőbb problémává válik. Időszakos vízhiánytól 2000-ben még 500 millió ember szenvedett, de a számuk  egy ENSZ jelentés szerint 2050-re fel fog menni 1,9 milliárdra.

A közel-keleti és az afrikai országok mellett Ausztrália, Dél-Ázsia és az Egyesült Államok nyugati partja is ott van a kiemelten érintett régiók között. Kaliforniában kánikula idején a kertvárosokban már nem is igen öntözik az udvarokat.

Mivel a helyiek igyekeznek környezettudatosan élni, ezért nyaranta inkább hagyják, hogy a gyep teljesen kiszáradjon.

A legvízhiányosabb területek a világon

Forrás

Magyarország szerencsére nem tartozik az igazán veszélyeztetett területek közé. Egy amerikai kutatóintézet a World Resources Institute összeállított egy listát azokból az országokból, ahol a leginkább tartani kell a vízhiányról. Az élen Katar, Izrael és Libanon végzett. Magyarország viszont a vízhiány veszélyes területek ranglistáján csak a 113-dik helyen áll.

Viszont azt látni kell, hogy itthon sem minden régióban hasonlóak a viszonyok. A Homokhátság, amely az ország tizedét teszi ki például már tavaly félsivatagnak lett minősítve.

Bár a vízhiány most Pest megyére sújtott le ez főleg annak köszönhető, hogy Budapest agglomerációjában a rendszerváltás óta jelentősen megnőtt a lakosság száma.

Pest megyében most úgy 150 ezerrel több ember él mint 2001-ben.

Az infrastruktúra viszont nem mindig követte le ezt a fejlődést. Pécelen pedig az okozott gondot, hogy a kánikula előtt nem sokkal a város ívóvízellátásáról gondoskodó 15 vízműkútból kettő elromlott. Mire megjavították őket már jött a forróság, ami persze megnövekedett vizfogyasztással jár. A kánikula beköszöntéig azonban a víztározókba nem töltődött vissza elég víz.

Ha viszont előretekintünk akkor hosszútávon Pest megyénél is nagyobb gondjai lehetnek az Alföldnek.

Forrás

Fontos leszögezni, hogy a globális felmelegedés nem fogja elapasztani az esőfelhőket. Ami azt illeti a csapadék éves mértéke valószínűleg változatlan marad. Viszont felerősödnek a szélsőségek és megváltozik a csapadék eloszlása. Miközben egyre nagyobbak lesznek a tavaszi és az őszi esők nyáron egyre ritkábban lesznek zivatarok.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság még múlt decemberben készített egy vitaanyagot. Ebben pedig megállapítják:

A nyári csapadék a következő évtizedekben 5 százalékot, az évszázad végére pedig 20 százalékot elérő csökkenése bizonyosnak tűnik.

A vitaanyag azt is megjegyzi, hogy a vízhiány egyre nagyobb kockázati veszélyt jelent hazánk fenntartható fejlődésében. Az Alföldön jelentősen csökken az öntözésre fordítható felszín alatti víz mennyisége is. A szárazabb időjáráshoz kapcsolható romló ökológiai állapot mellett a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák és a vizes élőhelyek válhatnak veszélyeztetetté a klímaváltozás következtében.

A közüzemi vízhasználat nagysága néhány környező országban 2018-ban (m³/év/fő)

*becsült adat a korábbi évek alapján; Forrás: Eurostat

Itthon egyébként egy ember átlagosan egy nap 96 liter vizet fogyaszt el. A legnagyobb vizfelhasználónak azonban az ipar számít.

A hazai vízfelhasználásnak körülbelül a 76 százalékáért felelnek. Ezzel szemben a közüzemi vízkivitel aránya 14 százalék körüli.