Az orosz-ukrán háború kirobbantásának következménye, hogy Európa nagy része több lépésben felhagyott az orosz olaj és gáz vásárlásával. Ezt most már sok esetben szankciók is tiltják, hogy mérséklődjön az orosz költségvetés bevétele, ezáltal kisebb legyen a háborúzásra fordítható összeg. Magyarország felmentést kapott a szankcók alól, mivel nincs tengerpartunk és csővezetéken kapjuk az orosz energiahordozókat.

A gázt ugyan drágán adják, a hollandiai tőzsdén kialakult áron, az orosz olajnak azonban külön ára van, ahogy a WTI vagy a Brent típusoké is eltérhet egymástól.

Szankciós előny

A háború kezdete óta az orosz Urals típusú olaj ára lényegeseb alacsonyabb, mint a Brent típusé, és miután

Magyarország túlnyomórészt ezt importálja, jelentős megtakarítás keletkezik rajta.

Ez adó formájában jórészt a költségvetésbe kerül a Moltól, ugyanakkor az is előny, hogy az olcsóbb ár miatt kisebb a magyar olajimport devizaigénye, javítva a folyó fizetési mérleg egyenlegét.

Európa nagy részének kiesése miatt Oroszországnak piacot kellett keresni olajára, így Kína és India lettek a legnagyobb vásárlók. Kína saját devizájában fizet, amit Oroszország bőven levásárol Kínában, hisz a nyugati import elakadása miatt rengeteg kínai terméket szereznek be, például az eladott személygékocsik nagyjából fele is kínai.

India volt a megmentő, egész mostanáig

India esetében azonban már eddig sem volt egyszerű a helyzet. Dollárral vagy euróval a szankciók miatt nem tud az indiai állami olajvállalat, az IOC fizetni, kínai jüannal nem akar, mert India nincs igazán jóban a Kínával és egyébként is versenytárnak tekinti.

Az indiai rúpiába egy idő után az oroszok fulladtak bele, miután nem tudtak vele mit kezdeni, és hatékonyan más valutára se tudják váltani. Persze valamilyen árfolyamon minden valutát át lehet váltani, de komoly vevő nem szeret ilyen ügyletekbe bonyolódni, és a rossz árfolyam miatt esetleg egyik félnek sem éri meg már az üzlet.

Végül találtak egy kölcsönösen megfelelő fizetőeszközt: az Egyesült Arab Emirátusok dinárját, csak hogy most a Reuters szerint a legújabb szankciós csomag ennek a lehetőségnek is véget vetett, mivel a most szállító orosz fél nem tud bankszámlát nyitni az Emirátusokban.

Így most hat olajjal teli hajó nem tudja leszállítani az árut, közülük öt India partjai közelében várakozik, egy pedig Szingapúr felé indult.

A problémára egyelőre keresik a megoldást, nem kizárt, hogy az orosz eladó kénytelen lesz elfogadni a rúpiát. Jövőre viszont kérdés, hogy találnak-e a megoldást, vagy az IOC inkább a közel-keleti vevőktől fog vásárolni, akik maguk is adhatnak kisebb engedményt, hogy visszaszerezzék a korábbi nagy vevőt.

Betartják az ársapkát

A Reuters forrásai szerint az indiai finomítók most már

elszánták magukat arra, hogy betartsák a szankciókban kivetett 60 dolláros hordónkénti ársapkát,

így ha meg is tudják oldani a fizetést (a magántulajdonú finomítók fizethetnek jüanban), akkor is kevesebbet fizetnek, mint az elmúlt hónapokban, amikor az erős kínai kereslet a szankciós szint fölé vitte az árat. Ők így tudnak fizetni, Oroszország pedig inkább elfogadja a 60 dolláros árat, mint hogy ne tudjon megfelelő mennyiségben exportálni.

Talált pénz a hazai költségvetésnek

Ezek a fejlemények egyelőre kedvezők Magyarország számára, hisz ha Oroszország csak kevés vevőnél tud 60 dollár fölötti árat érvényesíteni, vagy akár egyiknél sem, akkor nálunk sem adja drágábban, pláne, hogy a csővezetékes szállítás jóval kedvezőbb megoldás neki.

Ha emellett még ki is esik a fő indiai vásárló, akkor további árcsökkenés következhet, hogy sikerüljön újabb vevőket találni, ami a magyar költségvetés számára növekvő bevételt jelent.